Színes összeállítás volt ez a sorozat, s az időjárás viszontagságai elől idén a színházterembe húzódó estek kellemes hangulata, koncertekhez méltó környezete remélhetőleg kárpótolt mindenkit azért, hogy az előző nyarakon a Kaszinó udvarán megrendezett estek idén zárt térbe kerültek.
De azok sem panaszkodhattak, akik megszerették a nyáresti Kaszinó hangulatát, hiszen egész héten nyitott kapukkal – na és kellemes zenével – várták a nagy melegben megszomjazó, vagy csak egy kis nyugodt beszélgetésre, egy kávéra vágyó arrajáró felnőtteket és gyerekeket. A Kaszinó udvarának záróprogramjaként mutatta be Állatkerti séta című műsorát a hangTÁRsulat, és bár a gyerekeiket kísérő szülők a szereplők biztatására sem álltak kötélnek a nagy melegben, az apróságok forrósággal, tűző nappal mit sem törődve énekelték együtt az ismert gyerekdalokat, rajzfilmslágereket a bohócokkal és az oroszlánnal.
Egy régi kép villan elő. Budapesti ismerősöm kérdezte, mikor fennhangon soroltam neki a városunkból származó művészeinket:
– Minden tehetség Ceglédről és környékéről származik?
Akkor mosolyogva és büszkén bólogattam. Most azt mondom: nem… de majdnem…
Szép volt ez a nyár, jó volt ez a nyári összeállítás… – állapítom meg magamban – érdemes volt betérni a Művelődési Központ Hazai Pályájára. Bár ezt nem kell hangoztatni, aki ott volt, látta, hallotta, élvezte… aki meg nem… (mindig ezt mondom) az vessen magára. De reménykedem benne, hogy a jövő nyarat már az sem hagyja ki. Mert (és tekintsük ezt konklúziónak): Érdemes…!
