16.1 C
Cegléd
2024. május 24. péntek
spot_img

Rajttól a célig…

Cél, küzdelem, önmegvalósítás egy kovácsmester fiaként és elindult ezen az úton.

A gimnáziumi évek alatt Velkey Imre tanár úr nem csak a feladott leckét követelte meg az ifjú sportembertől, hanem többször un. „mentőkérdésként” a sportvilág  aktuális témáiból  feltett kérdésekre adott válaszok nyomán kanyarintott a fiatalúr osztályzatán.

1959-ben és 1960-ban már újságírással is foglalkozott, legalább is tudósította a megyei és helyi sajtót. Önálló  véleményei, írásai a sportvilág kérdéseiben öt évtizede rendre megjelennek  kiadványokban és az írásos sajtóban. Az aktív és sikeres atlétikai karrier kibontakozásával párhuzamosan a publikálás és a szervezési feladatokból való részvállalás jelentette Magyar László életvitelének ifjúkori tartalmát.

1974-ben a Járási és Városi Sportfelügyelőség vezetőjének nevezték ki, ami megváltoztatta a dolgos hétköznapok időbeosztását, teljes embert kívánt a sportvezetői megbízatás, kevesebb jutott az aktív sportolásra. Az addigi tapasztalatait, ismereteit és nem utolsó sorban széles körű kapcsolatait felhasználva  sokat tett a város és a térség sportjának fejlesztéséért. Több olyan nevezetes programot sikerült néhány év alatt megszerveznie sporttársaival,  melyre méltán figyeltek fel a magasabb szintű sportszervek vezetői. Néhány jeles tömegsport esemény  illetve rendezvény, ami  „lépcsőt” jelentett a későbbi előre lépéshez. Többek között:

– „Belépés nemcsak tornacipőben”, a rádió közvetítette műsoros program Cegléden,

– „Hazai esték” TV. műsor, „Ceglédi kocogások” címmel,

– Az első nyílt sporttörténeti kiállítás a Kossuth Múzeumban 1975),

– Olimpiai est a Művelődési Házban (1976), melyen mind a négy montreali olimpiai bajnok itt volt Cegléden, rajtuk kívül pedig még sokan érmesek és helyezettek.

1977-től Budapesti megbízatás következett a pályaképe alakulásában. A  Budapest Vasutas Sport Club elnökhelyettese lett . A BVSC-nél eltöltött hat évet nevezi  élete „egyetemének” és nemcsak azért mert eközben elvégezte a Testnevelési Főiskola menedzseri szakát. Sok munka, sok tapasztalat, sok újabb kapcsolat alakult itt ki az idők során. Az állami- és sportvezetés legfelső régiói és a kiemelt egyesület között kellett elhelyezni a feladatkörét, hiszen a club a magyar élsport kiemelt bástyája volt folyamatosan. Ugyanakkor a szakosztályokban dolgozó világhírű mesterek és a számtalan olimpiai-,  világ- és Európa-bajnok ügyeinek képviselete nagyszerű kihívás volt a vidéki, harmincegynéhány éves fiatalembernek.

A BVSC sportolóival közel húsz országban járt, szerették volna, ha Budapestre költözik, hiszen a sok hazai- és nemzetközi rendezvény, a sport sajátos jellege megkívánta sokszor az estékbe nyúló elfoglaltságot. Ugyanúgy, mint sportolóként nem vállalta a költözködést, inkább ingázott naponta, sokszor éjjelekbe nyúlóan és fáradságot nem ismerve. A kísértéseknek nem eleget téve sietett haza Ceglédre, ahol jószerével  mindenki ismerte, viszont ő is az ittenieket, akiket   előszeretettel üdvözt szülővárosában. Magyar László még most is el- elmereng rajta, mi lett volna, ha…, persze a sportban nincs olyan, hogy „ha…”.

1983-ban is a „sorsa áldozata” lett, amikor első szóra hazajött, amikor hívták a CVSE elnökének. Elvállalta és hozta a tapasztalatait, a kapcsolatait. Sikerek övezték az egyesületben eltöltött első szűk évtizedet. A fejlesztések a felújítások jellemezték ezeket az éveket. A Vasutas Sportcsarnok szintbeli megfelezése, a sportpályán elvégzett építkezések, az infrastruktúra korszerűsítése mind a szakosztályokban sportolók   javát szolgálták és a sikerek sem maradtak el.

1997-ig tartott ez a szakasz, a rendszerváltás és a sport társadalmi szerepének teljes átalakulásával, hátrányaival az útkeresés jegyében. A legfőbb „fogódzkodó”, a MÁV kivonulása a sport támogatásából, kritikus helyzet elé állította a vezetőséget és a tagságot. 

