14.5 C
Cegléd
2024. május 29. szerda
spot_img

„A nagyszerű tanár inspirál”

– Pályakezdőként került a gimnáziumba 1995-ben. Az eltelt 18 év alatt hamar túllépett a szűken vett tanítási órák adta lehetőségeken. Szakköröket, erdei iskolát és természetjáró táborokat szervez, alapítója a GERJE-Cegléd Természetjáró Egyesületnek (Gimnazisták ERdőJáró Egyesülete).

– Úgy gondolom, többek között az a jó a tanításban, hogy ha talál a tanár érdeklődő gyerekeket, akkor a tanításon kívül olyan dolgokat is csinálhat, amiket ő is szeret. Főleg régebben nagyjából háromhetente mentünk kirándulni, mert minden lehetőség adott volt ehhez. Ezért alakítottuk meg a GERJE – Cegléd Egyesületet, ami a Magyar Természetjáró Szövetség helyi egyesületeként volt bejegyezve. Száznál is több teljesítménytúrán vettünk részt, több és bár kicsit kevesebb résztvevővel, de a különböző nomád és kevésbé nomád táborokat máig megszervezzük.

A szakköröket az érdeklődőkhöz igazítjuk, de van, amikor egy adott tudományággal foglalkozunk. Így volt már genetika, környezetvédelmi és humánbiológia szakkör is. Ezeknek a szakköröknek az a célja, hogy minél több dolgot kipróbálhassanak a tanulók, és lehet, hogy itt tetszik meg valami nekik, és a későbbiek során ez segíti őket a pályaválasztásukban: különösen büszke vagyok, mikor hallom, hogy valaki tőlünk indult és mára már jó mentőtiszt, dietetikus, biológus, gyógytornász, tanár vagy orvos lett belőle.

– A pedagógiai tevékenysége mellett az egészséges életmódra nevelés hirdetője és megvalósítója, legyen szó akár egészségügyi tudnivalókról, akár szelektív hulladékgyűjtésről.

– Úgy érzem nem csak az a siker, ha az ügyes diákoknak sikeresen át tudom adni a tudásom egy részét, hanem az is, amikor egy átlagos, kevéssé érdeklődő diák számára tudok valamilyen hasznos tudást nyújtani, amit a későbbi életében hasznosíthat. Itt a különböző egészségügyi ismeretekre, kiemelten az elsősegélynyújtásra és a környezetvédelmi tudnivalókra gondolok. Kedvenc témáim a tudatos vásárlás, az energetikai kérdések, a konzumidiotizmus és a globalizáció problémái. Ezekről bármeddig tudok beszélni szegény tanítványaimnak. Ahol lehet, ezeket mindig beépítem az anyagba. 

– „Személyes varázsával serkenti a növendékei tanulási kedvét” – hangzott el az Önről készült méltatásban. Ennek bizonyítéka, hogy tanítványai gyakran az országos tanulmányi versenyek élmezőnyében végeznek. 

– Az OKTV az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny rövidítése, ami a legrangosabb verseny, amit különféle tantárgyakból rendeznek meg a középiskolások között. Az első tíz helyen végzett tanuló fényképét kitesszük a gimnáziumunkban a folyosón a falra, és büszkén dicsekedhetek, hogy már ötször végeztünk biológiából az első tízben (és kb. még egyszer ennyien végeztek a tíz és a húsz között). Idén Somogyi Zoltán 12. a osztályos tanuló, akinek véletlenül az osztályfőnöke is vagyok, végzett az első helyen, túlszárnyalva a tavalyi ötödik helyezését. Mellette Giba Judit 20. helyen végzett, de ő még csak tizenegyedikes, úgyhogy jövőre még ismét megpróbálhatja. Ezzel az országos rangsorban biológiából az OKTV eredmények alapján körülbelül a harmincadik helyre jött fel a Kossuth Lajos Gimnázium. Zoltán a Szegedi Tudományegyetemre felvételizett biológia tanár szakra- vélhetőleg fel fogják venni. Igen könnyű dolgom volt, mert Zolit nem nagyon kellett noszogatni, magától is igen nagy energiával készült, széles látókörű tanuló, nyilván kisebb korában is szép eredményeket ért el más versenyeken is. Sőt meghívást kapott Szegedre a Nemzetközi Diákolimpia felkészítő foglalkozásaira is, hasonlóan a korábban az ötödik helyen végzett Csery Mártonhoz, aki már a Semmelweis Egyetem orvostanhallgatója. Nem elhanyagolandó tény az sem, hogy a versenyzéshez a megszerzett tudáson kívül az egyetemi felvételi pontszámhoz beszámítható pluszpont is jár.

– Legújabb szakköri munkájában több kollégájával együtt integrált természettudományos oktatást folytat, melynek fő célja a tehetségek felkutatása és gondozása.

– Nagyon fontos az utánpótlás, igyekszem gondoskodni a következő generációkról, bár ez néha igen nehéz. Ezt segítik elő a különféle szakkörök, a biológus tábor és a különböző gazdagító programok.  

