17.1 C
Cegléd
2024. május 23. csütörtök
spot_img

Istenadta tehetség, kiváló szorgalommal

Maczek Erzsike Cegléden született, a születési anyakönyvi kivonat (2) szerint 1899. június 20-án a Déli út 271. sz. házban, evangélikus családban. Édesapja Maczek János, királyi csendőrőrmester, ekkor 44 éves (születési helye Kokova, Liptó vármegye), édesanyja Borszok Juliánna, ekkor 31 éves, ő Cegléden született. Erzsébet megszületéséről az anyakönyvi hivatalba a bejelentést Marton Gáborné (Tücsök Mária) írni nem tudó bába tette. Az 1890. utáni ceglédi térkép alapján a szülők lakása a mai 78-80 szám körül lehetett, a Lúd utca és a Déli út kereszteződésénél. Az elemi iskola elvégzése után a polgáriba járt, kedves énekkari, és „tánclejtési” társa volt Patkós Irma és az ő nővére, Patkós Eszter. 1912 farsangján a polgári leányiskolások műsorában a Hamupipőke báli vendége volt: Maczek Erzsébet, Patkós Irma. Gyorsan megmutatkozott ének-zenei tehetsége, s 1914-es zeneiskolai növendékhangversenyen már I. akadémistaként énekelt. Mihó Ernő tanítványaként a Nemzeti Zenede elvégzésével 1918. március 23-án középiskolai „képesített okleveles énektanító” oklevelet szerzett. Az okiraton a vizsgabizottság tagja volt Kodály Zoltán, Weiner Leó is (aláírásuk jól látható az oklevélen). Erzsike szépen ívelő énekesi felkészülése a Zeneakadémián folytatódott és ez a szakasz zárult le 1922. június 15-én, a bevezetőben említett Aida szerepben. Végbizonyítványát három nappal később kapta meg, amelyben a nyolc tantárgy után (ének, zenetörténet, színpadi játék, tánc stb.) négy kitűnő és négy jeles osztályzat szerepel. Az idézett képviselői felszólalás szerint „a növendékek közül az Operaház egyedül őt vette be tagjai sorába.” Egy oklevélmásolat szerint az Operaház tagjaként is tanulnia kellett, erről, az ének tanszak elvégzéséről a Nemzeti Zenede 1923 júniusában adott végbizonyítványt. Az Operaház ösztöndíjjal segítette.
Miért szorult anyagi segítségre Erzsike? Miért szólalt fel a városi képviselő, amikor dicsérte nagyszerű vizsgaelőadását? Egy kézzel írt önéletrajz-vázlatból az derült ki (1951-ben írhatta), hogy édesapja 1919-ben meghalt, Erzsike és öccse árva lett. „Öten voltunk testvérek – írja -, akik közül 2 kicsi még kiskorában meghalt. Egy bátyám, aki már kereső volt, még 1914-ben a szerb fronton eltűnt és azóta nincs hír róla. Így egy segítő családtag kiesése miatt apám taníttatásunkat csekély altiszti nyugdíjából fedezni nem tudta… Ceglédről naponként a hajnali vonattal jártam be az Akadémiára. Apám 1919 nov-ben meghalt. Anyám varrással igyekezett fenntartani minket, de taníttatásunk csak felemésztette kicsi családi házunkat. Ezért öcsémnek és nekem tanulmányainkat félbe kellett szakítani és kereset után nézni. Így, bár időveszteséggel, de mégis sikerült tanulmányainkat befejezni. Ezután az Operaház 1922. évben ösztöndíjasként szerződtetett.” Maczek Erzsike (így nyomtatták a plakátokra is a nevét) nem kért a várostól támogatást, ám az említett képviselői felszólalás a segítségadásról szólt. „Hogy tanulmányait folytathassa, sürgős segítségre van szüksége. Nem vagyon, nem is protekció, csupán csak az istenadta tehetség, párosulva a kiváló szorgalommal, emelte ilyen magas fokra őt… Nem szabad megállni az elismerő szavaknál. Tettekre van szükség”- mondta a képviselő. Hatásos beszéde eredménnyel járt. A lap 1922. október 29-i száma közli, hogy a városi közgyűlés az énekművésznőnek 25 ezer Korona tanulmányi kölcsönsegélyt szavazott meg. Maczek Erzsike életében két (!) gondtalanabb esztendő következhetett. Hogyan szól tovább az önéletrajz? „1924. évben az állam szomorú sorsára való tekintettel B listára kerültem. Ezután zongora és ének tanítással kerestem meg a kenyeremet. 1930. évben, mint énekkarista újból visszakerültem az Operaházba és azóta megszakítás nélkül működöm.” Mihó Ernő a válságos évek alatt művésznaplót ajándékozott tanítványának, melynek bevezetőjében arra bíztatta, hogy ne adja fel, lesz majd olyan idő, hogy a hiénák szemét fogják kiszedni a varjak,  „s a Te csillagod fent fog ragyogni az égnek legszebb részén.” [1926.]
Életének későbbi eseményeiről kevés a hír. Amikor visszakerült az Operába, nevet változtatott, Murányi Erzsébet lett. 1940-ben férjhez ment Sümeghy Ferenc ny. minisztériumi főtanácsoshoz, aki első világháborús rokkant volt. (Eredeti neve Jancic Ferenc, ám nevelőapja, Sümeghy Imre a nevére vette.) A 40-es évek végén budapesti lakcímük: VIII., Bacsó Béla u. 40. Egy operaházi rádiófelvételen (1950. május 4.) Verdi Don Carlos-ában énekli Aremberg grófnő szerepét Székely Mihály, Simándy József, Mátyás Mária társaságában. Valakitől fenti címre 1980. május 15-i keltezéssel kapott levelet Ausztráliából – és nincs több adat. Azt sem tudjuk, hol nyugszik az opera egykori csillaga, Cegléd szülötte Maczek Erzsike-Murányi Erzsébet-Sümeghy Ferencné.

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img
spot_img

Friss híreink

Milliókkal húzta le idős áldozatát

A Ceglédi Járási Ügyészség vádat emelt egy nővel szemben,...

2024 végre az ingatlanpiac éve lesz?

    A gazdasági válság hatásai még mindig erősen érezhetőek egyes...

Mit kell tudni a falusi CSOK-ról?

    A különböző állami támogatások, kedvezményes hitelek népszerűsége az elmúlt...

Két világbajnoki aranyérem

WBL-WKL Nyílt Amatőr K-1/Muay-Thai/K-1 Light/Freeboxing/MMA Világbajnokság! 14 ország, 65 egyesület,...

Magyar Péter Cegléden

Május 18-án a piac előtt a Kossuth térre várta...