17.5 C
Cegléd
2024. május 24. péntek
spot_img

Halhatatlanok között a bonbonkirály

Dékány Csaba, a kérszigeti és dévaványai (Túrkeve környéke) Dékány család történetének 15 nemzedékét ismeri már az első nemesi oklevéltől (1578.) napjainkig.2) Érdeklődő kérésemre főként Hauer Mihály 1931-es cikkét ajánlotta figyelmembe, mely az ipartestület szaklapjában jelent meg a világhírű cukrászról, majd a szervezet Jubileumi Könyvében.3) Dékány Mihály ugyanis utoljára 1931. évben látogatott haza Amerikából. Részt vett a Budapesti Cukrászok és Mézeskalácsosok Ipartestülete megalakulásának 25. évfordulójára rendezett ünnepségen. Akkoriban született róla az írás: „Kérszigeti Dékány Mihály a ma élő magyar cukrászok egyik legnagyobbika…. Ceglédtől New Yorkig olyan karriert futott be, amilyen párját ritkítja és olyan dicsőséget szerzett mindenütt a magyar névnek, mint amilyennel kevés magyar dicsekedhet. 1882. évben állt be tanulónak a Müller Antal céghez (mai Ruswurm- a szerző) itt két évet töltött Müller Károly, további két évet Ruszwurm Vilmos keze alatt. Segédéveit az ország legkülönbözőbb városaiban tölti. Családjában 9 cukrász volt, köztük a leghíresebb Reinhard Ferenc, Dékány nagybátyja, korának egyik legügyesebb, egyben Károly Lajos bajor herceg kamarai cukrásza volt Münchenben. Dékány 1896-ban Gerbeaud Emilnél nyer alkalmazást, ahol két és fél évig marad és ez alatt a francia bonbonfőnök helyettese lesz. Gerbeaudtól Maina-Frankfurtba, onnan Svájcba, majd Franciaországba, Lyonba megy, innen pedig az oroszországi Kievbe kerül, ahol egy helyen 15 esztendőt maradt. Itt készíti legfinomabb bonbonjait az orosz cári udvarnak, egy alkalommal személyesen nyújtott át egy doboz bonbont az orosz cárnak. Később Moszkvába kerül a világhírű Einem csokoládégyárhoz, ahol egy osztály főnöke lesz. Az Einem gyárnak 4000 munkása volt, Dékány pedig 164 főnyi személyzet felett rendelkezett. Oroszországban 17 aranyérmet nyer különböző kiállításokon, mindig mindenkit megelőzve elvitte a pálmát más nemzetek fiai elől. A világháború kitörésekor Szibériába internálják és onnan rengeteg viszontagság után csak 1918-ban tér vissza szülőföldjére.  Itt ismét Gerbaudnál dolgozik pár évig, 1921 májusában köt ki az amerikai partokon, hogy eddigi sikereit is messze túlhaladó eredményekben és megtiszteltetésben legyen része. Megismerteti az amerikaiakkal is a finom bonbont, óriási sikere van, a nagy amerikai lapok cikkeznek róla, fényképét közlik. 1923-ban, amikor egy nemzetközi nagy concourson [konkúr=verseny] a Grand Centrál Palais-ban, a zsűri neki ítéli meg az első díjat, a „New-York Herald” elnevezi a „King Candymakers”-nek, azaz a bonbonkészítők királyának. Ebből az alkalomból Finta Sándor, New York-i magyar szobrász ércplakettet mintáz meg Dékányról, amelynek eredetije a „Halhatatlanok Múzeumában” nyer elhelyezést. Dékány ma (1931) 60 éves, ez alatt a mozgalmas 60 év alatt sok országban megfordult, és mindenütt kivívta az elismerést. A szerencse Amerikában is melléje szegődött, azonban Dékány legnagyobb érdeme mégis az, hogy mindig, mindenütt magyar maradt. Ma már a gazdag, nagy Amerikának a polgára, szívében azért mégis magyar, ennek a meggyötört hazának a hű fia. Erre mi sem jellemzőbb, mint az a megható kedves kérése Dékánynak, melyet kivándorlása előtt intézett a Nemzeti Színház igazgatójához, hogy mielőtt végleg elhagyná hazáját, szeretné még egyszer látni Az ember tragédiáját. Ez a vágya teljesült, és Madách szavaival hajózott át Amerikába.”
Dékány Csaba azóta kiderítette, hogy Michael Dékány Candy Marker Chicagoban, a Monterose temetőben nyugszik. Meghalt 1936. november 4-én. A Békés Megyei Levéltár őrzi azt az 1963-as színes plakátot, amely hirdeti, hogy a legnagyobb magyar cukrász: kérszigeti Dékány Mihály, a bonbon készítők volt királyának negyedszázados elhunyta alkalmából Gyulán cukrászati napokat rendeznek…Akkor még nem volt ismert elhunytának időpontja. Azóta tudjuk, s főképpen azt, hogy a cukrász király Cegléd szülötte volt.

1) Cegléd Nagytemplomi Református Egyházközség „Kereszteltek” VI. kötet. 205. o.
2) dekanycsalad.hu
3) Közli: Borsódy Mihály Az édességkészítés története. Bp. 1995. (160.o.)

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img
spot_img

Friss híreink

Milliókkal húzta le idős áldozatát

A Ceglédi Járási Ügyészség vádat emelt egy nővel szemben,...

2024 végre az ingatlanpiac éve lesz?

    A gazdasági válság hatásai még mindig erősen érezhetőek egyes...

Mit kell tudni a falusi CSOK-ról?

    A különböző állami támogatások, kedvezményes hitelek népszerűsége az elmúlt...

Két világbajnoki aranyérem

WBL-WKL Nyílt Amatőr K-1/Muay-Thai/K-1 Light/Freeboxing/MMA Világbajnokság! 14 ország, 65 egyesület,...

Magyar Péter Cegléden

Május 18-án a piac előtt a Kossuth térre várta...