22.9 C
Cegléd
2024. július 15. hétfő
spot_img

Új kötet barackérés idején

Pedig most a sárgabarack érzelmi és kultikus szeretetén, kedveltségén túl, bizonyos egészségügyi (szabad gyökök jelenléte és magas karotin tartalma, a magjának tumor ellenes) hatásai, vagy a táplálkozási (finom rostok) szempontok miatt is felértékelődött. Jelenleg épp egy nagy EU-s pályázat csigalassúságú előrehaladása miatt nem tud a ceglédi Kutató Intézet sem gyorsítani e témakörben… Amúgy meg Cegléd pozíciói a hazai fajtanemesítő munkában igen erősek, a gond abból adódik, hogy a telepítések finanszírozásához nem elegendőek a politikai szólamok (van belőle jócskán). Pedig a Nyujtó Ferenc és Kerek Mária Magdolna vezette kis csoport értékes fajtákkal áll elő évek óta.
Az sem mellékes szempont, hogy a biológiai, ízlésbeli és a nemzetközi-hazai piaci szempontok olykor „ütik egymást”, amelyek a szegény nemesítő műhelyek pozícióit állandóan gyengítik. Egyik évben még a sápadt fedőszínű és szinte fehér húsú gyümölcsöt keresi a piac, másikban már legyen fényes narancsszínű a húsállomány, hol fedőszín nélkül, hol egyöntetűen pirosan. Majd indul a kívánságlista megint más módon, miközben a piac egy fillért sem tesz bele a kutatásokba. Félve írom le, de szerencsére a GMO-s törekvések még nem értek el a barackhoz, hogy a kék színű gyümölcsre legyen kereslet. De ki tudja?
Ebből az is érzékelhető, hogy egy ország milyen pozíciókat tud betölteni egy-egy tradicionális gyümölcsfaj termesztésében – bizony soktényezős kérdés. Magyarország ma szerény helyzetben van, különösen a 1960-as évekhez viszonyítva (vö. Nyujtó – Tomcsányi: Kajszibarack és termesztése 1959, Nyujtó – Surányi: Kajszibarack 1981, Pénzes – Szalay szerk.: Kajszi 2003 és a Surányi és társai: A sárgabarack 2011 c. kötetekkel), amikor még a világ tanulhatott is tőlünk (ISHS Apricot Szimpózium Kecskeméten 1985-ben). Ma az Európa-hírű Duna-Tisza közi sárgabarackból egy Forrásban megjelent Baracksirató c. tanulmány maradt, meg elhibázott publicisztikák az országos lapokban: „A Mercedes csarnokai a susogó barackfák alatt kerültek átadásra…” Nos, erre utal az agrobotanikus, amikor azon bosszankodik, hogy a sok-sok zseni közgazdász és politikus összehozta ezt a furcsa hírcsokrot is, a többivel együtt. Pedig nem is ez a fő baj, hanem hogy végelgyengülésbe segítették a magyar gyümölcstermesztést.
Az új kötet fő szerzője és szerkesztője ezért érezte fontosnak a pillanatot, hogy kényszerűen ugyan, de vissza kell térni e remek gyümölcsünk kényes biológiai alapjaihoz is, hogy a mostani termesztett fajtákra aktualizálva megfogalmazhassa a szaktudomány a legfőbb tennivalókat. Azzal ugyanis messze nem lehet egyet érteni, hogy jó ára van, keresik stb. – no meg van adott személynek politikai kapcsolata (és lőn csoda), halomra nyeri a pályázatokat – és megjelenik, mint baracktermesztő.   
A XX. század végi gazdasági-politikai változások mellett, ráadásul a klímaváltozások, a fák gutaütéses pusztulása – mikoplazma lett a főbűnös, az elégtelen szakismeret is súlyosan érintette a sárgabarack pozícióit.
A Szent István Egyetem Kiadója, aki az Akadémiai Kiadó sorozatszerkesztői helyébe lépett, egy hosszú könyvkészítési folyamat végére tett pontot. A Magyarország kultúrflórája című sorozatban feltűnően hiányoztak eddig a gyümölcsfajok. A sárgabarack, Armeniaca vulgaris Mill. megtörte a „hagyományt”, s e 303 oldalas kötet mintaszerűen igényes szerkesztésével (Turcsányi Gábort és Kútszegy Gergelyt dicséri) példa lett a további köteteknek. Így folynak jelenleg a munkák az almával, s a mostani kötet irányítójával elkezdődött a szilva és naspolya kötet előkészítése is. A Gödöllői Egyetem egykori legendás rektorának, Máthé Imre akadémikusnak a gondolatával indult el sorozat 1957-ben, egyedülálló világviszonylatban is.
Azzal a jogos büszkeséggel teszik a hazai kutatók a kötetekbe a legfrissebb ismereteket, mint pl. jelen esetben – a gutaütéses betegség egész ismeretanyaga átformálása történt meg, de legalább ennyire érdekes, hogy a vad fajok kultúrába vételének tisztázása történeti és ökobiológiai alapon ugyanolyan újdonság, mint bármilyen más hungarikum. 13 szerzőtárs, 6 lektor – és Heszky László akadémikus támogatása egy nagyon nehéz téma kötetben való megjelenését segítette elő – a barackérés idején.
ESDÉ

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

„Lerúgták a biciklijéről a fogyatékos srácot”

Megtámadtak egy fogyatékos fiatalt Cegléden a Nagykőrösi úton –...

Másodrendű állampolgárok Cegléden

Miért vagyunk másodrendű állampolgárok Cegléden? Avagy csak a pénzünk...

Legjobb Otthon Ingatlaniroda

Új ingatlaniroda nyílik Cegléden a Kossuth Ferenc utca elején....

Páros portré a megbántottságról

A hetvenes években Cegléd főterén Bakányi Gyula festőművész gyakran...

55 éve zárta be kapuit a Vízjárási iskola

A szoljon.hu oldalon jelent meg írás a Törtel külterületén...