26.1 C
Cegléd
2024. június 19. szerda
spot_img

Féltve és vigyázva

A felsőbányai Hitter Ferenc, Miklós édesapja bányászként a társaság pénzét kezelte. (Czegléd, 1904. július 10.) A tehetséges fiú egyszer, a kormánybiztos német nyelvű versmondó versenyén első díjat nyert. (Néhány órát adtak a vers megtanulására.) A helybeli elemi után a középiskola hat osztályát Iglón végezte, s a szülők szerették volna, ha pap lesz. Ám őt jobban vonzotta a tanítói pálya. 1875-ben kitűnő oklevelet kapott a máramarosszigeti állami képezdében. A sok helyre benyújtott pályázata Cegléden ért célba, 1876. november 19-től katolikus iskolai tanító lett, először évekig a Kálvária iskolában, majd a központiban. Munkatársa volt a „Cegléd és Vidéke” c. lapnak, főmunkatársa, szerkesztője, majd élete utolsó félévében felelős szerkesztője lett a „Czegléd” c. hetilapnak. Innen, a közéletből és a katedráról szólította el a halál fiatalon, 1904. július 2-án.  Édesanyjához indult volna pihenésre, Felsőbányára, de már nem tudott elutazni. Kitűnő írónak ismerték: „stílusát könnyű nyelvezet, mélyreható komolyság és költői szárnyalás jellemezte” (Czegléd u.o.). Gyula fia, aki az előző évben végezte el a bajai képzőt, ő lépett az örökébe a katolikus iskolában. Ötödik gyermeke, Ferenc is tanító lett. Ő a szarvasi tanítóképzőben kapott oklevelet 1911-ben. 13 helyre pályázott, a Czárák dűlőit nyerte el. Az előző évben, magánházban megnyílt tanyai iskola második tanítója volt. Dóczi néni házában tanított, s ott lakott, míg fel nem épült a tantermes lakás 1913-ban. Hitter tanító úr egy év múltán, július 4-én házasságot kötött Révay Máriával, s együtt költöztek az új lakásba. Három gyermekük született. Piroska, Ferenc és Mária. Piroska pedagógus lett. Ferike sajnos nyolc évesen elhunyt. Mária megfelelt a felvételiken, de az oroszok által elhurcolt szülő 1), s az „értelmiségi” lét következtében helyhiány miatt minden egyetemről kiesett. Postai tisztviselő lett. Érdemben nem esett még szó Piroskáról, ezt a hiányt igyekszem most pótolni. 2)14
Hitter Piroska, Ferenc első gyermeke nem a Czárák dűlői lakásban látott napvilágot. A Kereszteltek Könyve (Óplébánia, XV. Kötet 164. o.) szerint Piroska Etel 1919. december 3-án született a Mátyás király út 21-ben, s december 21-én keresztelték meg Hitter Gyula és Révai Teréz keresztszülők jelenlétében. A román megszállás elől – félve a katonáktól – rövid időre beköltöztek Révay nagymama lakásába, ezért diktálták be a városi címet. Piroska az első öt osztályt Czárák dűlőben végezte, majd az akkor nagyon színvonalas Zárdában a négy polgárit. Budapestre, tanítóképzőbe szeretett volna menni, de az drágának bizonyult. Esztergomban, a Zárdában végezte el az ötéves tanítóképzőt. Egy évi állástalanság után szülei megengedték, hogy továbbtanuljon. Horthy Miklós feleségének közbenjárásával ösztöndíjat kapott a szegedi főiskolán, később jó tanulmányi eredménye alapján ezt mindig kiérdemelte. Az Apponyi kollégium ekkor Szegeden a tanítóképző intézeti tanárképzés önálló intézete volt. Itt elvégezte a két évet és 1948-ban magyar-történelem szakos tanítóképző intézeti tanár oklevelet szerzett. A kiskunfélegyházi képzőben tanított először, majd Baján, ahol Gyula, édesapja testvére tanult. Ám megszűntek a középfokú képzők, Piroska budapesti, szolnoki kitérővel Karcagon telepedett le, a gimnázium leánykollégiumának igazgatója lett. Testvére, Mária (aki 1965-ben költözött Budapestre a ceglédi jogtanácsos, férjével, dr. Kökény Lászlóval), elmesélte, hogy Piroska beszélgetéssel kezdte a tanévet. Minden elsős kollégista mellé leült, tanította őket késsel, villával enni. Egyszerű környezetből érkeztek, ezért minden lépésüket őrizte, féltve vigyázott rájuk, mint egy jó anya, bár neki nem volt gyermeke. 65 évesen ment nyugdíjba, de tovább dolgozott a gimnáziumban, s a karcagi nyugdíjas pedagógus klub élén. A családi hagyományok méltó folytatójának pedagógiai munkásságát a város 1993-ban Pro Urbe Karcagért kitüntetéssel ismerte el. Tíz éve már, hogy január 24-én, 83. évében csendesen elhunyt. A Kálvária temető családi sírboltjában alussza örök álmát. Karcag díszpolgára, Cegléd szülötte volt.

1) V.ö: Százéves az Örkényi úti iskola Szerk:  Horváth Ildikó. Cegléd, 2010. Fehér Ferenc: Soha nem jött tőle üzenet PM Hírlap 1994. nov. 19.
2) Ezúton köszönöm meg Hitter Mária, dr. Kökény Lászlóné (76) szíves adatközlését.

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

Hogyan válasszunk áramláskapcsolót a szivattyúhoz?

    Az áramláskapcsolók meghatározó szerepet játszanak a szivattyúk hatékony működésében,...

A nyelvi nehézségek leküzdése társasjátékkal

    A társasjátékok önmagukban izgalmas élményt adnak a közös játékon...

Asztalkultúra – milyen tanácsokat érdemes megfogadni?

  Az asztalkultúra jelentőségét nem kell a vendéglátásban dolgozók részére...

Betörőt keresnek!

A Ceglédi nyomozók a lakosság segítségét kérik az azonosításához....

Etédi Zoltán az év tesitanára

A Magyar Diáksport Szövetség kezdeményezésére először került sor az...