Cegléden több helyszínen kátyúznak. B. Attila olvasónk levelében arról számol be a Ceglédi Panoráma olvasóinak, hogy lehetséges, “hogy a közúti munkások nem csinálnak semmit, mégis halad a munka.”
“Tanúsíthatom, tényleg nem csinálnak “semmit”. Én is elálldogáltam velük az árnyékban és figyeltük a nőket. (Megállapítottam, hogy itt mindenki egészséges , mert nem a pasikat lesi.) Közben beszélgettünk is, ha már úgysem csinálnak semmit. Régi ismerősöm, SZ.P., amikor megtudta, hogy nagy valószínűséggel meg fognak jelenni a képek a Ceglédi Panorámában, megjegyezte. “Figyeld meg Attila, lesz olyan, aki meg fogja jegyezni, hogy nem csinálunk semmit, csak egész nap az árnyékban álldogálunk, és lessük a csajokat. Milyen furcsa, hogy mégis elkészül! Az igaz, hogy én már reggel hatkor Szolnokon voltam az aszfaltért, de ez kit érdekel, erre jár és azt látja, hogy állok és éppen nem csinálok semmit.”
És lőn! Sajnos, mindig akad olyan, aki a jóban is csak a hibát látja meg! Elgondolkoztam, hogy mit is csinálhatnának a többiek, amíg az aszfaltmaró marja az aszfaltot. Kaparják ők is a körmükkel? Amíg a seprőgép kisepri a maradékot, seperjenek ők is? Amíg a kimart részt “alapozzák” az emulzióval, locsolgassák a többiek is? (Közben a marógép arrébb ment, úgyhogy fele mehet vele kapargatni !)
Amikor viszont jött az aszfalt, csak azok álltak, akik a forgalmat irányították! Hol is tartunk a munkában? Ja, a hengerelésnél. Esetleg a többiek ugrálhatnának az aszfalton, hogy tömörödjön? És végül az elkészült rész lezárásánál, esetleg szórhatnák a követ és locsolhatnák ők is az emulzióval?!
Röviden és laikus szemmel így néz ki, amikor a fiúk nem csinálnak semmit – ezzel a 180 fokos aszfalttal.
Én bízok az emberekben, és hiszem, hogy akad köztük olyan is, aki értékeli a munkájukat, értékeli más munkáját! Még egy adalék, SZ.P.-ről konkrétan tudom , hogy amíg én a Facebook előtt ücsörögtem, addig ő, távol a családjától a hófallal küzdött a március 15.-i hóviharban. És még egy érdekes dolgot is megtudtam. Fagyban is lehet kátyúzni.”
