Erdőben jártam.
Pontosabban egy erdő közepén álló házban töltöttem két hetet. Madárfütty kísérte a reggeli kávémat, a fák suhogása a sétáimat, este hangos tücsökszó mellett ropogott a tűz. Nem volt magas kőkerítéssel körbevéve, nem is volt mit, hisz a ház is az erdő része volt. A tisztás végében vonultak a vaddisznók, az őzek. Inni mentek a közeli tóhoz, ahol békák hada üdvözölte az éjjeli vándorokat. Minden olyan idilli volt, mint a mesében…
De ennek is vége lett, várt itthon a város, kőkockái még az eddiginél is szürkébbnek tűntek, az autók hangosabban dudáltak, az emberek tolongtak és veszekedtek… Mindegy, majd megszokom újra!
És elgondolkodtam… Mindenkinek előírnék két hét erdőt! Hogy közvetlenül lássák…, hogy érezzék…, hogy szagolják… !
De addig is, amíg ezt az élményt nem írják fel receptre, van egy ajánlatom! Nézzék meg Rácz Gábor filmjét, a 12 hónap az erdőn-t. Nagyon örülök, hogy a George Pal Mozi újra a műsorára tűzte. Négy részben vetítik, szeptember 18-án, 19-én, 20-án és 21-én 16 órától. Az utolsó részt – a téli hónapokat – pedig egy találkozó, egy beszélgetés követi a film rendezőjével.
És nem mellékes: a belépés ingyenes! Ez a film ajándék a nézőknek, legalább ez idő alatt érezzék, lássák azt a rengeteg szépséget, amit a Cegléd környéki és a távolabbi erdők rejtenek.
S Petrényi Zsuzsa
