14.5 C
Cegléd
2024. május 29. szerda
spot_img

„A felragasztható halhatatlanság”

– Manapság mennyire népszerű a bélyeggyűjtés?

– A bélyeggyűjtők tábora ma már sajnos nagyon kicsi. A taglétszám évről évre fogyatkozik, az idősek kiöregednek, a fiatalok pedig nem nagyon érdeklődnek. Itt Cegléden is csak tizennégyen vagyunk, a Kossuth Művelődési Központban működünk, míg a 60’-as 70’-es években 300-an voltunk a Városi Bélyeggyűjtő Körben. Abban az időben Cegléden több intézményben is működött bélyeggyűjtő klub. Volt a vasútnak, a honvédségnek, a vendéglátónak és az iskolának is. 

– Ön a nehézségek ellenére is igyekszik beavatni a fiatalokat a filatélia szépségeibe. Milyen lehetőségek vannak erre?

– Egyrészt kiállítás formájában tudom ezt megtenni, ez a célja a most nyíló tárlatnak is. A bélyegek révén visszaköszön a történelmünk, jelen esetben megismertet a növény- és állatvilággal. A bélyeg lényegében a kultúra része. De a mai fiatalokat nagyon nehéz megszólítani, ezért minden kínálkozó lehetőséget meg kell ragadni, mert a bélyegekkel való bíbelődés nagy rendszer-szeretetet és pontosságot követel.

Ilyen lehetőség volt az a pályázat, melyet a Magyar Posta írt ki alsó tagozatos gyerekek bevonásával bélyegszakkör indítására. Erre a ceglédi Kossuth Művelődési Központtal közösen nyújtottunk be sikeres pályázatot és ennek az intézménynek az égisze alatt működik a vezetésemmel. Ám Cegléden, sajnos nem volt érdeklődő diák egyik általános iskolában sem, Nyársapáton viszont megtetszett a kezdeményezés, s immár második éve járok hetente egyszer az ottani iskolába. Másodikos szakköröseim vannak, akik minden alkalommal nagy örömmel fogadnak. A foglalkozásokon a pályázaton nyert Filafalu társasjátékkal, játékos formában ismerkednek meg a tanulók a  bélyeggyűjtéssel.

Ilyen könyvből oktatom a gyerekeket – mutatja Géza bácsi a „Magyar bélyeg története” című gyönyörű albumot. Ez a kötet a kezdetektől mutatja be a bélyeg útját, fejlődésének történetét, és megtalálhatók benne a bélyegtervezők életrajzai is. 

És így néz ki egy bélyegkatalógus – veszi elő táskájából a könyvtárból most kölcsönzött kötetet. Az ebben megjelölt árak azonban korántsem tükrözik a bélyegek valós értékét – magyarázza -, hiszen a katalógus eszmei értéket mutat, ha valaki el szeretné adni gyűjteményét, jóval kevesebbet ajánlanának érte.

– Március 22-én nyílik a Kárpát-medence növény- és állatvilága magyar bélyegeken című kiállítása a Ceglédi Galériában. 

– Óriási munka áll mögöttem. Úgy tudnám ezt érzékeltetni, hogy tavaly ilyenkor már a bélyegek nagy része ki volt szedve az albumokból. Az elmúlt egy évben védőfóliával ellátott, méretre szabott kartonlapra kerültek.– avat be az előkészületek rejtelmeibe Géza bácsi. 

A kiállítás létrehozásában nagy szerepe van Dr. Surányi Dezső professzornak, aki segített a kiállítás anyagának összeválogatásában, tanácsot adott, hogy miképpen  csoportosítsam  azokat, hogy az végül érdekes is és változatos is legyen. 

Azt azonban mindenféleképpen el kell mondanom, hogy ez a kiállítás nem olyan jellegű, mint amilyenek általában az országos vagy nemzetközi bélyegkiállítások szoktak lenni. A nyaranta megrendezésre kerülő Bélyegnapon a bélyegritkaságok, újdonságok és a hozzájuk tartozó dokumentumok láthatók. Ilyen volt például a tavalyi 85. Bélyegnap Kalocsán, ahol kalocsai motívumokkal hímzett(!), illetve paprikaillatú bélyeg is forgalomba került, de említhetem a Magyar Szent Koronát ábrázoló bélyeget, melyet a bélyeg síkjából kiemelkedő aranyfóliával vontak be. A legújabb fejlesztés pedig a zenélő bélyeg. 

Az én kiállításom „a tradicionális bélyegekre szorítkozik” és így egészen más rendszerű. Ez a közvélemény számára készült bemutató kiállítás, amelyen 800 bélyeg segítségével bővítheti az érdeklődő a természetismereti tudását. Ehető és mérgező gombák, vadon termő növények, kerti virágok és idegen tájak virágai, gyümölcsök és a szőlő-bor kultúra, a vadon élő állatok, madarak, háziállatok és hobbiállatok, valamint az állatkertek lakói láthatók a bélyegeken.

– Melyik a kedvenc bélyegsorozata?

– A kedvenc bélyegeimnek nem igazán az értéke, inkább a szépsége jelentős. Egyikük a ceglédi születésű Füle Mihály grafikus és festőművész. 163 bélyeg álmát valósította meg a Magyar Posta. A másik kedvenc tervezőm Zombory Éva. Sajnos már mindketten elhunytak – meséli a filatelista, miközben kinyitja bélyegalbumát, melynek első lapjain épp Füle Mihály Természetvédelem sorozata látható. A következő oldalakon már Zombory Éva tervező bélyegei sorakoznak, köztük az a különleges, rézmetszéses példány, melynek vésését Füle Mihály készítette. 

A bélyegtervező olyan bélyeget tervez, amilyet kér s elfogad a posta – mesél tovább. Azért mondtam, hogy a történelmünk tükre a bélyeg, hiszen más volt a cél a kiegyezés után, a két világháború között, megint más típusú bélyegeket kértek a II. világháború, vagy a rendszerváltás után. – teszi hozzá…és lassan az album végére érünk. 

– Olyan nagy örömmel és szeretettel beszél a bélyegekről, nem is tudom, mit kívánjak búcsúzóul…

– Azt, hogy nagyon sokan megnézzék a kiállítást! Jó lenne, ha minél több gyerek megszeretné ezt a szép és drága hobbit. Mert azt kell mondanom, hogy nem olcsó mulatság, ám annál nagyobb örömet okoz. A bélyegek szépsége mellett sok mindent meg lehet tanulni a megjelenített motívumokból. Az emberekhez így közel kerülve, a bélyegek akár hiányos természet ismeretünket és -szeretetünket is biztosan gazdagíthatják.

Fotók a megnyitó ünnepségről Kisfaludi Istvántól itt…

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img
spot_img

Friss híreink

Zsonglőr siker

Május 25-én Túri Ádám EZÜST díjas artista lett a...

Birkózó sikerek

Múlt héten a görögországi Loutrakiban rendezték az U15-ös Európa-bajnokságot...

Milliókkal húzta le idős áldozatát

A Ceglédi Járási Ügyészség vádat emelt egy nővel szemben,...

2024 végre az ingatlanpiac éve lesz?

    A gazdasági válság hatásai még mindig erősen érezhetőek egyes...

Mit kell tudni a falusi CSOK-ról?

    A különböző állami támogatások, kedvezményes hitelek népszerűsége az elmúlt...