14.5 C
Cegléd
2024. május 29. szerda
spot_img

Egy legenda emlékére

 

Így is lett, Gál korán bekapcsolódott az egyre eredményesebb, 1919-től formálódó ceglédi birkózó sportba. A MOVE 12 éves korában igazolta le és 1930-ban már első helyezést ért el a helyi levente bajnokságon. A szorgalmas fiú edzéseit először Nagy János irányította, majd a birkózóként és edzőként is sikeres Száraz György vette „kezei közé”. 1935-ben már nagyobb siker koronázta Gál József és társai szorgalmát, a Ceglédi MOVE csapata nyerte az országos ifjúsági bajnokságot. A lendületes, egyre nagyobb népszerűséget elérő fejlődés telt házas versenyeket generált a városban. Az 1935-ben megalakult CVSE szakosztálya jobb tárgyi feltételekkel riválisa lett a város vezető sportegyesületének, sokan már akkor átigazoltak a szociális hátteret jobban garantáló vasutasokhoz.  Emlékezetes volt, amikor 1937-ben az országos ifjúsági bajnokság döntőjében két ceglédi fiatal küzdött a bajnoki címért: Gál József (MOVE) és Holló Pál (CVSE). Ekkor utóbbi nyert – utoljára Gál ellen,  nem csak azért, mert a rendkívül tehetséges Holló, sajnos elkallódott a sportág számára.

Gál József egyre gyorsabban kezdett felzárkózni a magyar birkózás élvonalába.  Nem véletlenül, mivel a heti három edzés helyett naponta 3-4 órát tartózkodott az edzőteremben, betartva a szigorú napirendet, délután öt óráig édesapja mellett fuvarozott, utána következhetett  mindent egy lapra feltéve a sport. Feltűnt a budapesti élvonalbeli kluboknak is a Gál Józsefben rejlő tehetség és próbálták felcsalni, de ő ellenállt ezeknek a rohamoknak. Így jutott el odáig, hogy 1941-ben és 1942-ben magyar bajnok lett a 67 kg-os súlycsoportban, majd egy év múlva harmadszor is, de ekkor egy kategóriával  föntebb.

Időközben Gál József megnősült és elköltözött a szülői házból, de nem adta fel a fuvarosi vállalkozását. A Mikes utcában, felesége támogatásával és nagy szerepvállalásával, immár két kocsival, négy lóval – két kocsissal – szervezték a munkát. Felesége hatékony és agilis szerepvállalása nélkül a sportban nem tudott volna kiteljesedni Gál József fantasztikus tehetsége. Miskolci Karolina azonban nemcsak a munkában, a birkózásban is lelkes támasza volt férjének. A szőnyeg mellett és ahol kellett harcolt a párja előrelépése és sikerei elérése érdekében.

Három magyar bajnoki cím után nem várt hatalmas törés következett be a család életében. Gál Józsefet 1943-ban behívták katonának. Talán nem is lett volna ezzel gond, ha Cegléden marad, mivel itt naponta kijárhatott edzésre, a fontosabb versenyeken indulhatott is, sőt az éjszakákat is otthon tölthette, így a vállalkozás vonatkozásában is megoszthatta a feleségére nehezedő gondokat. Sajnos azonban a front alakulása lényeges változásokat hozott magával. A közvetlen parancsnokával kiváló kapcsolata alakult ki, de amikor utóbbit elhelyezték az „vitte magával” Gált is. Először Kaposvárra, majd Szentgotthárdra, ahol 1944-ben szovjet hadifogságba esett. A tortúra folytatódott, mígnem a Volga menti Kirszovba került és elkezdődött egy három és féléves „túlélési” küzdelem a jövőért.

A nehéz és megalázó fizikai munka helyett a városi pékségbe helyezték Gál Józsefet egy másik magyar katonával együtt. Ez döntő volt számukra, szabadabb mozgástér és kondíciójuk megtartása garantált volt. Amikor a tábori pékség megépült, visszakerültek oda és Gál József lett az üzem „vezetője”. A kaland  tovább folytatódott a 100 km-re lévő Kaligrovkában, amely közel volt a környék legnagyobb városához Szaratovhoz. A lényeg az volt, hogy itt már parancsnokai által részt vehetett birkózó edzéseken és bemutatókon. Hetente egyszer pedig bejuthatott Szaratovba is, ahol minősített szovjet birkózókkal edzhetett, esetenként két-három versenyzővel is.

