A nevéhez fűződő bélyegtervek száma a különböző forrásokban néhány bélyeg elejéig eltérő, ugyanis voltak kollektív alkotásúak is – ez annak a magyarázata. De a „lekicsinyített óriások” esetében sem maga a számszerűség érdekes, hanem a minőség. A magyar bélyegek katalógusában minden alkotása megtalálható, felragasztva, fel sem ragasztva ezek összesen – számításaink szerint 170 millió bélyeg reprezentálja. Füle Mihály első bélyegei az 1950. évi Virág (I.) sorozatban jelentek meg, a leánykökörcsin és tavaszi hérics volt az övé, majd a II. Virág sorozatban pedig a tulipán. Tervei, ötletei nem voltak egysíkúak, hiszen készített bélyeget háziállatokról, különböző közlekedési eszközökről, vagy híres emberekről, hazai épületekről.
A művészt a természetvédelem és az agrárium nagyon érdekelte, számos tematikus bélyege erre utal; hasonlóképp a műemlékek is nagy figyelmet kaptak nála, a sport iránt ugyancsak érdeklődött, de szerencsére a „giccses lepedős” (azaz nagy-bélyeg) korszaktól távolt tudta tartani magát. Filatéliai értékben főleg blokkjai, vagy egyes emlékbélyegei külön értéket képviselnek. A bankók és bélyegek készítésével valóban nagyobb ismertséget szerzett magának, a ceglédi mivoltát mindig büszkén valló művész. De születésének centenáriumán fontos ráirányítani a figyelmet a festményeire és grafikáira is. Füle Mihály egyfajta búcsújának tekinthető a Budapest nevezetességei (I.) sorozat (1993), mely a Lánchidat a várral, az Operaházat és a Mátyás templomot mutatta be. Természetes viszont, hogy neki a 2129-es azonosítási sorszámú Cegléd 600 éves bélyeg volt mindig a legkedvesebb bélyegkép, mint alkotás…
Füle Mihály születésnapja alkalmából nyílt kiállítás a Ceglédi Galériában március 1-ig látogatható.
Fotók a megnyitó ünnepségről Kisfaludi Istvántól itt…
1.kép Az új papírpénz (10 Ft-os)
2.kép Cegléd 600 éves (1964)
3.kép Bizonyosan ceglédi kajszibarack… (1954)
