A trianoni határ nem kedvezett a nógrádiaknak sem, családokat, településeket osztott ketté. Somoskőn érdekesen húzták meg a határt, a falu a magyar részen maradt, az akkori Csehszlovákia pedig megkapta a várat, amely egy vulkáni bazaltcsúcson helyezkedik el. Az északi oldalon található a híres bazaltzuhatag. A vulkánból kiömlő bazalt íves-oszlopos formában szilárdult meg, ami különleges látványt nyújt. Kicsit olyan, mintha sok hosszú sült krumplit raknánk egymás mellé, amik elég hosszúra sikerültek, némelyik a 9 m magasságot is eléri.
Kicsit délebbre találjuk Hollókő várát, amely már az Árpád-korban védte a környék lakóit. Az évszázadok alatt sok ostromot átélt, a török megszállás alól maga Sobieski János lengyel király szabadította 1683-ban Bécs felmentése után. Most a vár a falura vigyáz, nehogy megzavarja valami az évszázados nyugalmat. A faluba érve olyan, mintha visszamennénk az időben, nem véletlenül lett a Világörökség része, melyet az UNESCO Világörökség Bizottsága ajándékozott a településnek 1987-ben. Ezzel a címmel jutalmazták az épített és táji környezet páratlan harmóniáját. „Palócföld ékének” legnagyobb értéke az ófalu nagy részét kitevő, több tucat védett épület, mely őrzi a XVII. századi népi építészet remekműveit.
A sok régi magyar vonatkozású történelmi hely közé, érdekesen ékelődik be a Tar melletti buddhista sztúpa, melyet Őszentsége a Dalai Láma szentelt fel 1992-ben. Az itt elhelyezkedő emlékpark Kőrösi Csoma Sándor előtt tiszteleg. Az emlékparkban található kiállítás bemutatja a tudós életútját, kiemelve a buddhizmus szerepét Kőrösi Csoma Sándor életében.
