A sírok gondozása/gondozatlansága egyébként nem csupán gazdasági kérdés, nem csak szegényesebb sírok elhanyagoltak: két éve állított félmillió forintos síremlék is be van nőve gazzal, és közel egy éve száradnak rajta a koszorúk. Abonyi Ferenc szerint azonban a probléma forrása nem is az időhiányban keresendő, az sokkal mélyebben található, a lélek mélyén.
– Az emberek jóérzése, becsülete kiveszőben van, ez a baj. 25 éve dolgozom itt és egyre rosszabb a helyzet, egyre több az elhanyagolt sír. Pedig a rokoni kötelékek nem szakadnak meg a halállal, a gondoskodás róluk nem ér véget a temetéssel. Ez különösen erkölcsi kötelessége lenne az örökösöknek. Egyre ritkább a naponta temetőbe járó idősek látványa is, bár van olyan, aki napi kétszer látogatja meg 15 éve elhunyt házastársa sírját. De ez a ritka. – mesél a családi kapcsolatok általános lazulásának temetőbeli jelenségéről és a kevés kivételről. A fenntartó egyháznak és a temetőgondozónak nincs jogi lehetősége arra, hogy kötelezzék a hozzátartozókat a sírok rendbentartására, csak felhívhatják a figyelmet a kötelességükre.
– Nem is gondolom, hogy kényszerrel kellene kikövetelni azt, ami lelkiismereti kérdés. Inkább csak a Panorámán keresztül is szeretnénk felhívni az érintett hozzátartozók figyelmét.
Gondozatlanok a ceglédi sírok
