Hogy elkerülhessük a csapdákat, alapszabály, hogy írásos szerződés legyen a diák kezében mielőtt dolgozni kezd. A biztonság kedvéért – ahogy a bevezetőben is ajánlották – sokan diákszövetkezeten keresztül vállalnak munkát. Ehhez azonban tagnak kell lenni a szervezetben, ennek díját levonják az első fizetésből. (A tagsághoz iskolalátogatási igazolásra, személyi igazolványra, lakcímkártyára, taj-kártyára és adókártyára, ezeken felül pedig egy bankszámlára van szükség.)
A ceglédi aktualitásokat kutatva, a Meló-Diák diákmunkaközvetítőt kerestük meg kérdéseinkkel. Mészáros Andrea, a cég képviselője válaszaiból kiderült, hogy Cegléden nem jellemző, hogy a cégek egyénileg hirdetnének diákmunkát, „ugyanis iskolaszövetkezeten keresztül kedvezőbb a diákok foglalkoztatása.”
Bár én a szövetkezet honlapján csak egy pénztárosi állást találtam helyben, a tájékoztatás szerint „leginkább könnyű betanított fizikai, kisegítő munkákat kínálunk, de egy kevés irodai munkavégzésre is adódik lehetőség”.
– Idén hány diák jelentkezett eddig Önöknél, hány állásajánlatból választhattak, hány tudott elhelyezkedni? – tettük fel a kérdést.
– Nyári időszakban több száz diák keres rajtunk keresztül lehetőséget, 70-80 %-ának sikerül munkát biztosítani. A kínálat folyamosan változik.
– Milyen változások tapasztalhatóak az utóbbi 5-10 év viszonylatában a fiatalok munkavállalási kedve, szaktudása tekintetében, és a munkáltatók elvárásai tekintetében?
– Sajnos, egyre több diák kényszerül a tanulmányai alatt pénzt keresni. A munkáltatók erősen szűrik az általuk igényelt diákmunkaerőt.
Természetesen az érintettek, néhány 11-12. osztályos ceglédi diák véleményét is kikértük, akik – névtelenül ugyan – diákmunkával, szövetkezetekkel kapcsolatos eltérő tapasztalataikat és idei terveiket is megosztották velünk.
– Véleményem szerint a diákmunka nagyon hasznos lehet a fiatalok számára. Tapasztalatot tudnak szerezni, megtanulnak felelősséget vállalni, és emellett még lesz zsebpénzük is, de a nyári 2-3 hónap alatt nem igazán tud egy diák jelentősebb összeghez hozzájutni. Éppen ezért felháborítónak tartom, hogy az állam – adó formájában – 15-16 éves fiataloktól is képes elvonni a szabadidejükben kemény munkával megkeresett jövedelem egy részét. Én már több éve járok nyaranta dolgozni, és sajnos több rossz tapasztattal lettem gazdagabb. Volt olyan hely, ahol nem fizettek ki, vagy nem annyit, amennyi járt volna. Ebből megtanultam, hogy a legjobb, ha diákszövetkezeten keresztül keresek munkát, így kisebb eséllyel fordul elő, hogy kihasználnak. Idén az Aquaparkba megyek dolgozni, amit már nagyon várok. Nem kell megerőltető fizikai munkát végezni, és biztos vagyok benne, hogy tisztességesen fizetnek is. B. N. – Cegléd
– Dolgoztam, és fogok is dolgozni diákmunkásként, bár van egy-két dolog, amivel nem értek egyet. Ha egy fiatal elhatározza, hogy a saját szabadidejében szeretne dolgozni, akkor azt inkább segíteni kellene, nem pedig megnehezíteni. A különböző diákszövetkezetek pénzt kérnek regisztráció gyanánt, tehát fizetünk azért, hogy dolgozhassunk. Idén nyáron a Tescoban szeretnék dolgozni, de semmiképpen sem diákszövetkezettel, ugyanis azt tapasztaltam, hogy semmiféle plusz pénzt nem kapunk meg. Tavaly ünnepnapon dolgoztam, amiért háromszoros fizetést ígért a munkahely. Ezt meg is adta, ám a diákszövetkezet „elfelejtette” átutalni. C. R. – Cegléd
– Nem vagyok ceglédi, így a munkalehetőségek száma meglehetősen kevés. Bár nem dolgoztam még sokat, a véleményemet már kialakítottam a diákmunkáról. Ha el akarnék kezdeni dolgozni, akkor persze vannak segítő cégek, de azokról lehet hallani negatív dolgokat. Rengeteg ismerősöm nem tudott elkezdeni dolgozni, mivel a cég a régi munkavállalókat alkalmazta, vagy csak azok kaptak lehetőséget, akiknek voltak ismerőseik. (…) T. A. – Pilis
Mi történik, ha a diákot a munkavállalással kapcsolatban jogsérelem éri? Amennyiben a munkáltató nem tartja be a munkavállalókkal szemben a munkaszerződésben, vagy jogszabályban rögzített kötelezettségeit, munkaügyi bírósághoz lehet fordulni, ez azonban hosszú ideig eltarthat. Jogorvoslást nem, de gyorsabb megoldást eredményezhet, ha a munkavállaló bejelentést tesz az illetékes munkaügyi felügyelőségnél. A felügyelők helyszíni ellenőrzés után szabálytalanság esetén kötelezik a munkáltatót a szabálytalanság megszüntetésére, sőt 30 ezertől 5 millió forintig terjedő munkaügyi bírságot is kiszabhatnak.
