12.1 C
Cegléd
2024. május 19. vasárnap
spot_img

Jubileum az óvodában

Mottó: „A fegyelmezés leghelyesebb módjára a nap tanít meg bennünket, amely a növekvő lényeket állandóan világosságban és melegben, gyakran esőben és szélben, de villámban és dörgésben csak ritkán részesíti.”    (Comenius)

Ez a történet úgy kezdődött, hogy valami folytatódott…
Az óvodalétesítési folyam egyik oldalán feltört egy tiszta forrás, ceglédi forrás, és a patakocska utat keresett a nagy folyóhoz… Így lett szerves része a Széchenyi úti óvoda a ceglédi, és a magyar óvodai nevelésügynek.
1897. október elején, 115 évvel ezelőtt nyílt meg a város ötödik óvodája, az egykor Széchenyi téri, II. kerületi, majd 2. számú, végül (ma) Széchenyi úti Óvoda.
(Vallás- és közoktatásügyi miniszter: Wlassics Gyula, Cegléd polgármestere: Gubody Ferenc.) 1891-től törvény segítette a kisdedóvók létrehozását. Korábbi egyleti, egyesületi fenntartású és magán intézmények adták a mintát. Brunszvik Teréz grófnő első magyarországi kísérletét (Buda, Krisztinaváros, 1828. május 27.) vidéken a Tolna megyei Hidjapuszta első falusi kisdedóvója követte, 1836-ban. Ezt a cselédek gyermekei számára hozták létre. 1848-ban 89 óvoda működött Magyarországon. (A fejlettebb államok első óvodái: Németország 1837, Anglia 1851, Egyesült Államok 1856.)
Cegléden a kiegyezés után, 1874-ben lelkes, hozzáértő emberek akaratából Óvodaegylet alakult, az első ceglédi óvoda létesítése, működtetése érdekében. Az egylet elnöke 18 évig Ma-tolcsy Károlyné (báró Kaas Melanie), a városi közgyűlés döntéséig vezette az egyletet és ál-lami, városi, támogatásokból, jótékonysági táncvigalmak bevételeiből, szülők befizetéseiből tartották fenn az óvodát. Az 1891-es törvény után egy évvel a közgyűlés úgy nyilatkozott, hogy él a lehetőséggel, átveszi a fenntartást, működtetést. 1892 őszén az egylet bizottsága (Zámbó János, Piros József, Donovitz Alajos, Váradi Dávid, Gorócz Albert, Alexy Lajos, és Udvardy Károly) átadta a vagyont és az óvodát a városnak. A ceglédi óvodatörténet tehát 1874-ben kezdődött az egyleti óvoda megnyitásával. A város első óvónője Cserven Anna volt, sajnos két év múlva elhunyt. Őt 1876-ban Csanyuga Katalin követte. (A következők időrend-ben: Grapka Mária, Tibald Anna, Drágán(y) Vilma-Donovitz Alajosné.) A korabeli híradások szerint a volt Kránicz házban nyílt  meg az egyleti óvoda. Az elnök asszony utolsó jelentésé-ben olvasatjuk, hogy Závodszky Mihálytól is vásároltak házat, amely „a város legforgalmasabb központján fekszik, jelenleg is óvoda.” (Czegléd, 1892. november 20.) Závodszky Ká-
roly (felvett nevén Széchy Károly akadémikus) édesapja csizmadia mester volt. Az épület a mai posta helyén állhatott, ugyanis egy újsághír szerint (Czegléd, 1899. április 16.) a Kaszinó Egylet vette meg a volt csizmadia házat, a központi óvoda épületét. Ezután következezhetett a Steiner-féle ház.

Törvény a kisdedóvásról
Az előző évben megalkotott első törvény a kisdedóvásról úgy rendelkezett, hogy kisdedóvókat „felállíthatnak és fenntarthatnak: az állam, a községek [értsd: közösségek, közgyűlések, tehát a települések], a hitfelekezetek, jogi személyek és magánegyének.” Cegléden 1892-ben átvette a város az akkor már 18 éve működő egyleti óvoda fenntartását, és élve a törvény adta lehetőségekkel, újakat létesített.
Az 1931-es  Cegléd monográfia azt írja erről az évről (1892): „Kulturális téren is halad a város, 3 új óvodát állít fel, az így négyre szaporodott óvoda fenntartási költségeire 3.000 frt-ot szavaz meg.” (139.o.) A lendületet Drágány Vilma óvónő kérelme indította el 1895. szeptember 4-i keltezéssel: „Tisztelt Városi Tanács! A vezetésem alatt álló városi központi kisded-óvodába dacára, hogy az 1891. évi XV. tcz. 7.§-ának megfelelő számú kisdednél már eddig is jóval többet vettem fel, – dacára, hogy ugyanezen tcz. 6. §-ában meghatározott nagyságú hely nem jut egy-egy kisdedre,- és dacára hogy már 40-50 szülőt elutasítottam, még folyton zakla-tásoknak, sőt durva erőszakoskodásnak és goromba fenyegetődzéseknek vagyok nap-nap után a szülők részéről kitéve, – tisztelettel kérem első fokon a Tekintetes Városi Tanácsot, hogy erélyesen intézkedjék a tarthatatlan állapot megszűntetésén.”
A felügyeletet ellátó iskolaszék megvitatta a kérést, és az I. kerületben újabb, ahogy írják: párhuzamos óvoda megnyitását javasolták. A képviselőtestület elutasította ezt, és távlati fel-adatot adott: „9859/895. sz. Határozat. …Tekintettel az óvodaköteles gyermekek nagy számára, a szükségnek elégtéve nincs,  az iskolaszék adjon egy tervezetet arra nézve, hogy a város mely részén volna még szükség óvoda felállítására, szem előtt tartván különösen azt,  hogy a II. és IV., V., VI. kerületek óvodákkal ellátva nincsenek.” (1895. szeptember 26-i döntés, részlet.) Ugyanebben az évben határoznak a IX. kerületi óvoda felállításáról.
Az ezredévi ünnepségekhez közeledve újabb óvodák építéséről határoznak. „A milléneum [millennium] évében a kulturális fejlődés ismét egy lépéssel előbbre halad. A II. és X. kerület érintkezőpontjain új óvodát állít a város és elhatározza, hogy a jövő évben az V. és VI. kerület részére is létesít óvodát. A Steiner-féle házat és telket pedig 8.000 frt-ért megveszi központi óvoda céljára.” (Monogr. 141.o.)

