A kormány döntött a Budapestet elkerülő, úgynevezett V0-s tehervasúti körgyűrű megépítéséről – mondta Szijjártó Péter külkapcsolatokért felelős államtitkár ma a kormányszóvivői sajtótájékoztatón. Az államtitkár elmondta: a beruházás során 113 kilométer hosszú, kétvágányos, villamosított, két Duna-hidat is tartalmazó, nyílt vágányon óránként 160 kilométeres sebességet lehetővé tevő folyosót építenek meg. A kizárólag vasúti teherszállításra szánt útvonal Tatabánya és Cegléd között épül, így a vasúti teherszállítmányok a jelenlegi 4-5 nap helyett egy nap alatt szelhetik majd át az országot – tette hozzá.
Szijjártó szerint a kormány még vizsgálja, hogy a kínai fejlesztési bankkal kötött, legalább 1 milliárd eurós fejlesztési együttműködés forrásainak felhasználásával építik-e meg a beruházást, vagy előnyösebb lenne uniós forrásokból finanszírozni az építkezést.
Ha kínai forrás segítségével készül el a beruházás, úgy 2014 tavaszán elkezdődhet a kivitelezés, tehát addigra el kell végezni a költségbecslést, a tervezést és engedélyezést, és 2017-re elkészülhet az útvonal. Magyarország egyik legnagyobb értéke a földrajzi elhelyezkedése, amiből „hasznot kell húzni” – mondta Szijjártó. A kelet-nyugat irányú vasúti szállításban most versenyképtelen az ország, az új beruházással „evidenssé kell tenni”, hogy ha valaki ezen a viszonylaton akar vasúton szállítani, az Magyarországon keresztül tegye.
A magyarországi vasúthálózat Budapest központú,-ami a személyszállítás esetében érthető, de a teherszállítás szempontjából hátrány. Napközben nem lehet ráereszteni a tehervasúti szállítmányokat a túlterhelt Budapest-környéki elővárosi útvonalakra, így a teherszállítmányok átlagos sebessége Magyarországon óránként 3 kilométer.
Az új tehervasúti útvonal a Budapestet Győrrel és Béccsel összekötő 1-es vasúti főútvonalról Tatabánya-Szárligetnél ágazik majd le, és Vértesboglár-Vértesacsa-Ercsi-Kiskunlacháza-Bugyi-Dabas útvonalon éri majd el a Budapestet Cegléden és Szolnokon át Debrecennel és Nyíregyházával összekötő 100-as útvonalat.
Az útvonalat autópályaszerűen építik majd meg, így többek között Székesfehérvár, Pusztaszabolcs, Kecskemét és Szeged felé is lesz leágazás. Szijjártó szerint a beruházás a magyarországi építőiparnak óriási lökést adhat, de a komáromi, tatabányai és szolnoki rendező-pályaudvarok megnövekedett forgalma is új munkahelyeket teremt.
Magyarországon 1948 óta nem volt zöldmezős közforgalmú vasútépítés. A ferihegyi gyorsvasút megépítése egyelőre lekerült a napirendről, hiszen a Malév csődje miatt csökkent a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma, ráadásul az egyik terminált a repülőtér üzemeltetője be is zárta. (A kép illusztráció)
Az új tehervasúti útvonal a Budapestet Győrrel és Béccsel összekötő 1-es vasúti főútvonalról Tatabánya-Szárligetnél ágazik majd le, és Vértesboglár-Vértesacsa-Ercsi-Kiskunlacháza-Bugyi-Dabas útvonalon éri majd el a Budapestet Cegléden és Szolnokon át Debrecennel és Nyíregyházával összekötő 100-as útvonalat.
Az útvonalat autópályaszerűen építik majd meg, így többek között Székesfehérvár, Pusztaszabolcs, Kecskemét és Szeged felé is lesz leágazás. Szijjártó szerint a beruházás a magyarországi építőiparnak óriási lökést adhat, de a komáromi, tatabányai és szolnoki rendező-pályaudvarok megnövekedett forgalma is új munkahelyeket teremt.
Magyarországon 1948 óta nem volt zöldmezős közforgalmú vasútépítés. A ferihegyi gyorsvasút megépítése egyelőre lekerült a napirendről, hiszen a Malév csődje miatt csökkent a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma, ráadásul az egyik terminált a repülőtér üzemeltetője be is zárta. (A kép illusztráció)