Magyar László 1997-ben egy újabb kanyarral visszakerült Budapestre, ahol a Vasutas Sportközpont ügyvezetője lett. Tartalmas évek voltak ezek, vallja – de más stílusjegyekkel. Az ország több, mint negyven vasutas   sportegyesülete tartozott  a felügyelete alá, a verseny-,  szabadidősport és  a nemzetközi kapcsolatok területén. Ebben a nyugdíjazása előtti hat évben az előbbieken túl a BVSC-ben is ellátott megbízatásokat. A Szőnyi úton máig elismerés övezi ottani, több mint tízéves tevékenységét. 

Aktív munkásságának e szakaszában több korábbi elismerése után 2002-ben megkapta a „Cegléd Város Sportjáért Díjat”, majd 2006-ban a „Pest megyei Sportdíjat”, mindkettőt életmű díjnak is tekinti.

Ezzel  azonban  Magyar László „nem akasztotta szegre” azt a bizonyos surranót. Az utóbbi  nyolc évben a Ceglédi  Sporttörténeti  Bizottság vezetője és mint olyan, csapatával a város sportja múltjának, kutatásával, a fellelhető relikviák gyűjtésével és kiállítások szervezésével foglalkoznak. Az ország első vidéki  sportmúzeuma  gazdag anyagával  nemcsak látványosság, hatalmas szellemi érték a város kulturális múltjából.

Beszélgetésünk során többször visszatértünk a publikációs tevékenységére, mint fiatalkori  „hobbi”-ra..

Nos ez minden időszakban megjelent a kiegészítő tevékenységei között. Az elmúlt évtizedekben sok kiadvány őrzi a keze munkáját, a sporttörténeti kutatásaik eredményeit pedig több alkalommal könyv formájában adták közre Péter Aladár szerzőtársával együtt. A „75 éves asztaltársaság” és a „75 év teljes gőzzel” címmel.  Előbbi az asztalitenisz fejlődését, utóbbi pedig a CVSE történetét hozza közelebb az olvasót a múlt megismeréséhez. A sport témájú írásai, jegyzetei  a sajtó hasábjain, a hozzáértést, a szakmai  ismereteit igazolják, amik megállják helyüket a legigényesebb kritika tükrében is.

A sporttörténeti bizottság rangos civil szervezet. Ennek vezetőjeként  szeretettel és gondossággal mutatja be a sportmúzeum látogatóinak a város sportjának sikereit igazoló magas színvonalú kiállítást. Ami a zenében a városnak Kármán Sándor, az a sportban  Magyar László. Mint munkássága minden területén, vállalt feladatait nagy gondossággal, körültekintéssel látja el, érződik nála a sport iránti alázat és szeretet

Erről az 50 éves sportpályafutásról  szerényen annyit mond: mindig és most is, tehát 18 és 70 évesen is a sport  az első helyen az életében. Az folyamatosan tartást, fegyelmet adott és persze sok-sok örömet.

Beszélgetésünk végén megkérdeztem, mit üzenne a mai fiataloknak?

Azt mondja.

– Minden kor más. Más-más nehézségeket kell áthidalni, hogy a célhoz érj. De ha kitartó vagy és küzdesz, oda érsz! Nehézségek mindig voltak és lesznek, de ez teszti nemesebbé a versenyt.

Ilyen tartalmas, fegyelmezett élet mögött kell, hogy legyen egy hátország, ahonnan jön a bátorítás. Van ilyen mondja. Család, felesége, lánya, fia és az unokák. Van kinek átadni a stafétát, s mikor erről beszél, unokái említésére mosoly fut át fegyelmezett arcán, szeretettel mesél róluk.

Kívánjuk  hát Magyar László kiváló sportembernek, hogy még sok tartalmas könyv és írás kerüljön ki keze alól, hogy még évekig legyen sok fiatal sportoló és sportvezető példaképe. 

További tartalmas éveket kívánunk neki.

Fotók: Kisfaludi I.

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img
spot_img

Friss híreink

Milliókkal húzta le idős áldozatát

A Ceglédi Járási Ügyészség vádat emelt egy nővel szemben,...

2024 végre az ingatlanpiac éve lesz?

    A gazdasági válság hatásai még mindig erősen érezhetőek egyes...

Mit kell tudni a falusi CSOK-ról?

    A különböző állami támogatások, kedvezményes hitelek népszerűsége az elmúlt...

Két világbajnoki aranyérem

WBL-WKL Nyílt Amatőr K-1/Muay-Thai/K-1 Light/Freeboxing/MMA Világbajnokság! 14 ország, 65 egyesület,...

Magyar Péter Cegléden

Május 18-án a piac előtt a Kossuth térre várta...