Íme a döntés
„1938-17/896.sz. Közgyűlési határozat mely szerint elrendeltetett, hogy a II. és X. kerületek érintkező pontjain egy új óvoda felállíttassék. Végzés. A felállítandó új óvoda helyének kijelölése és a vétel eszközlése végett a polgármesterből, a mérnökből, továbbá Ágai István és Antal Ferencz tanácsnokokból álló bizottság küldetik ki azon utasítással, hogy eljárásáról a bizottság a tanácsnak jelentést tegyen. Miről a nevezett kiküldöttek végzésileg értesítendők, az iratok kiadatnak a mérnöknek. Czegléden, 1896. január 30-án tar-tott tanács ülésből Gubody Ferenc polgármester.”
Nemsokára felgyorsultak az események. A képviselő testület rendes közgyűlésén 1897. már-cius 10-én döntöttek az új óvoda helyéről: „A városi tanács előterjesztése elfogadtatván az ötödik óvoda építési helyéül a Csengettyűs iskola felső végén lévő városi telek jelöltetik ki.”
A Szent István iskola (a nép nyelvén a Csengettyűs) 1865. óta működött, egy tanulócsoportos katolikus iskolaként. A volt katonai istállót vette meg a vármegyétől az egyháztanács és egy tantermes iskolává alakíttatta át azzal a céllal, hogy ne kelljen a város külső részéből a diá-koknak, hosszú utat megtéve, bejárni a központi iskolába. Valóban „kültelki iskola” lett, a Széchenyi tér akkor a város széle volt. („A Cengettyűs” 1962-ben összedőlt, de magynyílt a Várkonyi.)
Az óvoda helyének kijelölése után, a közvélemény nevében, megszólalt az egyik helyi újság „Az óvodák elhelyezése” címmel. Városunk „pár év alatt három új óvodát létesített, s most újból ismét háromnak a felállítása van folyamatban. Helyeseljük – írja a lap. Ez alka-lommal az óvodák elhelyezéséről akarunk egyet mást elmondani. Elhibázott dolognak tartjuk, hogy a kerületi óvodákat nem befelé, hanem a város szélére építik. Pedig mindnyájan tudjuk, hogy az óvodákat csak igen kis részben látogatják a napszámra járó munkáscsaládok gyermekei, mert ezek az anyjukkal mennek a határba is, inkább az üzletet (ha mindjárt kofálkodást is), mesterséget folytató, vagy a kizárólag saját birtokukból élő polgártársaink kisdedei keresik fel azokat. A szülők a piaczra, a nagyobb testvérek az iskolába, a város központja felé haladnak. Egyedül a 3-5 éves apróságok kénytelenek a város külső szélére menni. Így van ez a kilencedik kerületben, így lesz a most épülő Széchenyi-téri óvodánál is. Ha a város széle helyett ezeket legalább egy kissé befelé építik, a piaczra, vagy az iskolába menő családtagok minden kerülő nélkül elkísérhetnék és hazavezethetnék a kisdedeket…. A Széchenyi-téren most épülő óvodát a vállalkozó 4600 forintért készíti el. Ez összeghez jön még a teleknek az értéke. Úgy véljük, nem sok hozzáadással alkalmasabb helyen is lehetne óvodát állítani.” („Czegléd”, 1897. július 4.)
Már nem volt foganatja az eszmefuttatásnak. A július 6-i döntésnek megfelelően az ügyész július 15-én benyújtotta a városi tanácsnak „a II. kerületi óvoda építésének vállalkozásba adásáról Vaskovich Antal vállalkozóval megkötendő szerződést” aláírás céljából. Néhány részlet a jóváhagyott szerződésből:

