Az viszont inkább már csak a bélyegtörténészek előtt ismert, hogy amikor 1944. november 4-én Abonyban megjelentek volna a szovjet csapatok, a postahivatal vezetője a település kiürítésekor a hivatalában összepakolt. A várható értékcikk-hiány enyhítésére, az összegyűjtött bélyegeket a Hadvezérek, Kossuth I., Nagyasszonyok, Templom II. és Szt. Margit bélyegeket kézi úton, új értékjelzéssel felülnyomatta. A 2 P/10 f-s, Hadik Andrást ábrázoló bélyeg 25 filléres értékjelzéssel szerepelt, de nem használták fel, s a teljes mennyiségét (57 db) a Bélyegmúzeum őrzi. A teljes kisegítő sorozat ma katalógus értéken 1 millió 832 Ft-ért lenne megvásárolható (a bélyegmúzeumi címletnek nincs meghatározott értéke), s van olyan bélyegcímlet, amelyből csak 5 db készült (350 ezer Ft-ot ér), de „a legtöbb” címlet sem haladta meg az 500 példányt.
Az újabb kiadású bélyegkatalógusok a települések által kiadott illetékbélyegeket is feldolgozták. Eszerint Cegléden 1925-ben, 1928-ban, 1932-ben, 1933-ban és 1947-ben (csak valószínűsíthető az évjárat) illetékbélyegeket adott ki. Most lehet igazán keseregni azon, hogy a mára értéktelennek hitt, használaton kívüli szerződéseket – a bélyeges lerovással együtt hagyták az emberek elveszni. 1944-ből pedig ismert – 4 értékkel – hadigondozási bélyegsorozat is, s végül 2 bélyeggel ún. Cegléd támogatási bélyegsorozatról is tudunk. E felsorolásban szereplő különlegességek mai értéke egyenként az egy és pár ezer Ft között változik. Vagyis a mindent vagy a különlegességeket gyűjtőknek érdemes ilyen értékekre is „sasolni”.
A Ceglédi 1. (2003-2007) és 2. sz. (2003-2006) Postahivatala az Integrált Postahivatali Hálózat (IPH) keretében öntapadós (lényegében bélyeget helyettesítő) lenyomatokat is használt. A futott ceglédi feliratosok kifejezetten értékesek, ehhez képest a nagy fővárosi postahivatalok, intézmények parafilatéliai kiadásai változó értékűek.
Nyilvánvaló azonban, hogy az élet újabb megoldásokat is kíván. Nem hiszem, hogy a távoli jövő, hogy az adóztató kedvű állam ki ne találna olyan módszert, amellyel az e-mailre is lehet majd illetékbélyeget tenni. Bízom benne, hogy van már ötlet – bizonyos fiókban.
A fekete jóslatnál azonban sokkal konkrétabb, hogy az Osztrák, majd Osztrák-Magyar közös Postaigazgatás minden bélyege, pláne minden futott levele több milliót is érhet. Pl. Csongrád postai bélyegzővel ellátott, osztrák bélyeges levél nemrég 9 millióért cserélt gazdát (de hiába dobbant meg a szívem, nem vagyok érintett benne!)
Jelenleg a legdrágább filatéliai értékű bélyeg 7 és fél millió Ft-ot ér, de több esetében a bélyegkincset egyenként 5 millióra adják, a Koronás Madonna 5000 K címlete tévnyomatban is ismert. A klisékről ugyanis fordítva nyomták meg a belső képet, ez a „fordított Madonna” „csak” 3-4,5 milliót ér, attól függően, hogy levélen, posta tisztán vagy pecsételten van-e.
Természetesen e kiugró értékű bélyegek is számottevők, de a „Kék Mauritius” és társai elképzelhetetlen magas értéket képviselnek a bélyegek világában.
A birtoklás vágya és ténye mindig izgalom is, ettől s enélkül – a szép és értékes bélyeg még akkor is kedvelhető, ha sokkal nyíltabb kommunikációs ismeretek korában már a bélyeggyűjteményeket inkább kincsképzésre szolgál, s nem lánycsalogatónak használják…
ESDÉ
1.kép Cegléd 600 éves – bélyegen
2.kép Hadigondozási bélyegekkel mentesítve
3.kép Bérmentesítő gépek lenyomatai
