14.7 C
Cegléd
2024. május 26. vasárnap
spot_img

2/3-os dimenziók a Múzeumban

Szobrok és zene kerül teritékre április 19-én, 18 órakor a Kossuth Múzeum földszinti termében. Horváth László kísérleti (nemzetközi fesztiválokon díjazott) filmjeinek, performanszainak vetítésével és zenekarának, a Gentry Sultan-nak néhány számával veszi kezdetét városunk legszínesebb művészegyéniségének első ceglédi kiállítása.

“A megjelenő munkák hosszabb-rövidebb alkotóperiódusok lenyomatai. 1998-99 táján kezdett el csírázódni bennem egy addig sem idegen képzet, hogy szuverén, aktuálisan csak önmagammal eltöltött időmet megosszam más,  a fejemben lüktető vagy motoszkáló ideák, lények,történetek, többnyire fában leképzett előképeivel. Hogy miért a fa? 1972-ben  Kézdivásárhelyen születtem, Sepsiszentgyörgyön, Árkoson nevelkedtem, s bár a panel 6-ik emelete szeretetteli családi rezsimként  érintett néha,  ”kiszabadulásunkkor” engem is megérintett a kert, a föld,az erdő szaga. Később tinédzserként a Mobra-motor bűze, a szerelem, a zene, haverok aurája, és az asztalos-műhely faforgácsából áradó fa-szag. Ez megmaradt, meg a fa tökéletlenségéből áradó szabálytalanság és tisztaság , magának-valóság. Sokkal később, 1991-92 táján, az épp sutba dobandó Ybl Mikós Műszaki Főiskola hallgatójaként, viszonylag későn szembesültem a lehetőséggel Csernátonban ,hogy nyitott kapukat döngetek, szeretek a fák porhüvelyeibe beleálmodni. A tanítás, tanulás két nyári időszakban, híres népi fafaragótestvérek ( Hassmann-fivérek)  igen csak pozitív életszemléletével vezetve hipp-hopp lezajlott, s bár mindmáig magamba hordozom a népi faragás alapjait, azonnal érzékeltem, hogy a népi motívumkincs örvényszerű, de korlátos tárháza az önkifejezéshez nekem kevés…Persze, nem miden előkép nélkül zajlott a dolog le bennem- a kortárs szobrászat (G.Baselitz, Brincusi), az archaikus népi ácsművészet és építészet(Kós Károly, az ortodox templomi fafaragás,stb) éppúgy hatott, mint a fakitermelő deszkagyárak gyanta-szaga.  Így kezdődött…
Önmagam által determinált módon az ezt követő hosszabb időszakban (1993-98) az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán fizika–technika szakot hallgattam és technika szakos tanárként végeztem. ”Aranyéveim” mindmáig meghatározóan szövődnek életembe, és alakítanak. Ezen időszakra tehető a 40 LABOR alkotó szövetség ( Igor Buharov, Ivan Buharov, Vasile Croat – jómagam, Nyolczas István) és nem sokkal rá a POP IVAN agrár-jazz zenekar létrejötte és felvirágzása: kisfilmek, kísérleti és nagyjátékfilmek,koncertek, zenei CD-k születése, performancek fémjelzik ezen éveket. Természetéből adódóan a friss, kollektív megnyilvánulások e hőskorszakát a le nem ülepedett, egymásra rakódó impulzusok dömpingje jellemzi.
1999-ben megnősültem, főiskolai kedvesemmel Takách Judittal keltünk egybe, így lettem ceglédi. Furcsa módon oldódik föl körülöttem a főiskolás „burok”-ból táplálkozó örökifjú rendetlenség a kis-család szerelmes, meghitt hétköznapjainak provincializmusában. Ekkortájt ülepedik meg a bennem a gondolat, hogy az önkifejezés addigi formája, a tobzódások kora lejárt, ugyanakkor itt van (lesz?) valami más, amit szeretnék tartalommal megtölteni. Bottal ütött iparművészeti ambícióim föl-föl lángoltak, majd elhaltak.., a legkisebb ellenállás mentén beálltam tanárnak, hatalmas ön-kisülésekkel, individuális kísérletként elkészítettem egy-egy munkát, de a zenekari s egyéb direkt, sikeres, azonnal ható médiumok elragadtak… 2005-ben, felvételt nyertem a Magyar Képzőművészeti Egyetem intermédia szakára, párhuzamosan ez évben sajnálatos módon mindkét lábamra lebénultam. Bár e tény, és vonatkozásai nagyban átértelmezték az életet bennem, „kicsi” feleségemnek, családomnak, jó barátaimnak igen csak köszönhetően, sikerült megőriznem kreativitásomat, életigenlésemet, az elmúlt néhány évben (2005-2012) mélyebben beleástam magam a szobrászkodásba, a konceptualista művészetbe (szobrok, műtárgyak), a hangművészet berkeibe. 2011-ben diplomáztam intermédia szakon az MKE-en. Jelenleg is aktívan zenélek az GENTRY SULTAN jazz-noise és a BODY META ezoterikus-punk zenekarokban, illetve speciális alkalmi együttesekben. 
E kiállítás- retrospektív voltának köszönhetően-gyűjteményes állomása az elmúlt 15 évnek. Így a közép-korom hajnalán igény mutatkozik bennem, hogy tevékenységem fő csapásaiban jelen legyek. A szobrok, reliefek elsősorban anyag és formahasználatában mutatnak egységes képet. A közelmúlt folyománya, hogy történeteim archaikusan ható lenyomatait összekeverjem a posztmodern itt a balkánon ható mémjeivel. A szakma „ártalma”, hogy művészet- elméleti vonatkozásban is bíráljam saját magam, így kezdtek ideiglenesen beszorulni legújabb munkáim a 2 és a 3 dimenzió közé. Az egyes munkák szoros kapcsolatban állnak az álmaimmal. Mint gyakorlott álom-vadász, ötleteim egy –egy hagymázas forgolódást követő éjszaka lenyomatai, melyek fizikailag a véletlen és a hiba szervességében kerülnek terítékre. Vagy a primér ötlet -ha valamit sokáig nézel egyszer csak belelátsz valamit- mászik bele az álmaimba… Többségében szobrokról lévén szó, az improvizáció bizonyos határig kivitelezhető, de legtöbbször a befejezésig nyitva maradnak a forma, s a jelentés dimenziói.” – írja a kiállításról az alkotó, Horváth László.

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img
spot_img

Friss híreink

Milliókkal húzta le idős áldozatát

A Ceglédi Járási Ügyészség vádat emelt egy nővel szemben,...

2024 végre az ingatlanpiac éve lesz?

    A gazdasági válság hatásai még mindig erősen érezhetőek egyes...

Mit kell tudni a falusi CSOK-ról?

    A különböző állami támogatások, kedvezményes hitelek népszerűsége az elmúlt...

Két világbajnoki aranyérem

WBL-WKL Nyílt Amatőr K-1/Muay-Thai/K-1 Light/Freeboxing/MMA Világbajnokság! 14 ország, 65 egyesület,...

Magyar Péter Cegléden

Május 18-án a piac előtt a Kossuth térre várta...