„Vállalati szerződés”
Egyrészről Czegléd rendezett tanácsú város képviseletében Gubody Ferenc polgármester vállalásba adó; másrészről Vaskovits Antal ceglédi lakos vállalkozó között a mai napon és alul-írott helyen a következőleg jött létre:
1.)    Gubody Ferenc polgármester Cegléd város képviseletében vállalatba adja, Vaskovits Antal ceglédi lakos vállalatba veszi a II. kerületben a Csengettyűs iskolán felül, szigo-rúan a városi mérnök által készített tervrajz szerint építendő óvodai helyiséget a f. év július 15-ik napján megtartott  nyilvános árverés eredményéhez képest 4.600,- frt, azaz Négyezerhatszáz forint vállalkozási összegért.
2.)    A használandó fali téglának I-ső osztályú fali téglának kell, hogy legyen, miért is ennél rosszabbat alkalmazni semmilyen szín alatt meg nem engedhetik.
3.)    A használandó habarcsnak szintén a legjobb minőségűnek kell lenni, s elég meszes tartalmúnak.
4.)    Az összes kőműves munkát lehető legnagyobb gonddal kell végezni…”
A következő pontokban a lakatos, az asztalos munka igényességéről szól a szerződés, majd arról, hogy a terven való módosítást a tanács saját részére fenntartja.
„10.) Tartozik vállalkozó az összes munkálatokat f. évi szeptember hó 15-én teljesen készen átadni, ellenkező esetben minden napi késedelmére 20 frt bírságot fizetni Cegléd város közönségének.”
Az egyéb eljárási formulák után 1897. július 31-én a szerződő felek – két tanúval  hitelesítve – aláírták a kivitelezési szerződést. Később a főjegyző kézírása látható a szerződésen: „Jóvá-hagyom azzal, hogy a 10. pontban az átvétel idejéül f. év október hó 1. napja állapíttatott meg. Kelt Cegléd város képviselő testületének 1897. szeptember 16. napján tartott közgyűlésében. Szalay Sándor főjegyző.”
Bezzegh Pál október 7-én jelentette a közgyűlésnek, „hogy a II. kerületi óvoda építését Vaskovits Antal vállalkozó befejezte. Két nap múlva intézkedik a tanács: „Az építkezés felül-vizsgálatára és az épület átvételére Bezzegh Pál városi mérnökből, Dobos Mihály és Szeleczki János tanácsnokokból álló bizottság küldetik ki azzal, hogy eljárásáról a bizottság a tanácsnak jelentést tegyen.” [Vaskovics Antal nevét hol ts-sel, hol ch-val írták.]

Az első eskü
115 évvel ezelőtt elkészült az épület!  1897. október 9-én (szombaton) a háromtagú bizottság átvette. Bi-zonyára akadt még egy-két tennivaló, hiánypótlási feladat, de nem váratott magára sokat a benépesítés. Kósik Mária (a későbbi Osztoics Györgyné) óvónő az 1897. októberi iskolaszéki gyűlés előtt Takács József elnök jelenlétében letette az esküt. (Már szeptember 1-től alkal-mazták! Az első dajka Gál Sándorné volt.) Az eskü szövege:
„Én, Kósik Mária, a ceglédi községi II. ker. kisdedóvodához megválasztott kisdedóvónő esküszöm a z élő Istenre, hogy Ő Felsége apostoli királyom, a magyar haza és annak szentesített törvényi iránt rendületlen hűséggel viseltetem, a hazai felsőbb és legfelsőbb hatóságok rendeleteit és a hivatalommal járó kötelességeket mindenkor lelkiismeretesen, híven és pontosan teljesíteni fogom. Isten engem úgy segéljen! Cegléden, 1897. október hó 20-án. Kósik Mária II. ker. óvónő – Takács József iskolaszéki elnök.
Íme, a születés pillanatai. Szép esztendő volt 1897… Október 10-én, vasárnap a fiatal Ady zsengéje jelent meg a zilahi újságban, Adieu Bandi aláírással: Dalok. Így kezdődik: „Kivirított, illatozik / A jázminfa virága, / Nem adok én, mért is adnék / valamit a világra?” Lehet, hogy a II. kerületi szülők, s az óvónő is ilyen jókedvű volt akkor, azon a napon a szép épület láttán. Vaskovics Antal  is érdemel még pár szót. Híres, jó nevű építész-vállalkozó volt. Ő építette a nagykőrösi szállodát (Erdélyi Mihállyal) – ma művelődési központ (1885); a ceglédi strandot 1895-ben, a millennium évében Balázs Ernő tervei szerint ő végezte a református nagytemplom kupolájának átépítését, a Ceglédi Takarékpénztár épületét 1897. októberében (!) fejezte be, a szolnoki zsidótemplom (ma múzeumi kiállítóhely) 1899 nyarán készült el, a törökszentmiklósi kéttornyú r. katolikus templomot 1900. június 10-én szentelték fel. Őrizzük meg az emlékét.

