2.4 C
Cegléd
2024. április 21. vasárnap
spot_img

Antall József emlékest

Dr. Kövér László Antall Józsefre emlékezve ünnepi beszédében elmondta:
– Ez kerek évforduló, mert Antall József 1932. április 8-án született, most lenne 80 éves – mondta a házelnök, majd így folytatta: Ránk, magyarokra, ezer év viharos történelme nehezedik, múltunk feddhetetlen bölcseinek helytállása hatalmas felelősséget és kötelezettséget jelent számunkra. Különösképpen erre int minket a helye szelleme, Kossuth városa. Egy kerek évforduló olyan alkalom, amikor közösen számvetést kell készítenünk. A reneszánsz festők felismerték a művészetben a távlatot. Minél messzebb van tőlünk valami, annál kisebbnek látjuk. Antall József hitelesen rácáfol erre a művészeti, és tapasztalati tényre. Közel két évtized telt el a halála óta, de még ez a lassan növekvő távlat sem homályosítja el az alakját. Az idő múlásával egyre világosabban bontakoznak ki előttünk valóságos államférfiúi erényei.  Mára egykori ellenségei is úgy ünneplik, mint az új magyar demokrácia atyját. Úgy érzik, ma már megtehetik, mert már ártalmatlan. Mert nemcsak a halott indián a jó indián, hanem a polgári oldalon is csak a halott politikus lehet jó államférfi.

