– Pártja hogyan növelné ténylegesen a foglalkoztatottságot?
– A 2014-es választási programunk 7 nagy gazdaságfejlesztési tervet tartalmaz. Az egyik ezek közül a mezőgazdaság fejlesztésének módját részletezi. Ennek fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a rendszerváltás óta félmillió mezőgazdaságban dolgozó ember veszítette el munkáját. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1990-ben 693 ezer ember dolgozott a mezőgazdaságban, jelenleg nem egészen 200 ezer embernek biztosít megélhetést. Az állatállomány a 24 évvel ezelőttinek a töredékére csökkent. Nyilvánvaló, hogy a Fidesz-közeli oligarcháknak kedvező nagytáblás mezőgazdasági termelés előnytelen az egész magyar mezőgazdaságra nézve, hiszen ez nem teremt elegendő munkahelyet. Éppen ezért a Jobbik azt javasolja, hogy gyümölcstermesztésre, magas színvonalon dolgozó kertészetekre, és állattartó családi üzemekre kell építeni a jövő magyar agráriumát. A jó minőségű magyar élelmiszerekre, biogyümölcsökre, a biogazdaságokból származó termékekre Nyugat-Európában is óriási kereslet mutatkozik, de emellett a hagyományos keleti piacokat is újra kell nyitni, amelyeket a rendszerváltás után nem kis részben politikai okokból, nyugati nyomásra bezárt Magyarország. A mezőgazdaságra épülő feldolgozóipart talpra kell állítani. Az Európai Unió kvóták közé szorította a termelésünket, cukorgyárainkat be kellett zárni, és a konzervgyáraink többsége is hasonló sorsra jutott, vagy külföldiek kezébe került. A mezőgazdaságban az elveszített félmillió munkahelyet így rövid időn belül újra lehetne teremteni százezres nagyságrendben.
– A Jobbik szerint mi az oka a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar leépülésének?
Az Európai Unióba hazánk előnytelen feltételekkel lépett be. Jelentős volt a csatlakozás előtt az agrártermelés, az innen származó export, a feldolgozóipar teljesítménye is nagy volt. Nem csupán búzát tudtunk értékesíteni a nemzetközi piacokon, hanem itthon jelentős hozzáadott értékkel előállított élelmiszeripari termékeket, valamint az ipari termelésünk is képes volt export minőségű termékek előállítására. Igaz, hogy mindkét terület technológiai lemaradásban volt a Nyugat-Európában megszokott színvonalhoz képest, de így is jó ár-érték arányú termékeket tudott előállítani. Amikor megtörtént a csatlakozás, Magyarországnak át kellett vennie az EU saját szabványrendszerét. Úgy kellett rendkívül tőkeigényes technológiai váltást végrehajtani, hogy mi alkalmazkodtunk másokhoz. Ez kódolta azt, hogy a magyar gazdaság elvérzik és a termelés fokozatosan megszűnik. Ezért fordulhatott elő, hogy a nyugati cégek szinte akadálytalanul elfoglalhatták a magyar piacot, a hazai ipari- és a mezőgazdasági termelés megszűnt, emiatt a beérkező külföldi gyártulajdonosok le tudták nyomni a béreket, politikai segítséggel kiszolgáltatottá tudták tenni a hazai munkaerőt és meg tudták emelni például az élelmiszerárakat. Sokak számára ezért az egészséges élelmiszerek mára már elérhetetlenné váltak.
– És mi a helyzet a magyar iparral?
Érdemes felidézni, hogy Magyarország a rendszerváltás előtt mennyi mindent gyártott. Ikarus buszokkal árasztottuk el a világot, híradástechnikai eszközöket, orvosi műszereket, vonatokat, hajókat állított elő a magyar ipar, mely termékek mögött magyar fejlesztőmérnökök és magyar szakmunkások munkája állt. Az értéklánc valamennyi elemét Magyarország birtokolta. Most ehhez képest az Európai Unió azt az alternatívát kínálja, hogy elégedjünk meg annyival, hogy alacsony hozzáadott értékű termelést folytatva az itt megtelepedett autógyár részére legyárthatjuk például a lökhárítót. Ebben a termelésben nincs annyi pénz, hogy a magyar állam számára megfelelő mennyiségű adót termeljen. Ugyanakkor, ha mi volnánk a fővállalkozói egy termelőtevékenységnek, akkor mi tudnánk eldönteni, hogy az egymással versengő beszállítók közül kit foglalkoztassunk. Jelen esetben azonban mi vagyunk azok a beszállítók, akiről egy óriási versenyben a külföldi dönt és ha adott esetben egy másik országban öt forinttal olcsóbban jut az adott alkatrészhez, akkor onnan szerzi be. A magyar gazdaság kiszolgáltatottá vált a globalizálódó tőke kényének-kedvének. A kiszolgáltatott olcsó munkaerő, amelyre a kormány alapozza Magyarország versenyképességét, nem termel elegendő pénzt, hogy fenntartsa magát és ennek tudható be, hogy ötszázezer ember külföldre ment, ennek köszönhető, hogy rendkívül alacsonyak a magyar munkabérek.
– A Jobbik szerint milyen adórendszer lenne a legjobb az országnak?
A kormány a költségvetés számára 500 milliárd forintos bevételkiesést okozó egykulcsos adórendszerrel próbálta meg kezelni a gazdasági problémákat, amiről most már tudjuk, hogy nem működött. A Jobbik ehhez képest a termelést támogató adórendszerben gondolkodik. Abban, hogy a magyar reálgazdaságot meg kell erősíteni. Az iparba, a mezőgazdaságba és a turizmusba kell koncentrálni az adókedvezményeket, mert ezek azok az ágazatok, amelyek képesek tartós fellendülést és életszínvonal-emelkedést hozni az embereknek. Mi tehát nem populista módon osztogatni szeretnénk, mint más pártok, hanem a gazdaság alapjait kívánjuk megerősíteni, mivel ez hozhat az egész ország számára érezhető életszínvonal javulást. Ehhez kérem a ceglédi emberek bizalmát és ígérem, az eddigiekhez hasonlóan lelkiismeretesen, becsületesen fogom a képviselői munkámat végezni.
A fenti cikk fizetett politikai hirdetés. Lapunk minden jelöltnek felajánlotta a bemutatkozás lehetőségét porté-interjú formájában is, a honlapunkon (www.cegledipanorama.hu) illetve az Állami Számvevőszék honlapján (www.asz.hu) közzétett, kampányra vonatkozó hirdetési árak szerint. A választási kampány ideje alatt lapunkban jól elkülöníthető formában tesszük közzé a politikai hirdetéseket.