Magánóvoda nyílt
Egy levéltári adat szerint 1897. november 8-án a II. kerületi óvodában a helyek száma 60, felvéve 116, az ellenőrzéskor hiányzik: 20. Nagy szükség volt az új óvodára! Sok volt a jelentkező a helyekre. Ezért történt meg az, hogy a következő év január 1-jén megjelent Czegléd c. lapban ez állt: „Tóth József, kir. tanácsos tanfelügyelő, megengedte Bakos Károlyénak, hogy városunkban magán-óvodát nyithasson és annak közvetlen felügyeletével az iskolaszéket bízta meg. Lesz tehát egy óvodánk, ami nagyon is megszorult óvoda ügyünkön egy pillanatra segítsen. Mint halljuk, január 15-én már meg is nyílik. Hogy apróságban nem lesz hiány, biztosítjuk előre is.” – A hír szerint a Hunnia (ma Alkotmány) utcában nyílt meg, B. Molnár Sámuel háza mellett. (Bakosné később óvónő lett a Malom téren. 1937. január 5-én hunyt el, 75 évesen.)
A Széchenyi úti óvoda megnyitása után bizonyos, hogy öt kisdedóvó működött a város fenn-tartásában. Egy 1898. február 15-i iskolaszéki döntés szerint ellenőrzik az óvodákat. A felsorolásnál nincs párhuzamba állítva a hely és az ellenőrzést tudomásul vevő óvónő aláírása. A helyek: IX. kerület, I. (központi), II., III., Újvárosi, és a Magánóvoda. A óvónők aláírása: Donovitzné Drágán Vilma, Füle Mária, Kósik Mária, Márta Erzsébet, Kovács Emília. (Bakos Károlyné nem volt jelen.)
Kósik Mária egy év múlva új dajkát alkalmaz, 1898 szeptemberétől Bognár Istvánné szül. Pataki Borbála segíti a munkáját. Nevelési kérdésekkel is foglalkoznak az óvónők. Egy meg-beszélésen „indítványoztatott, hogy október hónapra foglalkoztatási anyagnak vegyük fel a következőket: A kisdedek megszoktatását, a helyiség ismertetését, szüret, alkalmi dalok és verseket. – Az indítvány elfogadtatik.” (1899. október 5.)

Elfogy az évszázad
Nemsokára „kiscsoportos” lett a 115 évvel ezelőtt született óvoda. Még egy nagy bálról szó-lunk 1899 farsangján, amely a régi hagyományokat elevenítette fel a gyűjtésre, adományozás-ra. (A Czegléd számol be róla február 24-én.)
Elit mulatság volt – írja a lap -, a presztizséből semmit sem veszített, természetesen Matolcsy Károlyné Kaas Melinie védnökségével.
A ceglédi óvodai élet megteremtőjének férje, Matolcsy Károly (Kecskemét 1828 – Farmos 1907) jogot végzett. Szolgabíró, majd közjegyző lett Cegléden, Tápiószelén vett földbirtokot. A szomszédos Farmoson élt a dán eredetű Kaas család, lányukkal, Melanie-vel Tápiószelén kötött házasságot 1860. október 23-án, minthogy Károly első felesége váratlanul elhunyt. Melanie 20 éves volt. Hét gyermekük született, három kisgyerekként meghalt, négyet neveltek fel. (Teréz, Miklós, Ida, Erzsébet.) Gyermekszeretete határtalan volt. Férje 1907-ben, ő 1920-ban hunyt el. A farmosi családi temetőben alusszák örök álmukat. (csaladitemeto.hu)
Az 1899-es farsangi bálon (február 16-án) „a négyeseket 50-60 pár táncolta és a csárdást vi-dám hangulatban még hajnali 6 órakor is járták. Az estély a jótékony célra 221 forintot jövedelmezett.” Nem tudom, csak remélem, hogy minden óvoda kapott belőle. A legfőbb adako-zók névsora nem maradhat csak az újság hasábjain. Kik voltak ők? „Ngos Makáry István, Gubányi József, Makkay Ferenc, Zalay Ede, Ngos Windisch János, Szeleczky János, Gubányi Mihályné, Matolcsy Károlyné, Várady Dávid, Csizmadia Gergelyné, Bartha Mór, Körner Jó-zsef, Bálint Mihály, Ballay Győző, Ballay Győzőné, Komáromy Lászlóné, Elefánt László, Báthory István, Marton Izabelle, Alexy Lajos, Nt. Dr. Feldmann József, t. Putnoky Rezső, Kollár Vilmos, Szvacsina Gyula, Szeleczky Ferenc, dr. Illéssy János, dr. Gombos Lajos, Leib Vilmos, Hoffmann Sándor, Deli Balog Jánosné, ifj. Matolcsy Károly, Vég Sándor, Tálasy Árpád, Auslender Gyula, Scheffer Károly, Elefánt Józsefné, Antal István, Csizmadia Ferenc,  nt. Takács József, Csörgey Béla, Donovitz Lajos, Ballagi Mórné, Szelner Ferenc.
Lám adakozókban sem volt hiány. Igaz, ez nem a szorosabb értelemben vett Széchenyi úti óvoda történetének része, de ceglédi óvodai „őstörténet”, s e nélkül nem nőtt, nem lomboso-dott volna olyan nagyra a hit és az elszántság  a szülők, óvodai, városi vezetők körében, ahogy az történt Cegléden a századfordulóhoz érve.