Miben áll Antall József személyes és közéleti nagysága? Abban, hogy világosan meglátta, hol húzódik a legfontosabb politikai választóvonal a hosszú, idegen megszállás után a magyar társadalomban.  A magukat szocialistának, majd szociáldemokratának hazudó utódpárti politikusok a hatalmukat és befolyásukat akarták megőrizi, a konzervatívok pedig a polgári értékeket.
Ady szavával szólva, Antall József, fogyó élete növekvő lázában vállalta a különleges és kockázatos történelmi küldetést, a személyes áldozatot. Nem riadt vissza attól, amit majd fél évszázados hódoltság után hagytak örökül a régi rend helytartói. Tudta, hogy a törött gerincű, bitófával fegyelmezett, mézesmadzaggal kecsegtetett, és kacsintó engedékenységgel lekenyerezett magyar népet kell kormányoznia. Jól tudta: Ne az legyen a jövőnk, amitől félünk, hanem az, amit merészelünk. Antall József pedig merészelt. Nem a következő választásokra, hanem a következő évtizedekre gondolni. Le merte rakni a polgári Magyarország feltörhetetlen alapjait. A Varsói Szerződés, a KGST szétbomlasztásával, a visegrádi kezdeményezésével, mert hozzájárulni a hidegháború végleges ledöntéshez. Nem ismert nemesebb ügyet, mint a 15 milliós magyarság önzetlen képviseletét.
Kövér László föltette a kérdést: helyes volt ez az út, amire Antall József rálépett? A NATO a szemünk láttára veszít a súlyából. Az Európai Unió történetének legsúlyosabb válságát éli. Jó utat választott tehát Antall József? Erre a helyes válasz, a kétségek ellenére: igen!
Majd beszédét így folytatta: Új világrend törte ránk az ajtót. Most Magyarország teljes átalakításával egy új jövőt kell megalapozni. A magyar államférfi feladatáról ekképp vélekedett: Az államférfi nem próféta, nem a biztos jövendő megmondása feladata. Az államférfi iránytűje a magyar nemzeti érdek!
Ezután két idézettel támasztotta alá mondandóját. A politikában az a legfontosabb, hogy soha ne engedjünk a meggyőződésünkből – mondta Charles de Gaulle. Bibó István szerint pedig az elvi és erkölcsi politika az egyetlen lehetséges politika, de egyúttal a leggyümölcsözőbb reálpolitika is.
Kövér László úgy véli, egy új reneszánsz vette kezdetét Európában, amelynek során az ember abszolút értékének helyreállítása kell, hogy bekövetkezzen. Ez az új korszak jobboldali, konzervatív, és kereszténydemokrata lesz. Mítoszok, tabuk, babonás hiedelmek kusza és nyomasztó szövevénye jellemezte az elmúlt negyven év baloldali európai túlsúlyát. Létezett egy nagy varázslat, a piac, amit a szabadság szinonimájának is használtak. A piac szent, morális, és önszabályozó – mondták a hívei. Most pedig a varázstalanítás napjait éljük. Ez a nagy varázslat ugyanis globálisan befuccsolt. A király nemcsak meztelen, hanem esztelen is!
Az európai jobboldal feladata az, hogy véget vessen a neoliberális pénzügyi körök által finanszírozott agresszív ideológiai kísérletnek.
Kövér három tétel lerombolását nevezte célnak. Ez a három tétel a következő: a piac mindenható, az állam akkor jó, ha gyenge, és a gazdaság akkor jó, ha önszabályozó.
Beszéde zárásaként így méltatta Antall Józsefet: A mi elvünk, zsinórmértékünk, Antall József szellemében az, hogy a győztesnek nem igaza van, a győztesnek dolga van. Antall József olyan politikus volt, akit nem az üzleti körök vásároltak be a politikába, nem magánvállalatok helyezték az ország élére, végrehajtó biztosnak, hanem aki megküzdött a szolgálatért. Megküzdött a felemelkedésért, megküzdött a próbatételekkel, az ellenfeleivel, és megküzdött saját magával.
Dr. Gálszécsy András beszédében kihangsúlyozta: Ügynöklista nincs!
Így foglalható össze egy mondatban a volt tárca nélküli titkosszolgálati miniszter rövid előadásának lényege.
Napjainkban újból fellángolt a vita a titkosszolgálati iratok nyilvánossá tételéről. Ő ellenzi a teljes nyilvánosságot. Amikor betekintése volt az iratokba, úgy látta, nagyon sok tragikus sors húzódik meg a volt III./III.-as ügynökök, vagy ahogy ő nevezte, a besúgók beszervezése mögött. Annak idején Csurka István is támadta őt azért, mert nem cserélte le a titkosszolgálatok személyi állományát. Erre ő azt válaszolta, hogy szegény ember vízzel főz, vagyis a meglévő emberekkel kell dolgozni. A legfelső vezetést lecserélték, de a többiek maradhattak. Egyébként sem voltak a rendszerváltáskor jobboldali titkosszolgák, hiszen ők a nyugati országok budapesti nagykövetségein dolgoztak.
Azt is kihangsúlyozta, hogy ügynöklista nem létezik. Hiszen ügynök volt a BM III/III-as beszervezett besúgója, aki a saját környezetéről jelentett, de ügynök az is, aki külföldön hírszerzőként dolgozik, sőt léteznek fogdaügynökök is, akiket a börtönökben a nagy kaliberű bűnözők mellé tesznek cellatársnak, hogy kiszedje belőlük az információkat. Mivel a rendszerváltás előtt és alatt sok iratot leselejteztek, illetve illegálisan megsemmisítettek, így Gálszécsy szerint nincs hiteles nyilvántartás.
Végezetül így foglalta össze álláspontját az ügynökaktákról: nem lenne helyes nyilvánosságra hozni azokat, de minden, egykor megfigyelt személynek meg kellene kapnia a saját magára vonatkozó aktát, úgy hogy megismerhesse belőle az őt megfigyelő ügynök nevét, és a róla írt jelentések tartalmát.

Kisfaludi István képei a rendezvényről itt…

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img

Friss híreink

Ápolókat díjaztak

A Magyar Ápolók Napja kapcsán február 17-én Budapesten a...

Autót rongált és rabolt

A Nagykőrösi Járási Ügyészség vádat emelt egy férfi ellen,...

Nemzetiségi választási konferencia

Sztojka Attila, roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos volt a vendége...

“Ceglédé a legbizarrabb EU-pénzes sztori”

Az országos sajtó is felkapta a hírt, miszerint Ceglédé...

Lámpákat lopnak

Márciusban még örömmel jelentette be Klément György önkormányzati képviselő,...