23.2 C
Cegléd
2025. április 21. hétfő
spot_img

Nem kell hősnek lenni

Napra pontosan 3 évvel később – 1952. május 10-én – kezdődött meg a ceglédi mentőállomás története, ekkor kaptak önálló épületet és két új gépkocsit. Az évek folyamán a feladatok szaporodásával, a dolgozói létszám is növekedett, többször is felújították, bővítették, átalakították a mentőállomást. Az idén 60 éves ceglédi mentőállomáson jelenleg 7 autó és több mint ötven ember teljesít szolgálatot. A hét autóból három 24 órában dolgozik, ezek közül egy esetkocsi, amely a lehető legkorszerűbben felszerelt. Tavaly mintegy 8000 esethez vonultak ki, naponta tehát 20-30 alkalommal segítettek egy bajbajutott embertársukon. Lovas Ottó mentőtiszttel, a Ceglédi Mentőállomás vezetőjével beszélgettünk.
– Ma, amikor egyre több és gyorsabb jármű közlekedik az utakon logikusnak tűnik, hogy  több a baleset  is mint régen. Ráadásul a mobilforradalom révén, telefonon még a tanyákban is elérhetőek a mentők, tehát több riasztás van. Így van ez?
– Érdekesen alakult ez a dolog. A mentő régen a betegszállítást és a mentést is végezte,  2008 óta   csak a mentés a mienk, így kevesebb a feladat és ezzel nagyobb a biztonság. Ha a riasztások jellegének tendenciáit akarom felvázolni, akkor 20-30 évvel ezelőtt elsősorban közúti vagy otthoni balesetek képezték feladataink zömét. Ma már ez nem igaz, most a belgyógyászati jellegű, otthon történt rosszullét amihez nagyobbrészt vonulunk. Népbetegség lett az agyvérzés, szívinfarktus, ezek sürgető ellátása indokolja a mentők kivonulását. A közlekedésre visszatérve, bár valóban néhány évtizede kisebb volt a forgalom, a „Trabant-Lada-Wartburg-Dacia korszakban” mégis sokkal súlyosabb balesetek voltak. A passzív biztonsági eszközök, főleg a biztonsági öv használat  elterjedésével sokkal biztonságosabbá vált a közlekedés. Bár sok a felboruló, ütköző jármű mégis kevesebb vagy nem olyan súlyos a személyi sérülés. Persze mindig is voltak „forró pontok” a közlekedésben Cegléden is.  A 70-es években például a 4-es és a Jászberényi út kereszteződése, ahol most körforgalom van, az ország egyik legveszélyesebb kereszteződése volt. Két év alatt itt nyolcan haltak meg és több mint 100-an megsérültek. Most az abonyi elkerülő az a hely, ahol legalább havi szinten van baleset, sok a frontális ütközés és a halálos áldozat is. Sok áldozatot szed a Horthy-kanyar is, amely az egykori kormányzó itt történt balesetéről kapta a nevét. 
– Vannak olyan esetek, amikor a mentőket hívják a lakosok, pedig nem is nekik kellene intézkedniük?
– Naponta legalább egy ilyen eset van, amikor a beteg, vagy hozzátartozója bepánikol, felhív minket és amikor kiérünk kiderül, hogy több napja fennálló – háziorvost igénylő – akár banális egészségügyi problémáról van szó. Ilyenkor mi nem fordulhatunk vissza az ajtóból, hanem meg kell győződnünk róla, hogy minden rendben van-e. Pedig ez azt jelenti, hogy erre az időre kivonják a forgalomból az egyik kocsit, ami esetleg máshol életet menthetne.
– Elégedettek a mentősök a pénzügyi helyzetükkel?
– A mentőállomás finanszírozása központilag történik, kevés önálló döntési lehetőségünk van a központosított rendszerben. Soha nem volt olyan, hogy nincs pénz üzemanyagra, mentéstechnikai felszerelésre, vagy a fogyóeszköz pótlására. Egy van, amiben hiányt szenvedünk, az hogy nem emelkedett a fizetésünk, 2002 óta csupán apró korrekciók történtek. Sokan százezer forint alatti bérért végzik felelősségteljes munkájukat. Egyszóval nincs kellő motiváció.
– Mit jelent mentősnek lenni, hogyan dolgozzák fel az általuk látott sok tragédiát?
– Nem hiszem, hogy mentősként mi különleges emberek lennénk, ez számomra inkább hozzáállást jelent. Az érzelmi reakciók bennünk is lezajlanak, ezt meg kell tanulni időben eltolni, vagyis nem a helyszínen kiborulni. Ezt nem lehet megszokni a stresszt kezelni kell, mindenkit más visel meg jobban,   ha az áldozat  gyerek, vagy velünk azonos korú  az különösen megterhelő, a nagatív hatások feldolgozására kialakultak technikák. Az is a feldolgozást szolgálja, hogy a kolléga amikor visszajön elmeséli az esetet a többieknek, kibeszéli magából a történteket, van akinek  a pingpongozás segít vagy a  konditerem. Ezeknek a lehetősége is adott a mentőállomáson tehát fizikailag is kidolgozhatja magából a mentő a traumát. Néhány éve már pszichológus segítségét is igénybe lehet venni. Nem kell tehát hősnek lenni, így is elég korán halnak meg a mentősök, sokan a nyugdíjat sem érik meg. A pszichés megterhelés, a rendszertelen szolgálat, az állandó készenlét felőrli őket.
– Hogyan ünneplik meg a mentőállomás 60. szülinapját?
– Május 10-én van a mentők napja. Sok éven át ezen a napon nyílt napot tartottunk, bemutatókkal, ingyenes vizsgálatokkal és betekinthettek a lakosok a mentőállomás életébe. Tavaly nem tartottuk meg, mert két éve nagyon kevés volt az érdeklődő. Most a 60. évfordulóra való tekintettel talán újra megnyitjuk az állomást a közönség előtt…

kea – kép: Kisfaludi István

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

Illegális szemétlerakó mérgezi az Ugyer dűlőit

Óriási mennyiségű illegális hulladék gyűlt össze Cegléd határában, a...

Hamis aranytömbökkel csapták be áldozataikat

Hamis befektetési arannyal vertek át vásárlókat három öcsödi férfi...

Beépíthető hulladéktárolók a szemét diszkrét kezelésére

A lakásban kiemelt jelentőséggel bíró hely a konyha, hiszen...

Sikeres tavaszi szezonkezdet a Ceglédi VSE fitkideseinél

A Ceglédi VSE fitkidesei a tavaszi versenyszezont a III....

Ceglédi győzelem Veszprémben

Az elmúlt hetek ceglédi vereségei miatt rangadóvá avanzsált mérkőzésre...