Már hat óvoda
1902-ben (június 8.) az óvodai ünnepélyek felsorolásában már hat helyet jelöl meg a Czegléd a közleményben. „Az óvodák gyermek ünnepélyeinek sorrendje”: június 8-án a III. kerületi, az V. kerületi, a VIII. kerületi, június 15-én a központi óvodában, a II. kerületi és a IX. kerületiben. Az ünnepélyek után nem zártak be az óvodák, csak július 31-én kezdődött a nyári szün-idő. Hat óvoda! A volt egyleti (központi) óvodával együtt hat községi fenntartású kisdedóvó kezdte meg áldásos tevékenységét Gubody Ferenc polgármestersége alatt! (És negyven év múlva is ugyanennyi volt.)
Innen most elrugaszkodunk egy kicsit, erős az alap, nézzük: mit hozott a jövő…
Bepillantunk az 1921-es óvodai életbe! Az óvodai felügyelő bizottság arról tárgyal, hogy nagyon fontos figyelembe venni a legújabb miniszteri utasítást. Meg is alkotják saját szabályozásukat, mely minden ceglédi kisdedóvóra érvényes. „Elrendeli a bizottság, hogy azokban az óvodákban, ahol több óvónő működik, a beosztásra nézve az óvónők maguk állapodjanak meg, annak szigorú szem előtt tartásával, hogy heti beosztás, változás [értsd: váltakozás] nem lehet, hanem minden óvónőnek naponta foglalatosságának kell lennie, szabad napok nincsenek. Amely óvodában két óvónő működik, ott egyik délelőtt, másik délután tanít (sic!), s aki délelőtt tanít, az délután, aki pedig délután tanít, az délelőtt a gyermekek szüleit (egy körzet-ben tizet) látogatja sorban. Ahol hárman vannak, ott egyik délelőtt, másik délután tanít, addig a harmadik kint tesz szolgálatot [látogatás]. Ahol négyen vannak beosztva, ott két óvónő a kisebb, kettő a nagyobb gyermekekkel foglalkozik, s amikor nincs óvással elfoglalva, a gyermekek szüleit keresi fel… A bizottság hálás köszönettel veszi Zsengellér Gyuláné biz. tag felajánlott abbeli fáradozását, hogy az amerikai misszió útján gyermek kelengyéhez juttatni igyekszik az arra rászorulókat.”

Tanítás? Óvás?
Kanyarodjunk egy kicsit az óvodapedagógiához. A megbeszélésen két alapfogalmat használ-nak: tanítás, óvás. Napjainkban már több évtizede múlt, hogy arról hangoskodott a pedagógiai sajtó, de talán a szülők egy része is: ne iskolát formáljanak az óvodából! Ne tanítsák a gyermeket úgy, mint az iskolában! Még korai…
Az „eredendő bűn” Pestalozzitól származik, (1746-1827, svájci pedagógus.) Pontosabban az ő elméletének elferdítéséből. Brunszvik Teréz „kisgyermekiskolát” nyitott Pestalozzi halála után egy évvel Magyarországon, az elsőt. A svájci pedagógust jól ismerte, iskoláját személyesen is meglátogatta. Pesztalozzi (időtálló) elvei szerint a kéz, a fej, és a szív kiművelése kis-gyermekkorban egyaránt fontos. Beszéd- és értelemgyakorlatokat dolgozott ki, dalocskákat, versikéket tanítottak, melyeknek fontos erkölcsi tanítása volt. Brunszvik Teréz gyakran „oskolaként” emlegette intézményét. (koloknet.hu) Persze ez nem iskolai tanítás volt, sokkal in-kább a kézügyesség, az értelem és az érzelmek fejlesztése, nevelése.  És volt az alapvető fel-adat, amiért a gyermeket a szülők járatták: az óvás, a rájuk való vigyázás, felügyelet. Ismert a régi óvónő- tanítóképzők legfőbb intelme: egy pillanatig ne hagyd magára a gyermeket! Legyen mindig a hatókörödben! E két fő óvodai tevékenység fontossága hangzik itt el a megbeszélésen. Azt persze nem vitathatja senki, hogy ma is érvényes mindkettő: a gyermeket elő kell készíteni az óvodára (kéz-fej-szív kiművelése!) és a hatókörünkben kell tartani.

A II. kerületben
Osztoics Györgyné (Kósik Mária) után 1926 augusztusában Csoma Irén okleveles óvónő adta be pályázatát a vezetői posztra. Édesapja, Csoma Dénes állami, külterületi iskolai tanító 35 évig dolgozott tanyán. „Mint tanító gyermek – írja pályázatában -, nem csak hogy hivatást érzek, de szívem, s lelkem egész melegével és a honszeretet szent érzelmeitől áthatva, valamint városom szerető kötelességemmel, nemes munkában a legnagyobb odaadással igyekszem részt venni.” (26 évig, 1952-ig volt vezető.)
Kikre, hány gyermekre „hatnak” ekkoriban a ceglédi óvónők? Egy 1928-as adat szerint a be-iratkozottak száma (ennél mindenütt kevesebb járt rendszeresen): Központi: 59, II. 103, III. 109, V. 101, VIII. 118, IX. 101 gyermek. (541 fő.)

Szülők Könyve
Ezzel a címmel jelent meg egy könyv 1928-ban. Milyen nevelési elveket sugalmazott, mire tanította a szülőket? „Az alábbiakban néhány megszívlelendő irányelvét közlöm az akarat helyes nevelésének – írja a szerző.
1.    Ne törd le a gyermek akaratát!
2.    Belátás és szeretet irányítsa a gyermek engedelmességét. – Ha azt akarod, hogy engedelmessége szeretetből fakadjon, akkor szeretettel kell belőle a jót előcsiholnod, mint ahogy a napfény előcsalja a vetést.
3.    Túl nehezet ne kívánj gyermekedtől! Ne feledd soha, hogy még gyermek.
4.    Lehetőleg keveset parancsolj és tilts és mindig csak megfontolva. Ne tilts rosszkedvből, idegességből, uralkodni vágyásból.
5.    Ha parancsolnod (vagy tiltanod) kell, légy rövid! …
6.    Kiadott parancsodat a gyermek feltétel nélkül teljesítenie kell.
7.    A parancsnak rendszerint azonnal engedelmeskedni kell. De azért ne essetek neki mindjárt a gyermeknek. Erőszakolj magadra türelmet…
8.    Önuralommal magad adj példát a gyermeknek.
9.    Ne ígérgetéssel és fenyegetéssel szoktass engedelmességre.
10.    Ne kívánd, hogy a gyermek felindult állapotban bocsánatot kérjen.
11.    A legtöbbet árt a gyermek nevelésének, ha a szülők bánásmódjában nincs meg a kívánatos összhang.
12.    A gyermek legjobb tanítómestere: saját tapasztalata.
(A 12 pont bőséges magyarázata olvasható a könyvben, így tanították a szülőket, akkor. De volt Anyák Iskolája is!)

