Az esti mesemondás rituáléja biztonságérzetet nyújt a kicsinek, mivel számára az idő szertartásokhoz és napi ritmusokhoz kötődik, mint a reggeli készülődés, délutáni alvás, közös vacsora vagy akár az esti mese. Amikor a felnőtt mesélni kezd, a gyermek nem pusztán passzív fél, ez idő alatt belső munkát végez. Egy különös folyamat, belső képalkotás folyik, teremtő képzeletét használja fel a hallott történet létrehozásában. Fantáziája segítségével elképzeli és megjeleníti maga előtt a történetet. Ezt a jelenséget megfigyelhetjük az arcukon is, hogy szinte meditatív, félig álomszerű állapot ül ki a tekintetükre.
A mesehallgatás során a gyermek kettős tudattal van jelen, egyszerre figyel kifelé a szülő felé, és befelé saját érzései irányába. Beleéli magát a történetbe, a főhőssel való azonosulás révén pedig szorongást, feszültséget, örömöt, kíváncsiságot él meg.
A mese egyben gyógyító hatású is, lehetősége van arra is, hogy a más forrásokból keletkezett szorongásokat levezesse a mesén keresztül. Ezt a célt szolgálja például a sokak által kedvelt Anna, Peti és Gergő könyvsorozat is, amelyek a kisgyermekek életében felmerülő nehézségek feldolgozását segítik elő. A kistestvér születésével vagy az iskolakezdéssel kapcsolatos történetek segítenek önmaga és az őt körülvevő világ megértéséhez, belső rend megteremtéséhez.
A kicsikben keletkezett félelmek és szorongások csökkenhetnek azáltal, hogy a mesén keresztül megtapasztalhatják azt, hogy mindig van megoldás, a hősök segítőre lelnek és sorsuk jól alakul. A mese végére feloldódik a szorongás, visszatér a fantázia birodalmából és megérkezik a realitás talajára. Biztonságérzete újra helyreáll, mivel megtapasztalta a nehézségekből való kiutat. Lehetősége adódik kialakítani az élettel kapcsolatos bizalmat, amely jó útravalónak szolgál a felnövekvő gyermeknek.
A mai gyermekek kevés hányada az, aki megismerheti az igazi meseolvasás és hallgatás örömét, azonban kisebb időráfordítással pótolhatatlan élményeket szerezhetünk számukra. A kreativitás fejlesztésén túl, a mese az egyetlen irodalmi műfaj, amely építi a személyiséget és gazdagítja érzelmi világunkat.
Fazekas Nóra Márta pszichológus
Varázslat: játék és mese
A mese optimista életfilozófiája és a mesei varázslat olyan belső hitet, önbizalmat alapoz meg, amely segít abban, hogy szembeszálljunk a mindennapi nehézségekkel, a leküzdhetetlennek hitt akadályokkal és a problémák közepette a megoldás keresésén gondolkodjunk. A mese egy biztonságos értékrendszer kialakítását segíti elő: tiszteletre, szeretetre, kitartásra, önmagunk iránti hűségre nevel.
Játék és mese – két olyan varázseszköz, amellyel a legtöbb lelki és szellemi táplálékot nyújthatjuk gyermekeinknek, s amellyel a legbiztosabban vértezhetjük fel őket a felnőttkorra.
A mese gyermekeink mindennapi lelki tápláléka. Azok a gyerekek, akik mindennap hallanak mesét, az iskolába lépés idejére egy-másfél évvel előzhetik meg anyanyelvi fejlettségben azokat, akiknek ez nem jut osztályrészül.
Azért kell mesélni, mert a kisgyerek lelki és testi egészsége követeli ezt meg. A kisgyermekkorban hallott mesék olyan mintákat adnak, melyek a kamaszkoron túl is elkísérik a gyereket és segítenek a válságos élethelyzetek meg- és feloldásában. Ha a családban a szülők és a testvérek olvasnak, akkor a két és fél, hároméves gyerek már könyvet kér – mert utánoz –, és lapozgatva nézi a képeket, a délutáni vagy esti elalvás előtt. Ez is az olvasás, a könyvforgatás előiskolája a mesehallgatással együtt.
Ezzel az általános bevezetővel idéztem meg a következő hetek témáját, az olvasás, a mese, a mese által születő belső képteremtő tevékenység fontosságát, szerepét.
Kívánok mindenkinek szép meséket!
Hortiné Márkus Zsuzsanna tanítónő
