21.2 C
Cegléd
2024. május 24. péntek
spot_img

Rajtol az uszodaépítés

A téma azonban nem ment feledésbe, 1930-ban már folyamatosan ostorozták a városi elöljáróságot az ügyben. Az csak tovább lovalta a kedélyeket, hogy Nagykőrösön 1931-ben megnyílt a korszerű, tágas strandfürdő. 

A viszonylagos egység Cegléden is volt a megvalósításra, csupán a fránya anyagiak biztosítása szabott gátat a fejlesztésnek. Ezt a fogalmat már akkor  megismerhették az emberek… Fordulatot jelentett, hogy 1931. április 14-én Cegléden tett látogatást  a Magyar Úszó Szövetség küldöttsége. Tagja volt Bárány István az Európa-bajnok úszó, Ferber Antal a szövetség tanácstagja és  Fehér J. István a testület vidéki szekciójának elnöke. Küldetésük lényege az úszósport fejlesztésének ügye és természetesen az uszodaépítés aktualizálása. Az esemény lendületet adott a kibontakozáshoz. 

1932. szeptember 22-én döntés is született a Városházán egy modern sportuszoda és strandfürdő megépítéséről. A helyszín kiválasztása tárgyában vita folyt, eltértek a javaslatok, voltak, akik a Malomtó szélre gondoltak, mások a Szolnoki út-Törteli út sarkán lévő területre, megint mások a magasabban fekvő vásárteret ajánlották. Végül a régi kis uszoda területét – kibővítve a Vigadó épületéig, –  találták a legjobbnak és ennek megfelelően indult meg a tervezés. Kádár Antal  városi főmérnök tervei  alapján  valósulhatott meg a „projekt”. Kihívó volt és ultra, de a szűkös anyagiak  mint általában ezúttal is  korlátozták az álmokat…

Az eredeti „főmérnöki tervben” negyvenezer pengő szerepelt, a döntés meghozatalakor mindez 70.000 pengőre emelkedett. Ebből 10.000 volt a készpénz, a testületi hitelkeret 20.000 és a Magyar Úszó Szövetség támogatása ugyancsak 20.000 pengő. A fennmaradó összegre 400 db 50 pengős részvény jegyet bocsájtott ki a város vezetősége. Sárkány Gyula polgármester lelkesítő szavaira 37 tekintélyes ceglédi polgár irt alá támogató nyilatkozatot.  Ennek ellenére a 400 részvényből csak 202 darabot vásároltak meg, de ezzel együtt hozzá mertek kezdeni az építkezéshez. (Megjegyzésként annyit, hogy Nagykőrös esetében a kisebb lélekszámú város polgárai 25.000 pengő értékben támogatták uszodájuk megépítését.)

Cegléden 1933 áprilisában viharos előzmények után elkezdődhetett a kivitelezés, melyet Szabó István mérnök irányított. Az eredeti terv annyiban módosult, hogy a Széchenyi útra néző öltözők tetejét napozónak képezték ki, ami az úszó és vízilabda mérkőzések alkalmával lelátóként is szolgált. Július 16-án már használhatták az új létesítményt(!), benne az 50×18 méteres szabvány verseny-medencét. Ugyanekkor elkészült 76 kabin és 300 főt fogadó öltözőszekrény, melyet később 500-ra növeltek. 

A pénztelen világban csodának tűnt a ceglédi uszoda nyolcvan évvel ezelőtti gyors megépítése. Augusztus 20-án, Szent István ünnepén tartották a nyilvános avatót. Kádár Gyula főmérnök adta át az új létesítményt Sárkány Gyula polgármesternek, aki az ünnepélyes pillanatokat kihasználva jelentette be a jövendőbeli fejlesztési célokat is, egy gőzfürdő és egy téli uszoda megépítését.

A bejelentését követően ifj. Horthy Miklós, a Magyar Úszó Szövetség elnöke mondott avató beszédet és ebben kiemelte, hogy milyen nagy jelentősége van egészségügyi szempontból a létesítmény megépítésének, mert „ahol tele van az uszoda, üres a kórház”. Az avatást követően meghívásos úszóversenyre került sor, melyen több fővárosi és vidéki szakosztály vett részt versenyzőivel. Természetesen indultak a ceglédi fiatalok is, akiknek először nyílt alkalmuk arra, hogy Cegléden versenyezzenek. Az 50 méteres mellúszás győztese a ceglédi Beck Mihály volt, aki a későbbi évtizedekben kiemelkedő alakjává vált  a város úszó- és vízilabda sportjának. 

Az évtizedek során hatalmas fejlődésen ment át a ceglédi úszó- és vízilabdasport. Valaha itt kezdte el úszóként a rendszeres sportolást többek között az öttusa olimpiai bajnok Szondy István, az úszó Európa-bajnok Csordás György és a súlyemelő Európa-bajnok Ecser Károly is.  Az egyre avuló műszaki és technológiai körülmények dacára élvonalbeli sportolók nőttek fel később is a szép fekvésű létesítményen. A CVSE férfi vízilabda csapata több alkalommal a legmagasabb szintű bajnoki osztály résztvevője volt. Ezrek és ezrek tanultak meg úszni, kapcsolódtak be a rendszeres sportolásba. 

Most új remények fogalmazódhatnak meg a város lakóiban, egy korszerű, új uszoda képe bontakozik ki néhány hónapon belül az eredeti helyén, de már a XXI. századi igények és elvárások alapján.

Régi – és az utolsó napról készült – fotók Kisfaludi Istvántól itt…

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img
spot_img

Friss híreink

Milliókkal húzta le idős áldozatát

A Ceglédi Járási Ügyészség vádat emelt egy nővel szemben,...

2024 végre az ingatlanpiac éve lesz?

    A gazdasági válság hatásai még mindig erősen érezhetőek egyes...

Mit kell tudni a falusi CSOK-ról?

    A különböző állami támogatások, kedvezményes hitelek népszerűsége az elmúlt...

Két világbajnoki aranyérem

WBL-WKL Nyílt Amatőr K-1/Muay-Thai/K-1 Light/Freeboxing/MMA Világbajnokság! 14 ország, 65 egyesület,...

Magyar Péter Cegléden

Május 18-án a piac előtt a Kossuth térre várta...