Helyzetkép 1937-ből
Ismerjük meg Mészáros Jolán vezető óvónő jelentését. Ekkor negyven éves volt a Széchenyi úti óvoda. „Cegléd megyei városnak 6 községi jellegű óvodája van. Az I., II., III., V., VIII. és  IX. kerületben… A város területén, beleértve a kültelket is, 2044 óvodaköteles 3-6 éves korú gyermek van. Ezekből az I. kerületben 85, a II. 87, a III. 81, az V. 91, a VIII. 103, a IX. kerületben 109 gyermek, összesen 556 gyermek jár. Ennél többet az óvodák befogadni férőhely hiányában nem tudnak, bár évről-évre tömegesen jelentkeznek és maradnak ki gyermekek. Napközi otthonos óvodákra különösen a város kültelkein égető szükség volna, hol a gyerme-kek százai vannak gondozatlanul. Az óvodások egészségi állapota az év vége felé nem volt kielégítő, amennyiben a kanyarójárvány hónapokon át tartott. Minden óvoda szünetelt is emi-att 1-2 hetet. Óvodáink múlt évi történetében jelentős esemény volt, azoknak a Belügyminisz-tériumhoz való csatolása. Ezzel egyidejűleg kerültek orvosi felügyelet alá. Havonként a tiszti-orvos egyszer, a városi orvos kétszer látogatja az óvodát… Havonként látogatják a Zöldke-resztes védőnők is az óvodákat, s vizsgálatra több gyermeket utaltak be az elmúlt évben az Egészségügyi házba. Óvodáink az elmúlt évben is részt vettek az Anyák Iskolája oktató elő-adásain a növendékekkel.” (Kelt 1938. április 1.)
Még egy adatsor a polgármesteri jelentésekből. „1941-ben a létszámok: I. ker. 83, II. 80, a III. kerületben az óvoda 1940. januárjában összedőlt és az óta szünetel, V. 90, VIII. 100, IX. 102 gyermek. Csak 455-en vannak óvodában… Az is szerepel a jelentésben, hogy „az elmúlt év (1940) december havában nyílt meg az első napközi otthon városunkban a Szűcs telepen.”

Háború
A borzalmas és értelmetlen világégés nem az óvodatörténet része. Az emberiség szégyenének története. Lépjünk át a retteneten Radnóti soraival, s keressük az óvodák új holnapját.
„Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyermekkorom világa.”
(1944. január 17.)
Egy jegyzőkönyv másolatot kaptunk magángyűjtőtől, amelyben dr. Taraba József plébános és Csoma Irén aláírása hitelesíti a szülőkét, akik a vöröskereszt útján amerikai ajándékot vettek át gyermekeiknek. (Monori Matild bordó szövetruhát, Jánosi Katalin, Csala Teréz, Bálint Mária kék, vagy rózsaszín szövetruhát kapott, Hamza Sándor szövetnadrágot…)
A II. világháború utáni időszak külön kutatást igényel. A városi tanács és annak a művelődés-ügyi osztály megalakulása (1962) óta van megbízható nyilvántartás, a továbbiakban ezekre támaszkodunk.

Épülnek az óvodák
1962-ben 678 óvodai helyen 750 gyermeket helyeztek el. Ez a szám később jelentősen nőtt.

      Az óvoda                                    1975.                     1980.                    1984.
    megnevezése                          Hely     Felvett      Hely     Felvett     Hely    Felvett

I. ker. (Eötvös tér)                 85           95            75          97           E g y ü t t:
Kőrösi úti óvoda                    90           97            90         110        165      164        
II. ker. (Széchenyi u.)            75           87           210        256         210     214
III. ker. (Szép utca)               100          99           110        142         110     122
V. ker. (Malom tér)               135         142          110        167         110     138
VIII. ker. (Báthory utca)       100         109          110        135        110       117  
IX. ker. (Bacsó Béla u.)          75           92          155        176        155       141
X. ker. (Felszegi u.)                50           60           50           60         E g y ü t t:
Budai úti                                 50           50           50           60         100      101
Szabadság téri-Pesti úti         150         144         185         225         185      186
Köztársaság úti                      115         153         125         167         E g y ü t t:
Szűcs telepi                             50            62           75          95         200      215
Ady utcai óvoda                    100          106           95        124           95      103
Helyek száma/ felvettek     1175        1296       1440      1810       1440    1501
                Csoport összesen/ óvónő:   46 csop./ 84 óvónő             ?             53 csop./130 óvónő

Honvédségi                              90            68                  ?                    100      87                 
Ruhagyári óvoda                       –               –               –             –            60      55

      Cegléd város összesen:       1265       1364                ?                  1600     1643

1990-ben  1440 helyen 1428 felvett gyermek volt a tanácsi óvodákban.

