15.8 C
Cegléd
2024. június 13. csütörtök
spot_img

Emlékülés után emléktábla és névadó

A Magyar Királyi Kertészeti- és Szőlészeti Akadémián további tanulmányokba kezdett 1943-ban, a friss diplomával a zsebében, 1944-ben SAS behívóval frontszolgálatra hívják be. Rövid úton cseh területen szovjet fogságba esik, előbb a nagyszombati, majd pozsonyi gyűjtőtáborba, majd a Volgához viszik hadifogolynak, ahol másfél évig naphosszat az úsztatott szálfákat szedték ki a folyamból. 1945 novemberében tér haza Budapestre, ott folytatja, ahol minden megszakadt. 1946 októberében főiskolai oklevelet is szerez, s még ősszel beiratkozik a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, ahol 1947 májusában szaktanári képesítést is nyer.
Tóth Elek, Mohácsy Mátyás adjunktusként, sajtó alá rendezte a neves szerző kézikönyvét, amit hatalmi szóval visszazúztak. Tóth Elek a docensi pályázata ugyancsak az akkori kultúrpolitika áldozata lett. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola ez időtájt „érdemelte ki” a vörös jelzőt; számos kiváló tudós tanárt ekkor mozdítottak el állásukból. 1952-ben – bölcsen – ő inkább a szívére hallgatva, Esterházára ment, mint ifjúházas ember. Felesége, Tarcai Erzsébet – ugyancsak a Kertészeti Főiskolán szerzett diplomát s 1957-ig munkatársa is volt a Fertődi Kutató Intézetben. Ott a bogyós gyümölcsűek (málna és piros ribiszke) nemesítésében foglalkoztak. 1957-ben a Kertészeti Kutató Intézet Központjában a szilvával  kezdett foglalkozni, 1973-ban történt nyugdíjba vonulásával e tevékenysége nem zárult le, hanem Cegléden folytatta. 1957-ben jelent meg Élet- és alaktani összehasonlító vizsgálatok szilvafajtákon című munkája, de csak jóval később doktorálhatott, s 1969-ben A szilvafajták öntermékenyülésének vizsgálata című disszertációját sikeresen megvédte.
Publikációban, könyvekben összegezte tapasztalatait, s nevelte az utódokat Cegléden 
(Kiszely József, Ifj. Brózik Sándor, Erdős Zoltán). Sikeres fajtakutató és nemesítő volt, államilag minősített szilvafajtái ma is megszabják szilvatermesztésünket; fajtái a következők: Besztercei Bt 1. és Bt 2., Bluefre, Montfort, President, Ruth Gerstetter, Stanley, Tureu gras és Utility.
Szívósságának gyengülő látása szabott határt, a Népszabadság 1996. 89. számában, a 85. születésnapi méltatásában galambszívűen  tiszta és szerény jelzővel jellemeztem, amivel a szakmai közvélemény is egyetértett. A Teremtő 2002. február 9-én hívta el a neves kutatót a földi életből, itt hagyva feleségét, barátait, tanítványait, kedves szilvafáit. A budatétényi rk. temetőben nyugszik.
Emlékezete nem halványul, mert az endrődi emlékünnepségen szakmai kiállítás, emlékfa-ültetés mellett – illő módon az Endrődi Népkör falán emléktábla is emlékezteti az ott élőket nagy fiára. Az endrődi születésű Dr. Túri-Kovács Béla országgyűlési társával, s Várfi András polgármesterrel avatták fel a táblát, a helybéli kanonok-plébános áldást mondott, majd a résztvevők vérszilvafát is ültettek. Ettől a naptól a helyi Kertbarát Kör neve is megváltozott, ugyanis Dr. Tóth Elek nevét vette fel. A Teremtő akaratából, Cegléd és Gyoma-Endrőd összefogásával megvalósult ünnepségen a tudós nemesítő özvegye, Tarcai Erzsébet is jelen volt.
ESDÉ

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

274 milliót ad a kormány a kórház vizesblokkjaira

A kormány 274,5 millió forint támogatást ad a ceglédi...

Kamerával vadásztak

Többek között Cegléden tartotta akcióját a rendőrség – a...

Életmű díj

Nagy megtiszteltetés érte a ceglédi fotóséletet: a Magyar Fotóművészek...

Egy ceglédi vagon életútja

Az élet néha érdekes meglepetéseket produkál, olykor olyan helyeken...

Jakab István Csáky Andrásról

Sajtótájékoztatót tartott a Városházán Jakab István, a Ceglédi Roma...