13.5 C
Cegléd
2024. május 28. kedd
spot_img

Ceglédi találmánya a sátorgát

Magyarország vészhelyzetben: óriási árvíz közeleg hazánkhoz, a mozgósítás elkezdődött. Egy ilyen katasztrófánál a kár milliárdos nagyságrendű. A híradások másról sem szólnak, mint arról, hogy az érintett települések vezetői minden lehetséges eszközt felhasználnak, amivel  megvédhetik a lakosságot. Homokzsákok tízezreit töltögetik időt, energiát, pénzt nem sajnálva. 
Azonban ennél a védelmi megoldásnál léteznek már sokkal modernebb árvízvédelmi rendszerek a világon: például támasztógát, vízgát, tömlőgát. Mindegyik hatékonyabb, hosszútávon olcsóbb, mint a nálunk használatos, de megvásárlásuk óriási kiadás lenne a magyar állam számára. Ebben a reménytelen helyzetben mégis úgy tűnik, van egy egyszerű és nagyszerű magyar találmány, ami megoldás lehet erre a problémára: a sátorgát. Nevét onnan kapta, hogy alakja sátorra emlékeztet. Gyakorlatilag olcsó fémszerkezet tart egy vízzel teli ponyvát: víz ellen, vízzel védekezik. Felállítása, szállítása rendkívül gyors, egyszerű. Ráadásul megvásárlása alacsony terhet róna hazánkra. Mi köze mindehhez Ceglédhez? A sátorgát feltalálója Sápi István Péter városunk szülötte. Vele beszélgettem.
– Mi ösztönzött téged arra, hogy éppen gáttal foglakozz?
– Gyerekkoromban sokat nyaraltam rokonoknál Tokajban. A házuk közvetlenül a Bodrog partján volt, ami több ízben kiöntött. Védekezésképp a nagybátyám nagyon egyszerű megoldással állította meg a vizet:  Egy hagyományos hófogót húzott be fóliával, aminek a széleit beásta a földbe és az áradó víz súlyát használta fel, hogy ne tolja el a gátat. Érdekesnek találtam, amikor később Svédországban a gyermekkoromban látott megoldást alkalmazták árvíz ellen. Ez beindította a fantáziám, átolvastam, informáltam magam milyen árvíz védelmi rendszereket alkalmaznak ma  a világon. Rájöttem, a sok jó és drága megoldás mellett léteznie kell egy olcsó és biztonságosabbnak is. Így született meg a sátorgát.
– Mesélnél arról, hogy jött az ötlet épp erre a formára, s hogy pont vízgátat építs?
– Mikor rábukkantam az úgynevezett tömlőgátra, rájöttem a legjobb védekezési rendszer a víz, hisz árvíznél kéznél van, s a gátban lévő vízoszlop meg tudja tartani a vizet, ráadásul minden talajon kedvezően alkalmazható, mert felveszi a formáját. Mivel korábban digitális grafikai formatervezést tanultam Svédországban, így formákkal és színekkel foglalkoztam. Ennek köszönhetően rájöttem a tömlőgátnál alkalmazott háromszög forma nagyon jó. A tömlőgátak úgy néznek ki, mintha vízzel teli hurkákat helyeznénk le a földre. Alulra hármat, rá kettőt, majd a tetejére egyet. Úgy néz ki, mint egy gúla. Ennek a gúlázási rendszernek viszont van két  gyenge pontja. Az egyik, hogy a kör alakú formából adódóan a víz nyomása elmozdíthatja a védelmi rendszert. Ezért több hengert kell egymás mellé elhelyezni, ami viszont nagyon drágává teszi. A másik, hogy mint az áradó víz magassága eléri a gát kétharmadát, úgynevezett „felúszás” jön létre, azaz megemeli a gátat.
– Ezzel szemben az általad tervezett gát?
– A hagyományos kör alakú tömlőgátnak megváltoztattam a formáját.  A sok kicsi tömlőt egybe gyúrtam és kialakítottam egy háromszög alakú tömlőt. A sátorgát kapott egy szoknyát, és ez a speciális védőfólia oldotta meg a korábbi tömlőgátak óriási problémáját, az úgynevezett felúszást. A magyarországi szabadalomnak ez volt az alapja. Ez nagyon nagy szó, hisz a magyar szabadalmi előírások nagyon szigorúak. Mivel a találmányom itthon minden szabadalmi ponton megfelelt elindíttattam Svájcban egy nemzetközi szabadalmi eljárást, melynek eredményeképpen 144 országban megkapta a védettséget.
– Miért nem alkalmazták ezt a rendszert eddig hazánkban?
– A válasz egyszerű: Ez egy vadonatúj dolog és eddig nem publikáltam itthon. A prototípus  legyártásához, pénzre volt szükségem. Eleinte úgy gondoltam, a rendelkezésre álló új és magyar szabadalmi támogatásokhoz én is hozzáférhetek, de sajnos a gazdasági helyzetünknek köszönhetően ezek megszűntek. Miután az akkori munkám Svédországhoz kötött, ott próbáltam szerencsét. Ez jó ötletnek bizonyult, ugyanis a svéd állam felkarolta, és három héten belül kaptam egy feltalálói ösztöndíjat és finanszírozták a prototípus legyártását is. Aztán jöhettek a tesztek. A sátorgát állta a próbát.
– Mi történt ezután?
– A sikeres tesztek után híre ment Svédországban ennek az új mobilgátnak és több megyéből megkerestek, ahol árvízvédelmi problémák vannak. Az elsők között volt Vellinge megye, és egy egyszeri bemutatót követően a következő héten már meg is rendelték az első egységmodult, ami 80 lakóház számára jelent védelmet. Azóta a közvetlen két szomszédos megye szintén megkeresett és jelenleg üzleti tárgyalásban vagyunk velük is. Pár héttel ezelőtt érkezett az első megkeresés az Amerikai Egyesült Államokból. Kb. egy hónapja  megjelent az Index.hu-n  egy cikk rólam és a Svédországban eladott gátról. Ezáltal az elmúlt időben több hivatalos megkeresés érkezett itthonról is  többek között a Fővárosi Önkormányzat mobilgát tervezéssel megbízott tervezői irodájától es több polgármesteri hivatalból is.
– Most nyakunkon az árvíz.  Használják a sátorgátat az árvízi védekezésben?
– Az elmúlt három napban Magyarországon négy helyről kerestek konkrét, azonnali vásárlási szándékkal.

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img
spot_img

Friss híreink

Zsonglőr siker

Május 25-én Túri Ádám EZÜST díjas artista lett a...

Birkózó sikerek

Múlt héten a görögországi Loutrakiban rendezték az U15-ös Európa-bajnokságot...

Milliókkal húzta le idős áldozatát

A Ceglédi Járási Ügyészség vádat emelt egy nővel szemben,...

2024 végre az ingatlanpiac éve lesz?

    A gazdasági válság hatásai még mindig erősen érezhetőek egyes...

Mit kell tudni a falusi CSOK-ról?

    A különböző állami támogatások, kedvezményes hitelek népszerűsége az elmúlt...