Sokat hezitáltam megosszam-e a tapasztalatomat. Mivel ma nagy vehemenciával szidjuk, bíráljuk a magyar egészségügyet. Úgy érzem, az objektivitáshoz hozzátartozik az is, ha az embert kellemes benyomások érik, azt sem hallgatja el.
Mostanában, sajnos mozgásszervi problémával bajlódom. 2001-ben csípő protézis beültetésen estem át. A budapesti MÁV kórházban operáltak, maximális megelégedésemre, tökéletes ellátásban részesültem. Sajnos, most a másik lábammal jelentkeznek gondok. A ceglédi reumatológiáról kiutaltak az ortopédiára, ahol egy olyan csodálatos emberrel találkoztam Dr. Apáti András főorvos személyében, hogy csak elragadtatással tudok róla írni.
Megjegyzem – és ez fontos – a kapott időpont előtt, már jóval korábban a rendelőben fogadtak.
Nem vagyok szószátyár vénasszony, akiből dől a felesleges szóáradat. Lényegre törően el tudom mondani a panaszaimat. A főorvos úr készségesen meghallgatott, a felsőbbrendűségnek, türelmetlenségnek nyomát nem éreztem. Végtelen empátiával, kedvességgel közölte a további teendőimet. Olyan kellemes élményben volt részem, hogy még most sem tudok felette napirendre térni. Igen, ez is a mai magyar egészségügyben történt, ilyen is van!
Mélységes főhajtás Dr. Apáti András főorvos úr előtt! Tiszteletet érdemlő, nagyszerű ember!
Köszönöm, hogy visszaadta a hitemet, szebb lett a napom.
Molnárné Fodor Edit
