3.5 C
Cegléd
2024. április 21. vasárnap
spot_img

Vita a kerítés körül

Kedves embertársak, felebarátok, testvérek!
A keresztény közösség kétezer éves, a 4. századtól engedélyezett szervezeti formában is működik a mindig hatályos világi kormányzat törvényi keretei között. Cegléd városának írásos történelmét ismerve tudjuk, hogy a közösség szerves része a keresztyénség már a kezdetektől. Ez a XVI. századtól református formában, jelenleg több felekezeti formában. Mindig az éppen fennálló törvényi rend keretei között élte életét, végezte szolgálatát – gyermekeket nevelt, betegeket gondozott, és gazdálkodott a rá bízott anyagi javakkal.
1949-ig a református egyház törvényes tulajdonát képezte a Nagytemplom körüli teljes terület. A Bazársor, a Református Iskola és ezek között a templomkert, illetve mögötte még nagyobb terület, ahol most gyülekezeti ház, illetve szolgálati lakások vannak. Akkor is így volt ez, amikor még nem volt Szabadság tér, (korábban Árpád tér) amit a milleniumra épített meg a város az 1880-90-es években, kisajátítva az azon lévő házakat, evangélikus templomot, lebontván azokat lett a tér. Tehát a templomkert kerítése eredetileg nem a tér és a templomkert közötti kerítés, hanem a templom előtt húzódó utcára nyíló telek kerítése volt.  Az ötvenes évek államosítása során elvették a Református Egyház földjeit, iskoláját és a bazársort (mint ahogy sok mindenkitől elvettek sok mindent akkoriban). Ám a templom körüli földterület megmaradt az Egyház tulajdonában (földhivatali bejegyzéseket tessék kikérni). A kilencvenes évek elején visszaadták az elvett javak egy részét (az iskolát, a bazársort és más ingatlanokat is, a földet nem). A kerítés – ami tulajdonképpen azért lett lebontva, mert sem a bazársor, sem pedig az iskola nem tartozott már az Egyházhoz, így az azokba való bejárást gátolta az elvtársaknak, így „szelíd nyomásra” előbb a kapukat, majd idővel a kerítést is elbontotta a gyülekezet – újraépítése már ekkor megfogalmazódott, de nem volt rá mód.
Az iskola ügyével kapcsolatban annyit: az állami finanszírozás egyformán finanszíroz minden gyermeket, akár állami, akár egyházi iskolába jár. Mindössze a pénznek az intézménybe való megérkezése történik más utakon, és felhasználása is különbözik. Mindenesetre hosszú évek takarékossága eredményezte a beruházást. Illetve valóban vannak olyan pénzek, amiket címkézetten kell felhasználni: pl. az ingatlan karbantartásra, vagy a törvényi előírások betartásának elősegítésére (mindennapos testnevelés biztosítása, megfelelő iskolaudvar biztosítása).
Ezek mind olyan információk, amiket mindenki megkap, ha kérdez, csak jó helyen kell kérdezni. Szeretettel állunk minden információra vágyó ember rendelkezésére a lelkészi hivatalban, az Iskola u. 1 szám alatt reggel 9-től 12-ig. A Nagytemplom pedig akkor van nyitva, amikor a tulajdonosai – az egyház – használják. Szívesen megnyitjuk a turistáknak, illetve bárkinek, aki kéri, hogy megnézze.
A templomkert pedig egyelőre zárva van, vasárnap és szombaton nyitjuk ki a gyülekezeti alkalmak idején. A vezető testület, a Presbitérium fog véglegesen dönteni a nyitva tartás rendjéről, ha lesz ilyen. Addig is köszönjük a türelmet és a megértést.
Hánka Levente ref. lelkész

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img

Friss híreink

Ápolókat díjaztak

A Magyar Ápolók Napja kapcsán február 17-én Budapesten a...

Autót rongált és rabolt

A Nagykőrösi Járási Ügyészség vádat emelt egy férfi ellen,...

Nemzetiségi választási konferencia

Sztojka Attila, roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos volt a vendége...

“Ceglédé a legbizarrabb EU-pénzes sztori”

Az országos sajtó is felkapta a hírt, miszerint Ceglédé...

Lámpákat lopnak

Márciusban még örömmel jelentette be Klément György önkormányzati képviselő,...