1948-ban szabadult és miután hazaért Ceglédre, nyomban bekapcsolódott a helyi birkózó életbe, amely a MOVE korábbi betiltása miatt már a CVSE-ben folytatódott. Ereje teljében volt és néhány hónap után ezt látták a Londoni Olimpiára készülő sporttársai is. Kenéz Béla, Soltész László és Szalisznyó József a ceglédi olimpiai kerettagok meggyőzték a szövetséget arra, hogy Gál hadd mérkőzzön meg a kijelölt csapattag Ferenczi Károllyal. Gál József nagy fölénnyel győzött, de ennek ellenére nem változtattak a csapat összetételén. Élete legnagyobb csalódásának tartotta a ceglédi kiválóság ezt a méltatlan döntést. Bizonyításul megnyerte az 1948. évi magyar bajnokságot, immáron negyedszer.

A csoda azonban 1950-ben következett be Gál József életében és a magyar birkózó sport történetében. Stockholmban rendezték meg az első hivatalos birkózó világbajnokságot. A magyar válogatott tagja volt a 32 éves ceglédi fiatalember, aki addigi viszontagságos sportpályafutása után nem számított a magyar csapat esélyesnek vélt tagjai közé. Ő azonban rácáfolt mindezekre és ragyogó versenyzéssel megszerezte Magyarország első világbajnoki érmét, a kötöttfogásúak váltósúlyú mezőnyében. A döntőben az olimpiai bajnoki cím védőjét, a svéd Gusztav Freit verte meg pontozással. Cegléden, április 1-jén ezrek várták a vasútállomáson a hőst és a Csemői Kisvasút szerelvénye vitte őt és kíséretét a város főterére. Akik nem fértek fel a szerelvényre a vonat mellett vonultak és az anekdota szerint a pincészetnél emelkedő pályán saját erejükkel segítették át az „aranyvonatot”. Sikerének évfordulóján kerülnek megrendezésre a Ceglédi Sportgála rendezvények, immár tizenegyedik éve.

A Gál család életét nem csak fények ragyogták be. 1953-ban hirtelen meghalt a felesége, Sárika lányuk még csak tízéves volt. Az államosítások után a fuvarozási vállalkozásukat fel kellett számolni, a MÁV-nál került felelős beosztásba, ahonnan főfelügyelőként került később nyugdíjba. 1954-ben újra nősült és Marika nénivel csaknem fél évszázadot éltek meg boldogságban, miközben 1952-ben megszületett Marika, a kislányuk, majd 1980-ban Marietta unokája. 

Ami az olimpiákat illeti, Gál Józsefnek nem volt szerencséje. Egy elmaradt, egyről ő maradt le, majd 1952-ben pedig a felkészülés során három bordája eltört. A helsinki kiutazás előtt azonban küzdeni tudása és harcossága szőnyegre „parancsolta”, de a helyette kijelölt csapattagot nem akarták már lecserélni, így a ceglédi bajnokot a szabadfogásban nevezték az olimpián. Ez azonban nem az ő „pályája” volt és rögtön az első fordulóban a későbbi bajnokkal került szembe, akitől kikapott. Hiába nyert ezután kétszer is, hibapontjai alapján búcsúzott a versenytől. 

Gál József 1954-ben nyerte hatodik egyéni országos bajnokságát, de utána még 40 éves koráig indult versenyeken. Később társadalmi tisztségeket látott el a CVSE-ben, előbb az egyesület elnöke volt, majd a labdarúgó szakosztály vezetői megbízatását látta el. Családcentrikus, szerény és mindenki által nagy tiszteletben tartott polgára volt Ceglédnek.  Napi rendszerességgel „tekert” ki a hobbi telkére, végezte az ottani fizikai munkát, mustrálta otthonában kedvenc galambjait. Munkásságát több kitüntetés fémjelzi, többek között megkapta a Magyar Birkózó Szövetség arany plakettjét, a „Pest megye Sportjáért” kitüntetést és amire nagyon büszke volt a „Cegléd Város Díszpolgára” címet. Emlékét a Városháza udvarán lévő panteonban emléktábla őrzi. Az Önkormányzat képviselő testületének döntése értelmében a Városi Sportcsarnok Gál József nevét veheti fel a közeljövőben.

A XX. század páratlan dicsőségét kivívó Gál József tíz éve, 2003-ban halt meg. Ravatalát a Városháza aulájában állították fel, ott búcsúztatták és ezrek kisérték utolsó útjára.

 

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img
spot_img

Friss híreink

Zsonglőr siker

Május 25-én Túri Ádám EZÜST díjas artista lett a...

Birkózó sikerek

Múlt héten a görögországi Loutrakiban rendezték az U15-ös Európa-bajnokságot...

Milliókkal húzta le idős áldozatát

A Ceglédi Járási Ügyészség vádat emelt egy nővel szemben,...

2024 végre az ingatlanpiac éve lesz?

    A gazdasági válság hatásai még mindig erősen érezhetőek egyes...

Mit kell tudni a falusi CSOK-ról?

    A különböző állami támogatások, kedvezményes hitelek népszerűsége az elmúlt...