Az adatok az óvodai helyek számottevő emelkedéséről tanúskodnak ezek, és a felvettek száma a demográfiai változásokat, a foglalkoztatottság helyzetét is tükrözik.
Épültek új óvodák (Köztársaság úti, Deák téri) és épület átalakítással, bővítéssel gyarapodott a helyek száma. Utóbbiak között a legjelentősebb volt a Széchenyi úti óvoda bővítése, a régi épület korszerűsítése és összekapcsolása az új szárnnyal. Hagyomány volt, hogy üzemek, vállalatok segítettek az óvodáknak felszereltségük, játszótereik gyarapításában. Az EVIG Villa-mos Kisgépgyár története 1978-ban jelent meg Pataki Ferenc tollából. Abban ezt írja a szerző (70.o.): „Az óvodák segítése és támogatása régebbi keletű kölcsönös megegyezésen alapszik.” Korábban vállalták az Ady utcai óvoda (1971.) segítését, s most valóságos keresztapaságról ír a krónikás. Ezt az egyezséget a város elnöke és az EVIG vezérigazgatója írta alá. Az EVIG két millió forinttal járul hozzá a Széchenyi úti óvoda felújítási, átalakítási és bővítési munkái-hoz! Később összeg megjelölése nélkül azt vállalták, hogy „az óvodát készen és berendezve, fölszerelve adják át a városnak”.  (1977-ben az árbevételük 330 millió Ft volt.)

Egy igazi ünnep
1980. február 22. (péntek) egy új születésnap az óvoda történetében. Talán újjászületésnap volt az. Megfiatalodott Vaskovics Antal 83 éves épülete és szép, fiatal ikertestvére ott állt a Széchenyi úti oldalon hosszan, elnyújtózva, újabb három csoportszobával és a járulékos helyiségekkel. Itt, az új épületben volt az ünnep. Eljött Seregi László, az EVIG budapesti központjának vezérigazgató helyettese, Tankó Zoltán, a ceglédi gyár igazgatója, megyei és városi elöljárók. A szereposztás során e sorok írójának jutott az első mondat.  A vendégsereg karéjában találtam egy mindenre, mindenkire figyelő, törékeny testalkaton ülő csillogó szempárt, szinte gyémántcsillámokat hintett a ránézőre. 32 éve már óvónő, 28 éve vezető, s most megérte ezt a szép napot. Őrá néztem, Borikára, Juhász Ferencére.
„Kedves Vendégeink! A ceglédi üzemek, vállalatok vezetői sok-sok éve minden segítséget megadnak az óvodák fejlesztéséhez.” És indult a bizonyítás új óvodákról, bővítésekről, felújításokról: Köztársaság út, Szép utcai, Ady úti, Báthory utcai, Bacsó Béla úti, Pesti úti, Szűcs telepi bővítés, átalakítás, felújítás. „Most 1415 óvodai helyen 52 csoportban 1776 gyermeket tudunk fogadni. A Honvédségi óvoda és a Május 1. Ruhagyár tavaly elkészült óvodája még 159 gyermekről gondoskodik, így a ceglédi óvodások száma együttesen 1935 fő.”
Borika már azt figyelte, ott van-e az óvónő, aki betanította a gyerekek műsorát. Szemei azt üzenték: aztán szépen ám…!
Tankó Zoltán beszélt az ismert gondokról, a dolgozó anyák munkalehetőségének, a gyes utáni óvodai elhelyezés fontosságáról, az egy óvodára összpontosított segítségadásukról. Örülnek, hogy az EVIG dolgozók ide hozhatják gyermekeiket. Vince János tanácselnök helyettes köszönetet mondott az EVIG-eseknek ezért az áldozatvállalásért.
Juhász Ferencné Borika szemcsillogtató örömkönnyei kissé elapadtak, beszélnie kellett. „A régi épületben egy foglalkoztató terem, egy öltöző és egy elég tágas szolgálati lakás volt. A környékbeli idősebb emberek arról beszéltek, hogy már ők is jártak ide. A háború alatt katonákat is gyógyítottak itt. Az 50-es évek elején még 60-80 gyerek volt együtt, egy csoportban egy óvónővel, egy dajkával. 1953-ban kapott az óvoda második óvónőt, s ekkor már két csoportban tudtuk foglalkoztatni a gyerekeket. Ezzel azonban megszűnt az öltöző, s a gyerekek minden holmija a termekbe került. Mosdás, kézmosás lehetősége a mosdótálban ugyanitt, illemhely az udvar távolabbi részén. Vizet mindenféle célra az utcáról kellett hordani… Pár évvel később a nyitott folyosót beépítették, s így újra lett öltöző. 1963-ban az óvónői lakás egy részét csoportszobává alakították, így lett 3 csoportos az óvoda. Ekkor udvari vízcsapot-kifolyót kaptunk, nem kellett az utcára járni vízért. A mosakodás, mosogatás, mosás továbbra is tálakban történt, s igen korszerűtlen volt a fűtés, a világítás is. Szenes kályhákkal tüzeltünk, salakozás után sok volt a por és piszok. Új kőkerítést kaptunk és a deszka helyett vaskaput.  1968-ban a közművesítés jelentett igazi korszerűsítést. Hozzáépítéssel gyermekmosdó és tála-lókonyha épült, villamos vízmelegítő segítette a mosogatást. Mégis szűken voltunk, egy-egy ősszel 30-50 gyermeket is el kellett utasítanunk. Ezen az áldatlan állapoton vagyunk most túl” – mondta Borika és köszönetet mondott mindenkinek az önzetlen segítségért. Hátha emlék-szik még valaki a nevekre: Városgazdálkodási Vállalat, Vízkutatók, Közgép, Penomah, OTP, Sütőipari Vállalat és persze az EVIG, meg a szülők! Új bútorok, játékok várták a 220 óvodást, akik közül a szereplők most mosolygó angyalkaként járták be a tágas termet és kedves műsorukkal megmelengették a vendégek szívét.

