12.1 C
Cegléd
2024. május 19. vasárnap
spot_img

Szentírás-vasárnap és terményoltár

Az óvóhelyünket elhagyva, évente Halottak napjának estéjén, amikor a hívek összejöttek a megemlékező misékre, imádságra és énekre az oltáron mindig ott volt a Biblia! Így tettük ezt 1944-től 1951-ig, amikor is a ceremónia már a templomban zajlott. 1954-ben pedig már az oltárra helyezés előtt templomi körmenetben vittük körül a Szentírást – jeléül annak, hogy mi katolikusok is tiszteljük, becsüljük Bibliát, és hitünk forrásának tekintjük. Ehhez egyházhatósági engedélyt kaptunk Vácról 1954-ben, 3127. számú határozatban.”
Tapasztalva, hogy az eddigi gyakorlat a keresztény és keresztyén hívek tetszésével egyaránt találkozott, Taraba plébános a Magyar Katolikus Püspöki Karhoz folyamodott, hogy ezt így az egész országra engedélyezzék. A beadvány kellő támogatást kapott a püspökök körében és 1965. évi január 25-én megjelent Püspökkari Pásztorlevélben tudatták a hívekkel, amit közölt az Új ember c. hetilap 1965. február 14-i száma: Hatvanad vasárnap – Szentírás vasárnap.
Taraba plébános diplomáciai érzékét felhasználva 1952-1959 között a Szentírás vasárnapjára meghívta a legjobb szentírástudósokat, majd törekvéseit tudatta Montini milánói bíboros-érsekkel, aki 1963-1978 között VI. Pál néven pápa lett. Akkor a ceglédi plébános annyit kért a bíborostól, hogy Rómában „vegyék pártfogásba” a Szentírás ez kiemelt tiszteletét a Katolikus Egyházban. Montini bíboros-érsek nemsokára válaszolt, 1962. július 17-én. „Consento con i suoi pensieri” – azaz egyetért velem a kért ügyben, csak még többet kellene tenni. Montini 1964 októberében már mint pápa nem Szentírás-napot, hanem Szentírás-hetet rendezett Settimana Biblica néven Rómában. Erre az időre esik, hogy egyre nagyobb számban adtak igen különféle Bibliákat, képes, vagy csak szöveges – olcsóbb, vagy reprezentatív kivitelben.
A római Szentírás-hét sikere indíthatta a Szentatyát, hogy a ceglédi Szentírás-vasárnap 15 éves jubileumára a Vatikáni Államtitkárság útján 1966. július 1-én levelet juttattak el Taraba Józsefnek: „Krisztus helyettese megköszöni a végzett jó szolgálatot, melyben dicséri a Szentírás terjesztésének különleges buzgalmát, melynek a tüze benned lobog, és sokszorosan azt kívánja Neked, hogy megyésfőpásztorod jóváhagyása és helyeslése mellett további eredményekre vezessen a munkád. Isten dicsőségére és a lelkek javára egyre bőségesebb gyümölcsöt hozzon mindaz, amit ebben az ügyben fáradtsággal végzel és kezdeményezel. VI. Pál pápa igen nagy szeretettel küldi az apostoli áldást. Del’ Acqua  P.H.”
Persze mint mindenben, ebben is voltak olyan megnyilvánulások, ami „minden maradjon a régiben” módon kívánta elkenni a nagyszerű törekvést. Erre Bea bíboros, a Szentírás „felelőse” Kovács Vince püspök, váci apostoli kormányzónak 1962. július 17-én intézett levele Vatikán véleménye is volt: „Taraba buzgósága a Szentírás tiszteletésére és terjesztésének műveléséért a legnagyobb dicséretet érdemli és semmi kárt szenvednie nem szabad. Ő csak dolgozzék tovább és bátran a szent íratok javára!”  Mégis történtek változások, ugyanis az egyházi naptár reformja alkalmával 1969-ben a Hatvanad vasárnap elhagyásával – az ehhez kötött Szentírás-vasárnapi szertartás is elmarad. Az Ordo Missarum már ki is hagyta. A Püspöki Kar kegyes volt továbbra is megtartani és áthelyezte minden év január utolsó vasárnapjára! (Azóta ezt egy határozat megint megváltoztatta, a 26. évközi vasárnap jelenleg a Szentírás vasárnapja…)
Taraba plébános úrnak voltak egyéb, a liturgiát érintő – ugyancsak a biblikus gyökerekig visszanéző hagyományok feltámasztására is elképzelései. Termésáldás és terményoltár állítása szeptemberben, vagy az „Adventi koszorú” és a „Maradj velünk” szentségimádási ájtatosság. Ez a Szentatya által 1967. április 13-án jóváhagyott és 1967. augusztus 15-ikén életbe lépett „Instructio de Cultu Mysterii Eucharistici” előírásainak megfelelően, a Vác Egyházmegye 421/1967. számú jóváhagyását megadta. A Ceglédi plébánia 2774/1958. sz. alatt egyházhatósági engedélyt kapott, hogy pünkösd ünnepén a Szentírást tiszteletadásra egy alkalmas oltáron kihelyezhesse. Azóta minden évben, vagyis 12 éve végezzük a Szentírást tisztelő hívek örömére. A templomi hirdetés szövege hangzott: „Közöljük a kedves hívekkel, hogy ma a Szentlélek Isten ünnepén, a mellékoltáron kihelyeztük a Szentírás könyvét, mint a Szentlélek nagybecsű ajándékát. Legyen ez hálánk megnyilvánulása, egyben serkentsen minket a Szentírás tiszteletére, használatára és megismerésére!”
A ceglédi plébános memoárja (1970. július 16-án zárta le) – más tekintetben is példamutató – mert amit ma nem írunk le a Historia Domusban, emlékezetünkben átalakul és a legrosszabb, hogy el is veszik. Taraba alázata példamutató: „Kijelentem, hogy mindezek elsorolásával nem azt akartam bizonyítani, hogy a mostanában fellendült Szentírás utáni érdeklődés Cegléden keletkezett Szentírás-vasárnapból származott, vagyis nem azt, hogy a Duna folyó a kis Ipolyból származik, hanem hogy a Duna vizében a kis Ipoly vize is benne van! A Szentírás utáni érdeklődés főképpen a II. Vatikáni Zsinatra vezethető vissza, meg a Providentissimus és Divino afflante pápai enciklikákra!”
Surányi Dezső

Kép:Taraba József portréja az Óplébánia Galériájában

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img

Friss híreink

Magyar Péter Cegléden

Május 18-án a piac előtt a Kossuth térre várta...

Számos extra utólag is beszerelhető egy autóba

    Sokan ragaszkodnak régi, jól bevált autójukhoz. Lehet, hogy csak...

Növeljük az állóképességünket étrend-kiegészítővel!

    Az, hogy mekkora teljesítményre vagyunk képesek egy adott intervallumban,...

Allergiás a kutyád? Ezekből a jelekből ismerheted fel!

    Az allergia a szervezet túlzott mértékű reakciója bizonyos anyagokkal,...

Egy központi elem a nappaliban: a dohányzóasztal

  Lábtartó, italtartó, íróasztal vagy éppen egy műalkotás. A dohányzóasztal...