Az, amit a méltatásomból említett, egy projektmódszerrel dolgozó természettudományos szakkör, amelynek az a lényege, hogy az érdeklődő diákok a hetedik osztályból egy adott témakörrel ismerkedtek meg a biológia, kémia, földrajz és a fizika szemszögéből. Ehhez természetesen a kollégáim is segítséget nyújtanak. Idén például a víz jelentőségéről volt szó a különböző tudományok nézőpontjából. A projekt végén egy feladatlap alapján döntöttük el, hogy melyik tanuló melyik tudományágban lehet sikeres (kemény munkával). Közülük egyelőre kémiából volt két versenyzőnk: Borsos Nóra és Szamosi Szabolcs, akik elég jó eredményt értek el, de igazi sikereket később várhatunk, ha van elég kitartásuk.

– Folyamatosan képzi magát, miért szerez egy biológia tanár többek között szakács végzettséget?

– Hiszem, hogy az ember agyát folyamatosan karban kell tartania. Az természetes, hogy aki magasabb szinten műveli a saját tudományát, annak követnie kell a szakterületének a fejlődését, illetve egyre újabb oktatási módszereket kell elsajátítania, ez a természettudományokra is igaz. Szerencsére mondhatom, hogy a biológia az egyik legdinamikusabban fejlődő tudományág, így mindig van mit tanulni. Ezért is jelentkeztem egy TÁMOP pályázat keretében a környezettan szakra Szegeden. Ennek befejezéséhez pedig szükség volt egy nyelvvizsgára is, mert még nem voltam elég idős ahhoz, hogy mentesüljek ez alól, de Baranyai Krisztina kedves kolléganőm segítségével szerencsére ez is sikerült.

Mivel mindig is érdekelt a tehetséggondozás, ezért jó pár évvel ezelőtt az ELTE-n szereztem egy tehetségfejlesztő szakértő diplomát, amire később a szakvizsgám épült. Az itt tanultakat jól tudom alkalmazni a mindennapos munkám során.

Ezek után nyugodtan mondhatom, hogy életemben jelentős szerepet tölt be a lifelong learning, az élethosszig tartó tanulás. Így még személyesen tanulhattam tanulásmódszertant Oroszlán Gábortól a téma nagy hazai szaktekintélyétől, de tanultam mozgásterápiát is, ezek is mind a módszertáram bővítésére voltak jók. 

A főzés régi nagy hobbim, bár manapság igen kevés időm van rá. Budapesten szereztem OKJ- s szakács végzettséget, így legalább a szülőknek nem kell félni, hogy a táborokban éhen halunk, meg nálunk az a szokás, hogy a szerenád előtt a végzősöket megvendégeli a tanári kar, ennek a szervezését is általában én látom el. És nemkülönben büszke vagyok a Girst Ádám kollégám által készített Aranyfakanál díjra, amit a tanári vacsoracsata megnyeréséért kaptam.

Legutóbb Budapesten, a Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat mentőápoló képzését végeztem el, ahol a jól ismert dr. Zacher Gábor, dr. Mártai István az OMSz volt igazgatója tartott órákat többek között.

Nem tudom lesz-e következő dolog, amit tanulni szeretnék, az majd kialakul, de elég sok minden érdekel.

– Kevés szabadidejét sem az „aktív regenerálódás” jellemzi. Régóta dédelgetett álma, hogy beutazza a Földet. Hiányzik még valamelyik földrész? 

– Igen sokat utaztam régebben. Hogy csak a távolabbiakat említsem: jártam a Szaharában, megmásztam, na jó ez kicsit erős túlzás, felmentem a 4165 méter magas Toubkal csúcsra, ami az Atlasz hegység legmagasabb pontja Marokkóban. Jártam Nepálban a Himalájának a „derekán”, csak kb. 4200 méter magasságig mentünk fel az Annapurnán, csakhogy magasabbra jussunk, mint Afrikában voltunk. De már ott is nagyon hideg volt és éreztük, hogy kevés az oxigén. Minden elismerésem az igazi hegymászóké, akik még onnan indulnak tovább az igazi nyolcezres csúcstámadásra. Az vicces volt, amikor a serpák hasukat fogva nevettek, amikor elárultuk, hogy ahonnan mi jövünk, a legmagasabb csúcs alig több, mint ezer méteres, mert náluk a 3–4000 méteres kisebb hegycsúcsoknak nevet sem adnak.

Sok diát csináltam az utakon és néha levetítem ezeket, amikor például a sivatagokat vagy a magashegységek élővilágát tanítom.

Valóban régen azt mondtam, hogy addig fogok utazni, amíg nem jártam minden földrészen, ez sajnos nem valósult még meg, de még lehet, hogy folytatom. Az utóbbi években beérem a Bakonnyal, a Mecsekkel, a Börzsönnyel, ott is számos csodálatos dolog van…

– Mi mással búcsúzhatnék, mint hogy élményekben gazdag utazásokat és további szép sikereket kívánjak a pedagógusi pályán!

Fotók: Szokolai Attila

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img
spot_img

Friss híreink

Zsonglőr siker

Május 25-én Túri Ádám EZÜST díjas artista lett a...

Birkózó sikerek

Múlt héten a görögországi Loutrakiban rendezték az U15-ös Európa-bajnokságot...

Milliókkal húzta le idős áldozatát

A Ceglédi Járási Ügyészség vádat emelt egy nővel szemben,...

2024 végre az ingatlanpiac éve lesz?

    A gazdasági válság hatásai még mindig erősen érezhetőek egyes...

Mit kell tudni a falusi CSOK-ról?

    A különböző állami támogatások, kedvezményes hitelek népszerűsége az elmúlt...