0.1 C
Cegléd
2025. február 8. szombat
spot_img

Gondolatok Surányi Dezső kötetéből

Felkészültsége és érdeklődése okán – a szerző, Surányi Dezső, az MTA dokto­ra úgy cselekedett, mint Zakeus (Lk. 19, 1-10). Felmászott egy fügefára, hogy onnan jobban lásson – de ő már a Mestert csak lélekben, a Biblia szövege által láthatta meg jobban. Amit azonban mélyebben láthatott meg e nevezetes fáról — maga is megtalálta a Biblia világát. Az írásbeliségek mellett hiteles szakemberek, egy­házi nagyságok biztatása is segítette munkájában.
Surányi Dezső 1973 óta, a mai tudományterületek szem­szögéből ad számunkra különféle területekről összefoglalót a Biblia alapján. A kötet címé­ben szereplő természetrajz azonban nem szűk mértékben, hanem szélesebben érten­dő. Mert tartalma nem csupán a növények és állatok természetrajza, hanem a bibliai kor létének földrajzi, természeti, gazdasági, biológiai és társadalmi elem­zése, gyakorta a művészetekre való utalással. Jelen értékelésben bölcsész szemszögből, esetenként egyéni és meg­lepő mai asszociációkkal társítva írom le gondolataimat. (Az Eleink c. periodikában írott anyagomat itt alaposan lerövidítettem.).
Kezdő fejezet a Vízözön története a teremtéstörténetből, az emberiség őstör­ténetéből, Noé kiválasztottságáról. A szerző nagyon óvatos volt, hogy a teremtéstörténetet majd egy önálló munkában, később fejti ki. Az újabb nagy csapás jelképe azonban fennmaradt: a vízözön Isten bünteté­se. Mai természeti jelenségek is emlékeztetői, a hatalmas esőzések és tengerárak, tengeráradások (cunami). A bárkáról azonban fennmaradt mindmáig a béke, az életlehetőség jó és szép szimbóluma: a galamb és az olajág. Noé személyét a bor, a borivás ténye marasztotta meg az emlékezetben: a hagyományőrző diák­dalokban vagy pl. a lakodalmas vőfély reguláiban. Pl.: „Itt is a kezembe ez a jó borocska, / Erő egészséggel mindenki fogyassza, / Mikor Noé apánk Isten paran­csára, /A vízözön előtt futott a bárkába, / Minden állatfajból, növényevőből egyet vitt, / Hogy ne nélkülözzön a vész után semmit, / Azért legbölcsebben mégis csak azt tette, / Hogy a szőlőtőkét ki nem felejtette.” (Vankóné Dudás Juli gyűjtése)
Földrajzi-őstörténeti vonatkozásban ugyanitt említjük az Ararát hegyet, melynek bibliai változatú neve Urartu. A hasonnevű ókori birodalmat őstörténetünk az elő-magyarság egyik állomáshelyének tekintik (ti. Kaukázus élővidéke). Borosjenői Kádár István könyve (USA, San Francisco, 1996) az Urartui em­lékek. Alcím: Még nem publikált emlékek ismertetése… a szerző rajzaival és felvételeivel (Püski, Bp., 1996). Indás hálózatú övlemeztöredékekkel emlékez­tet bennünket a későbbi, magyarországi tarsolylemezek mintázatára és életfa-motívumainkra.
Surányi Dezső az özönvízzel kapcsolatos számadatokban fedi fel a Biblia számmisztikáját (de ő maga a kabbalának nem követője): ez a szám a 8-as. Az adatok: a vízözön után 8 személy a túlélő, Jézus megkeresztelése a 8. napon történik, húsvétvasárnap a teremtés 8. napjára kerül – és a világvége bekövetkezténél is előbukkan e gondolat. (A buddhizmus nevezetes számai viszont a kettes, a nyolcas, a tízes.)
A számmisztika a kultúrköröktől függően jelenik meg bizonyos számok, számjegyek ismétlődésében, mint szerkezetformáló, tudatosító erő. Azért ma­radtak fenn, mert egyes népeknél a betűk egyben számokat is jelentettek. De a Bib­liában is van 7 nap, 3 nap, 10 parancsolat, 40 nap. A számmisztika megőrződött az európai kultúrákban is. A magyaroknál a szépirodalomban Balassitól számít­juk, és a népmesékben a 3, 7, 9, 10, 12, 13, 3x, 33-as számot.
Gazdag témakör a gyűjteményben a bibliakori világ földrajzi léte. Fejeze­tei: Bibliai tájleírások és természeti képek, Tájak és országok a Közel-Kele­ten, Az eblai lelet, A görög-római világ és Kisázsia települései, Természeti jelenségek.
A Biblia, mint irodalmi műfaj igen változatos gyűjtemény. Maga is könyvecs­kéket jelent, s mivel a hagyományok szerint sok ember írhatta, minden egyes irodalmi tehetség és kéz önmaga gondolatait saját tehetségéből eredően külön­féle műfajokba öntötte. Ezért sorolhatta Surányi Dezső a legszebb és egyik leg­gazdagabb tájleírásnak éppen az Énekek Énekét. Természeti képei gyönyörű kertet idéznek. (Petőfi „virághárem” szava éppen ráillik!) A szerelmes érzelmi kitörések pedig valódi emberi érzésekről tanúskodnak. Mind mélyebb értelme­zése, mind pedig a bibliai ékesszólás a későbbi korokban igen sok zeneművészt, költőt és festőt megihletett. A szerelem és a szeretet szó azonban fordításonként váltakozott. De pl. a kecske szépségével való összehasonlítás igazi keleti bók, európai nő nem fogadja el.
A bibliai Nagy Tájak jó részét: tengereit, tavait, folyóit, országait a ma is ismert neveken, másokat régi neveiken sorolja és mutatja be a szerző. Neve­zetességeikre is rendszeresen utal (pl. Jerikónál Zakeusra, Júdea pusztájában a Kumráni barlangokra).
A Biblia víznyerő és gyűjtőhelyeit földrajzi adottságaik szerint a népek meg­őrizték. Ma éppúgy létezik ásott kút, forráskút, ciszterna, mint régen. További technikai lépésnek tekinthetjük az idő múlásában a föld alatti vízvezetékeket.
Sok-sok érdekes és pontosan megírt természettudományos fejtegetés olvasható Surányi Dezső könyvében, akinek a munkásságába ugyanúgy beletartozik a természet és az emberi társadalom történetének, kapcsolatainak kutatása, mint a természettudományos, etikai és hittudományi miértek megfejtése is. Ő egy mai reneszánsz ember.

Részletek az Eleink című történettudományos folyóirat Dr. Surányi Dezső A Biblia természetrajza című könyvéről írt cikkéből.

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

DK jelölt

Újabb országgyűlési képviselőjelölt személyére derült fény az immár 14....

Édesanyját bántalmazta

A Nagykátai Járási Ügyészség vádat emelt egy férfi ellen,...

Szolnokra „igazoltak” a Lőrincz-fivérek

A magyar birkózósport legeredményesebb testvérpárja, Lőrincz Tamás és Lőrincz...

Főispán az alpolgármester választási ügyről

Az alpolgármester választás ügyében is nyilatkozott Dr. Tarnai Richárd...

Új igazgató az Örkényi úti iskolában

Új intézményvezető áll az Örkényi úti iskola élén: Rácz...