19.7 C
Cegléd
2024. május 30. csütörtök
spot_img

Új időszámítás a múzeumban

– A helyi lakosok mit érzékelhetnek majd a fenntartóváltásból?

– Őszintén remélem, hogy semmit. Ugyanazt a tevékenységet folytatjuk: gyűjtünk, kiállításokat rendezünk, kiadványokat adunk ki, vagyis ugyanazt csináljuk mint eddig. Találkoztam olyan ceglédivel, aki a hírekből azon döbbent meg, hogy eddig nem volt városi a múzeum. Az élet megy tovább, új kiadványunk a ceglédi fogolytáborról hamarosan megjelenik. Ebben dr. Jójárt György a tábor tégláit ismerteti, Bognár Zalán történész a magyarországi hadifogolytáborok történetéről írt disszertációja ceglédi részeit választotta ki, én pedig a hadifogolytábor kutatásának történetéről írok.

– Úgy tudjuk egyes gyűjtemények elkerültek Ceglédről.

– Igen, 1973-ban összegyűjtötték a megyéből a numizmatikai gyűjteményeket, (érméket, jelvényeket, kitüntetéseket, pénzeket) és idecsoportosították Ceglédre, mert itt biztonságosan lehetett őrizni. Tavaly a megyei igazgató úgy döntött, hogy elviszi Szentendrére a gyűjteményt, – mert ő maga numizmatikus, Cegléden viszont nem volt ilyen szakember. Végül egy olyan kompromisszumot kötöttünk, hogy nem szedjük szét a gyűjteményt, de letétként itt marad, ami Cegléddel és Kossuth-tal kapcsolatos, amelyből  ősszel kiállítást is tervezünk. Fordított a helyzet a régészeti gyűjteménnyel, ami nem maradt a mi kezelésünkben, de a ceglédi raktárban őrizzük. 

– Ezen kívül milyen új kiállítások várhatók? 

– Nem lehet még látni a pénzügyi helyzetet, de ami már biztos: április 19-én nyílik Horváth László, ceglédi képzőművész kiállítása és természetesen lesz Múzeumok éjszakája is, de a program még maradjon titok. 

– A múlt héten felhívás jelent meg arról, hogy ceglédiektől várnak ipartörténeti kiállításhoz tárgyakat, emlékeket. Sokak szájából hallani a panaszt, hogy a Kossuth-kultusz miatt a helyi témák elsikkadnak. Ez a felhívás egy hangsúlyváltást jelent?

– Nem gondolom. Arra törekszünk, hogy egyensúlyt tartsunk. El kell döntenünk, hogy csak helyi érdekű, helyieket érdeklő témákkal foglalkozunk, ami a kötelességünk, vagy túlmutat tevékenységünk a város határán. Nyilván az idelátogatót a ceglédi specifikumok érdeklik. De azért is szoktunk kritikát kapni, hogy csak a helyi sajátosságokkal foglalkozunk, ami meg a ceglédieket nem érdekli. Ilyen szempontból is nagyon fontos Kossuth személye, mert kapcsolódik Cegléd, Magyarország, sőt a világ kulturális hagyományaihoz is. Nekünk kötelességünk is ápolni az emlékét, mint névadónkét, ráadásul ez sokszínű, sok mindennel összeköthető kultúrkör. Nem értékítéletnek szánom, de a Kossuth kultusz és a ceglédi helytörténet nem hasonlítható össze, előbbi sokkal szerteágazóbb és arányában más.

A Ceglédi Füzetek című kiadványsorozatunk 37 kötete foglalkozik régészeti, néprajzi, helytörténeti témákkal. Kiállításainkkal is megszólítjuk a ceglédieket, mint a már említett ipartörténeti kiállítással, vagy a szintén új kezdeményezésű fotópályázattal, amelyben Cegléd ismeretlen arcát mutatnánk be a lakosok szemszögéből. Köszönöm a ceglédieknek eddigi segítségét és továbbra is számítunk rájuk. Nemcsak az segítség, ha anyagilag támogatnak minket, de bármilyen munkával, felajánlással, biztatással vagy érdeklődéssel. 

– A Kossuth-kultusz országszerte összeforrt már az Ön nevével. Mit tart ebben a legnagyobb személyes eredményének, élményének?

– Talán a Kossuth gyűjtemény gyarapítását és ami nekem külön büszkeség, a Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kört. Legyünk szerények: ezeket nem én találtam ki, nekem csak folytatnom kellett egy hagyományt. Nagyon sok olyan pillanat van, amiért érdemes csinálni, megható pillanatok. Beleértve azt, hogy Cegléden szaladnak utánam az utcán azzal, mondjam meg, hogy is volt az az esemény Kossuth-tal? vagy amikor felhívnak telefonon, mondjam meg milyen színű volt Kossuth szeme. Idegenek emaileznek azért, hogy nekiajándékozzák a múzeumnak a nagy államférfihez kötődő tárgyaikat. Sok apró, szívmelengető történetből állnak össze a pozitív visszajelzések. 

– Cegléd történetében említene olyan meghatározó eseményeket, momentumokat, időszakokat, amikkel nincs súlyuknak megfelelően foglalkozva, mert nincs elég adat, tárgy vagy pénz?

– Több ilyen van. Például a 1514-es Dózsa féle parasztfelkelés, ami egy időben divatos téma volt, mert egyfajta eszményképnek tartották a szocializmusban. A mai fiataloknak azonban nem lehet 30 évvel ezelőtti módon elmondani, modern módon kellene bemutatni, mert ez a város történetéhez is kapcsolódik. A 20. század a másik fantasztikus korszak, ennek is az utolsó 20 éve. Tavaly jelent meg a témában, a ceglédi rendszerváltásról kiadványunk. A „Cegléd a középkorban” is nagyon érdekes, kutatnivaló téma.

– Milyen szakmai tervei vannak, mit szeretne még elérni?

– Ez egy olyan szakma amiben, ahogy az ember idősödik, úgy lesz egyre több esze. Az összegző tanulmányokat akkor lehet megírni, ha már elég tapasztalatunk van hozzá. Szeretném tehát a Kossuth kultusz történetének összegzését megírni. A múzeumnak fantasztikus plakát és képeslapgyűjteménye van, azzal is szeretnék foglalkozni. Persze a gyűjtést is folytatom, s lehet, hogy majd az utódaimra marad, hogy elemezzék, rendezzék, összegezzék, vagyis összerakják kutatásaink szétszórt mozaikjait.

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img

Friss híreink

Zsonglőr siker

Május 25-én Túri Ádám EZÜST díjas artista lett a...

Birkózó sikerek

Múlt héten a görögországi Loutrakiban rendezték az U15-ös Európa-bajnokságot...

Milliókkal húzta le idős áldozatát

A Ceglédi Járási Ügyészség vádat emelt egy nővel szemben,...

2024 végre az ingatlanpiac éve lesz?

    A gazdasági válság hatásai még mindig erősen érezhetőek egyes...

Mit kell tudni a falusi CSOK-ról?

    A különböző állami támogatások, kedvezményes hitelek népszerűsége az elmúlt...