12.7 C
Cegléd
2024. június 14. péntek
spot_img

Gondolatok Surányi Dezső kötetéből

Felkészültsége és érdeklődése okán – a szerző, Surányi Dezső, az MTA dokto­ra úgy cselekedett, mint Zakeus (Lk. 19, 1-10). Felmászott egy fügefára, hogy onnan jobban lásson – de ő már a Mestert csak lélekben, a Biblia szövege által láthatta meg jobban. Amit azonban mélyebben láthatott meg e nevezetes fáról — maga is megtalálta a Biblia világát. Az írásbeliségek mellett hiteles szakemberek, egy­házi nagyságok biztatása is segítette munkájában.
Surányi Dezső 1973 óta, a mai tudományterületek szem­szögéből ad számunkra különféle területekről összefoglalót a Biblia alapján. A kötet címé­ben szereplő természetrajz azonban nem szűk mértékben, hanem szélesebben érten­dő. Mert tartalma nem csupán a növények és állatok természetrajza, hanem a bibliai kor létének földrajzi, természeti, gazdasági, biológiai és társadalmi elem­zése, gyakorta a művészetekre való utalással. Jelen értékelésben bölcsész szemszögből, esetenként egyéni és meg­lepő mai asszociációkkal társítva írom le gondolataimat. (Az Eleink c. periodikában írott anyagomat itt alaposan lerövidítettem.).
Kezdő fejezet a Vízözön története a teremtéstörténetből, az emberiség őstör­ténetéből, Noé kiválasztottságáról. A szerző nagyon óvatos volt, hogy a teremtéstörténetet majd egy önálló munkában, később fejti ki. Az újabb nagy csapás jelképe azonban fennmaradt: a vízözön Isten bünteté­se. Mai természeti jelenségek is emlékeztetői, a hatalmas esőzések és tengerárak, tengeráradások (cunami). A bárkáról azonban fennmaradt mindmáig a béke, az életlehetőség jó és szép szimbóluma: a galamb és az olajág. Noé személyét a bor, a borivás ténye marasztotta meg az emlékezetben: a hagyományőrző diák­dalokban vagy pl. a lakodalmas vőfély reguláiban. Pl.: „Itt is a kezembe ez a jó borocska, / Erő egészséggel mindenki fogyassza, / Mikor Noé apánk Isten paran­csára, /A vízözön előtt futott a bárkába, / Minden állatfajból, növényevőből egyet vitt, / Hogy ne nélkülözzön a vész után semmit, / Azért legbölcsebben mégis csak azt tette, / Hogy a szőlőtőkét ki nem felejtette.” (Vankóné Dudás Juli gyűjtése)
Földrajzi-őstörténeti vonatkozásban ugyanitt említjük az Ararát hegyet, melynek bibliai változatú neve Urartu. A hasonnevű ókori birodalmat őstörténetünk az elő-magyarság egyik állomáshelyének tekintik (ti. Kaukázus élővidéke). Borosjenői Kádár István könyve (USA, San Francisco, 1996) az Urartui em­lékek. Alcím: Még nem publikált emlékek ismertetése… a szerző rajzaival és felvételeivel (Püski, Bp., 1996). Indás hálózatú övlemeztöredékekkel emlékez­tet bennünket a későbbi, magyarországi tarsolylemezek mintázatára és életfa-motívumainkra.
Surányi Dezső az özönvízzel kapcsolatos számadatokban fedi fel a Biblia számmisztikáját (de ő maga a kabbalának nem követője): ez a szám a 8-as. Az adatok: a vízözön után 8 személy a túlélő, Jézus megkeresztelése a 8. napon történik, húsvétvasárnap a teremtés 8. napjára kerül – és a világvége bekövetkezténél is előbukkan e gondolat. (A buddhizmus nevezetes számai viszont a kettes, a nyolcas, a tízes.)
A számmisztika a kultúrköröktől függően jelenik meg bizonyos számok, számjegyek ismétlődésében, mint szerkezetformáló, tudatosító erő. Azért ma­radtak fenn, mert egyes népeknél a betűk egyben számokat is jelentettek. De a Bib­liában is van 7 nap, 3 nap, 10 parancsolat, 40 nap. A számmisztika megőrződött az európai kultúrákban is. A magyaroknál a szépirodalomban Balassitól számít­juk, és a népmesékben a 3, 7, 9, 10, 12, 13, 3x, 33-as számot.
Gazdag témakör a gyűjteményben a bibliakori világ földrajzi léte. Fejeze­tei: Bibliai tájleírások és természeti képek, Tájak és országok a Közel-Kele­ten, Az eblai lelet, A görög-római világ és Kisázsia települései, Természeti jelenségek.
A Biblia, mint irodalmi műfaj igen változatos gyűjtemény. Maga is könyvecs­kéket jelent, s mivel a hagyományok szerint sok ember írhatta, minden egyes irodalmi tehetség és kéz önmaga gondolatait saját tehetségéből eredően külön­féle műfajokba öntötte. Ezért sorolhatta Surányi Dezső a legszebb és egyik leg­gazdagabb tájleírásnak éppen az Énekek Énekét. Természeti képei gyönyörű kertet idéznek. (Petőfi „virághárem” szava éppen ráillik!) A szerelmes érzelmi kitörések pedig valódi emberi érzésekről tanúskodnak. Mind mélyebb értelme­zése, mind pedig a bibliai ékesszólás a későbbi korokban igen sok zeneművészt, költőt és festőt megihletett. A szerelem és a szeretet szó azonban fordításonként váltakozott. De pl. a kecske szépségével való összehasonlítás igazi keleti bók, európai nő nem fogadja el.
A bibliai Nagy Tájak jó részét: tengereit, tavait, folyóit, országait a ma is ismert neveken, másokat régi neveiken sorolja és mutatja be a szerző. Neve­zetességeikre is rendszeresen utal (pl. Jerikónál Zakeusra, Júdea pusztájában a Kumráni barlangokra).
A Biblia víznyerő és gyűjtőhelyeit földrajzi adottságaik szerint a népek meg­őrizték. Ma éppúgy létezik ásott kút, forráskút, ciszterna, mint régen. További technikai lépésnek tekinthetjük az idő múlásában a föld alatti vízvezetékeket.
Sok-sok érdekes és pontosan megírt természettudományos fejtegetés olvasható Surányi Dezső könyvében, akinek a munkásságába ugyanúgy beletartozik a természet és az emberi társadalom történetének, kapcsolatainak kutatása, mint a természettudományos, etikai és hittudományi miértek megfejtése is. Ő egy mai reneszánsz ember.

Részletek az Eleink című történettudományos folyóirat Dr. Surányi Dezső A Biblia természetrajza című könyvéről írt cikkéből.

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

274 milliót ad a kormány a kórház vizesblokkjaira

A kormány 274,5 millió forint támogatást ad a ceglédi...

Kamerával vadásztak

Többek között Cegléden tartotta akcióját a rendőrség – a...

Életmű díj

Nagy megtiszteltetés érte a ceglédi fotóséletet: a Magyar Fotóművészek...

Egy ceglédi vagon életútja

Az élet néha érdekes meglepetéseket produkál, olykor olyan helyeken...

Jakab István Csáky Andrásról

Sajtótájékoztatót tartott a Városházán Jakab István, a Ceglédi Roma...