A verseny rendszere – mint ahogy az alapelv – nem változott. A kétfordulós megmérettetésen szólóban és duettben is meg kell mutatnia magát az indulóknak. A zsűri nemcsak értékel, hanem tanácsokkal lát el, útba igazít, együtt izgul és örül egy-egy jól sikerült produkció láttán a résztvevőkkel. Az idei elődöntőn – november 24-én – az eddigi (és még bővülő) szépszámú jelentkező ugyanazt az odafigyelést, ugyanazt a kedvességet és szakmai igényességet kaphatja tőlük, mint eddig, s mint majd az a 10 legjobb, aki részt vehet a december 14-i döntőben.
Apropó: Zsűri! Ahogy a névsort nézem, igazán színvonalasra sikerült idén is! Ének és zenetanárok, zenei szakemberek alkotják, a ceglédiek mellett olyan nevek fémjelzik, mint Arnóczky Noémié, aki a budapesti Starworld Énekiskola és Sztárképző igazgatója és énekmestere, előadóművész és Pintér Tiboré, aki a Sziget Színház igazgatója, színművész, és olyan énekes, aki minden műfajban otthon van.
A szervezők – tekintettel a jubileumra – több meglepetéssel várják a versenyzőket, reméljük a díjeső sem lesz kisebb, mint az előzőekben. (Persze, ez a támogatóktól is függ, akiknek jelentkezését még mindig tisztelettel kérik és várják!)
Az idei jubileumi verseny immár az ötödik. Az eddigiek színvonalát bizonyítja, hogy az indulók közül sokat azóta is viszontlátunk koruktól függően vagy a szakirányú iskolák padjaiban vagy a színpadokon, a televízióban. Ők nem adják fel. Gondoljunk csak az eddigi négy győztesre: Szeleczki Ádámra, aki jelenleg főiskolai tanulmányai mellett a kecskeméti Katona József Színház tagja, Szeleczki Dávidra, aki ugyan érettségire is készül, de egykori megasztárosként rendszeresen vannak fellépései, Bakos Bettire, aki a Zeneművészeti Szakiskola ének szakos tanulója lett azóta és fiatal kora ellenére gyakran láthatjuk különböző színpadokon, végül a mi Nagy Barninkra, aki már egy ideje külföldön zenél, és a napokban várjuk haza, hogy azért az érettségi bizonyítvány is meglegyen két külföldön eltöltött idény között. Nincs hely felsorolni mindenkit (bár még lenne arra érdemes bőven!) inkább csak csendben és büszkén mosolygunk abban a hitben ringatózva, hogy zenei karrierjük bölcsőjének ringatásához talán egy kicsit mi is hozzájárultunk. És szurkolunk nekik.
De szurkolunk az új versenyzőknek, a szervezőknek, na és szurkolunk a városnak, hogy még sokáig legyen egy ilyen rendezvényünk, amire igazán büszkék lehetünk. Akik még gondolkodnak, esetleg kételkednek képességeikben, ne tegyék. November 15-ig bátran küldjék be jelentkezésüket a sagijutka@gmail.com címre.
És kérjük a szervezők nevében: a támogatók se hezitáljanak!