Cegléden született. A katolikus Óplébánia Kereszteltek könyvében (XIII. kötet 57. lap) lévő adatok szerint 1908. február 1-jén született, s a keresztségben, február 8-án a Gyula, György nevet kapta. A Cegléd hetilapban c-vel jelent meg a neve a születettek között február 9-én: „Marcincsák Gyula rk.”Édesapja Marczincsák Gyula rk. pincér, édesanyja Fikó Mária. Lakásuk: I. ker. 154.” Három keresztszülőt jegyeztek be: Dr. Grega Mihály (orvos), Gere Mária és Pozsonyi Lídia. Az egyhetes csecsemőt Podhorányi Adolf káplán keresztelte meg. A beírt lakcímen a Kossuth Múzeumban található, 1908-as Ceglédi Kossuth Naptárban, a háztulajdonosok listáján Raki Istvánné szerepel… Bérlők lettek volna? Még egy fontos észrevétel a kereszteltek könyvében: „A szülők egyházilag megesküdtek 1908. május 27.” – Marczincsák Gyula ceglédi pincér fia sikeres filmrendezőként, idegen földön, Pál György nevet vett fel, a lexikonokban ezért George Pal-ként szerepel. Az idézett Színészkönyvtár adatai szerint „élete során személyesen 7 Oscar-jelöléssel és egy Oscar-díjjal dicsekedhet, viszont produkciói, ahol rendezőként vagy producerként van jelen 7 Oscar-díjat hoznak el, és további Oscar-jelölést abszolválnak különféle kategóriákban, más egyéb filmes kitüntetésekről nem is beszélve. Összességében elmondható tehát, hogy 19 Oscar-díj jelöléshez, és 8 Oscar-díjhoz van köze.” A lexikonok vándorszínész szülőkről, nemzeti színházi nagyszülőkről írnak. Iskoláit Budapesten végezte. Gyermekkorában nagyon jól rajzolt és érdekelték a technikai újdonságok. Az iparművészeti után nem kapott állást, érdeklődése gyorsan az animációs filmtechnikára irányult. (Animációs film: a rajzfilm, a 
bábfilm és az árnyfilm közös neve.) A Hunnia Filmstúdiónál helyezkedett el. Nemsokára Németországban kapott szerződést, s Berlinben megalkotta a Disney-féle Miki egér konkurens figuráját, Habakukot. Az UFA vezető trükkfilm rajzolójaként hetente készített egy-egy rövidfilmet. Sikereit 1933-tól Hollandiában folytatta, közben rövid vállalkozásai voltak Prágában és Párizsban. 1939-ben Amerikába ment Budapesten született feleségével (Grandjean Zsóka) és a két éves Dáviddal. (Péter már Amerikában született 1941-ben.) Itt és ekkor indult meg Hollywoodban a páratlan sikerek sorozata: 1941 és 47 között 40 bábfilmet forgat saját stúdiójában. A 7 jelölés közben 1943-ban Oscar díjat kapott (Tulips Shall Grow – bábfilm) és az 1944-es Oscar-gálán ő kapta az életmű díjat. 1950-től nagyjátékfilmeket rendezett (Végállomás a Hold, Világok háborúja, Az időgép, Hüvelyk Matyi.) Kudarcok és sikertelenségek is utolérték, több filmjét nem tudta befejezni. A Berg tengeri utazása forgatása közben hunyt el 1980. május 2-án szívroham következtében. Halála szomorú híréről és életútjáról Hidvégi Lajos számolt be a Ceglédi Hírlapban (1980. május 11.) Amikor 2004-ben a ceglédi mozi elnevezéséről polémia folyt, a hatóságok figyelmébe ajánlottam világhírű rendezőnket. Pecsétes írást kaptam arról, hogy az Önkormányzat „Pál György emléktáblát kíván elhelyezni a filmszínházban.” A születése utáni évben már volt mozi Cegléden! (A mozi 1909-ben nyílt Cegléden. Iparosok Gazdálkodók Kereskedők Lapja 1909. aug. 28.) Két Oscar-díjas rendező él Magyarországon. Rófusz Ferenc (A légy, animációs rövidfilm, 1981.) és Szabó István (Mephisto, mozifilm, 1982.) A harmadik, – azaz az első magyar – városunk szülötte volt, igaz, külföldön ért el sikereket. Azért büszkék lehetünk rá…
Dr. Szabó Alfréd
* szinészkonyvtar.hu/ Takács István írása
Irodalom: Orosz Márton Futurista filmutópiák itadokt.hu