Epilógus
Azóta ismét eltelt harminc év! Egyszer azt is meg kell írni: mi történt a nemzedéknyi idő alatt.
Nincs ceglédi óvodatörténet! (Megírva.) A 138 évnyi kisdedóvás története figyelmet, nagyobb figyelmet érdemel. E sorok írója most azt tette, amit a mesebeli szegény legény, aki elhatározta, hogy vándorútra kél. Aztán élelme fogytán egy követ fogott, s a falubeliek segítségével nagyszerű levest főzött. Hoztak edényt, sót, káposztát, kolbászt, még kenyeret is, csak hogy láthassák: milyen az a kőleves. Kitűnő volt, de miután elfogyasztotta, a zsebébe tette a követ. Jómagam is hordozom vándorutamon, már tanítóképzős korom óta. Most a Széchenyi úti óvoda nagyszerű közössége tett mellé sok adalékot, finomságot, hogy fogyasztható legyen, és ne éhezzen a vándor… Köszönöm nekik. Mi adna más éltető erőt a folytatáshoz. Most ez a felkérés volt az. Ám jön a „ceglédi kisdedóvás történetének” 140. évfordulója. Egybeesik a várossá válás 650. évével… Voltaire utaztató regénye (Candide) végén arra figyelmezteti filozofálgató vendégét a földművelő, hogy talán inkább dolgozni kellene. A munka távol tartja a három bajt: az unalmat, a bűnt és a szükséget [szegénységet]. „Dolgozzunk, ne okoskodjunk!” – mondja Martin…
*
Az óvoda az idő haladtával fiatalodik…
Úgy értem: erősödik. De úgy is, hogy sok új energia, új értelem, új akarat költözik a falak közé, mert az innen elballagók sokezres serege, igazi emberi minősége, jó szándéka, a tenni akarás állandó erőforrása. Ehhez kellenek az olyan óvónők, olyan vezetők, mint akik itt a 115 év alatt óvták, védték, „tanították”, nevelték Cegléd II. kerületének kisgyermekeit. (Kéz, fej, szív!) Kosztolányitól tudjuk: „Csodálatos tud lenni a gyermek, ha hagyják.” Ezt a csodát teremtették meg áldásos munkásságukkal a vezető óvónők:

1897  – 1926 Osztoics Györgyné Kósik Mária
1926 – 1952  Csoma Irén
1952 – 1986  Juhász Ferencné
1986 – 1998  Pintér Istvánné
1998 –       Széchenyiné Lengyel Judit.
Köszönjük meg és legyünk rájuk büszkék!

*
Főbb irodalom:
Kelemen Elemér: Az óvoda a magyar társadalom történetében I-III. Óvodai Nevelés 2000.4-5-6. sz.
Magyar városok monográfiája. Cegléd 1931. Szerkesztette: Kolofont József
Mészáros István: Óvodai zenei nevelésünk másfél évszázada. Közgazdasági és Jogi Kiadó Bp. 1988.
Pukánszky Béla: A gyermek a 19. századi magyar neveléstani kézikönyvekben. Iskolakul-Túra Könyvek 28. Pécs 2005.
Szülők könyve. Zimmermann Ottó könyve alapján átdolgozta Kőrösi Henrik. Egyetemi Nyomda Bp. 1928.

Források:
A Pest Megyei Levéltár Nagykőrösi Osztálya
Az iskolaszék iratai
Polgármesteri jelentések (V.73-b D sorozat)
A „Czegléd” című hetilap írásai (a szövegben jelölt példányok)
Kossuth Művelődési Központ és Könyvtár Cegléd Városi Központi Könyvtára – Helytörténet
A Városi Művelődésügyi Osztály adatai (1962-1990)
*
Az adatgyűjtés segítették: Lendvainé Turcsán Ágnes és Radáné Kaló Anna óvónők.

 

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img

Friss híreink

Magyar Péter Cegléden

Május 18-án a piac előtt a Kossuth térre várta...

Számos extra utólag is beszerelhető egy autóba

    Sokan ragaszkodnak régi, jól bevált autójukhoz. Lehet, hogy csak...

Növeljük az állóképességünket étrend-kiegészítővel!

    Az, hogy mekkora teljesítményre vagyunk képesek egy adott intervallumban,...

Allergiás a kutyád? Ezekből a jelekből ismerheted fel!

    Az allergia a szervezet túlzott mértékű reakciója bizonyos anyagokkal,...

Egy központi elem a nappaliban: a dohányzóasztal

  Lábtartó, italtartó, íróasztal vagy éppen egy műalkotás. A dohányzóasztal...