Nemsokára az internátus nyugati szárnyában 150 ágyas hadikórházat rendeztek be, közadakozásból. Az épület megnyitása után két hónappal így írt a Czegléd (1914. nov. 15.): „ma már 150 ágyra van berendezve az AMKE internátusának nyugati szárnya, s a héten meg is érkeznek a sebesültek, kiknek gyógykezelését dr. Grega Mihály orvosunk és az önként vállalkozott ápolónők fogják ellátni. Mivel az Angyal utcai kórházban 30, a városi kórházban pedig 20 sebesült helyezhető el, városunkban 200 harcos nyerhet ápolást.” [Dr. G.M Pál György, alias Marczincsák Gyula, György keresztapja volt 1908-ban.] A hadikórházat dr. Gönczy Elemér igazgatta Budapestről, valójában itteni helyettese, Haerter Ádám gimnáziumi tanár. Egy képviselőnek 1915 telén a Deák térre kifolyó szennyvíz-bűz ellen volt kifogása, mire dr. Gombos Lajos polgármester így válaszolt: „A baj oka abban rejlik, hogy az épületben a sebesült katonákkal együtt több egyén van a kelleténél elhelyezve – s így az épületnek a normális létszámhoz alkalmazott Prister-féle medencéje elégtelen.”
A világháború első felében az AMKE feloszlott, az internátus (hadikórház) a város kezén maradt. „Ekkor kapott az Országos Gyermekvédő Liga egy millió koronás alapítványt Surányi Józseftől, a harctéren hősi halált halt fia (Károly József) nevére azzal a kikötéssel, hogy abból a Liga hadiárvák gondozására bentlakó intézetet létesítsen és tartson fenn. Erről a város tudomást szerezvén felajánlotta az épületet az építési költség kifizetése ellenében.” (Monográfia 1931.) Surányi (Schwarz) József neves hírlapíró volt, a Pesti Napló tulajdonosa és főszerkesztője. A harctéren elesett egyetlen fia emlékének áldozta az alapítványt. Nemsokára ő is meghalt, szívbetegségben (1918. július17.) Grega Mihály fiatalon hunyt el (1865-1918), a Csengettyűs temetőben nyugszik. A Surányi hadiárva otthonnak száz lakója volt, későbbi híres diákok sora érettségizett közülük a ceglédi gimnáziumban. Felvettek ide elemistákat és idősebb diákokat egyaránt, attól függően, hogy kit, milyen korban ért a hadiárvaság. Aztán az újabb világégés kezdetén, 1939 őszén megalakult Budapesten a Parasztfőiskolások közössége, pár év múlva a Győrffy-kollégium, majd 1946. július 18-én létrejött a népi kollégiumok országos szervezete, a NÉKOSZ. Cegléden, az augusztus végén alakult szervezőbizottság, kollégium céljára igénybe vette a Surányi hadiárva-otthont, és Dózsa György Népi Kollégium néven 1946. október 27-én 11 népi kollégistával megkezdte működését. (Közösségi nevelés a népi kollégiumokban. Tankönyvkiadó Bp. 1974.) A felvetteket Kováts Sándor igazgató értesítette: „díjmentes helyre felvettük, hozzon magával egy szalmazsák huzatot, egy párnahuzatot, egy lepedőt, egy takarót, evőeszközt és négynapi hideg élelmet.” (Levéltár) A NÉKOSZ 1949-ben feloszlott, az „Internátus” maradt. 1954-ben Mezőgazdasági Technikum nyílt Cegléden (60 éve), s egy év múlva megkapta az internátus épületét, s az iskola felvette Török János nevét. Több átalakulás után 1975-től itt történik az egészségügyi szakképzés is, ma már mindkettő érettségire épül. A kollégisták a Béke téri, volt fiatalkorúak átalakított börtönébe jártak. Az is száz éves lenne a korabeli Lövész utca – Fegyver tér sarkán. A romjai még láthatók. De áll a most 40 éves Dózsa kollégium, a Rákóczi úton.
1989-ben a Török János Szakközépiskolának 523 diákja volt, nem lehetett tovább halasztani a bővítést. Puskás Katalin tervei alapján a Pest Megyei Építő- és Szerelőipari Vállalat szeptember helyett májusra elkészítette az akkor 75 éves, késő szecessziós – korai modern stílusú épület új szárnyát, úgy hogy az eredeti főhomlokzat kerámia díszeit is utánozták az új bejáratnál. A várossá válás 625. évfordulóján adták át a diákoknak. A főbejárat átkerült a nyugati oldalra. Ez volt az igazi frissítés, a szívátültetés. „Odaadás és megadás / e földön testvérek valóban” –hangzott a szép irodalmi összeállításban Baranyi Ferenc versrészlete, melyet Farkasházi István zenekíséretével Laczi Anikó, Benke Beáta, Szikora Csaba és Koroknai Lídia adott elő. Aztán a diákok nevében Csonki Anikó és Gentischer Péter vette át a megújult birodalmat.