Szombat délelőtt volt mindenkinek lehetősége jobban megismernie befogadó családját. Délután pedig a március 15-i megemlékezésen énekeltünk. Számunkra nagyon megtisztelő volt, hogy egy ilyen fontos eseményen szerepelhettünk, amely a székelyek számára a legfontosabb ünnep, teljesen máshogy élik meg, mint mi itthon. Idén ezt még inkább érezhettük, mivel 2014-ben van a madéfalvi veszedelem 250. évfordulója is. Ezt az eseményt elő is adta a Hargita Néptáncegyüttes a színházban a koncertünk után. A városi ünnepség után rengetegen jöttek el meghallgatni minket, sokaknak hely sem jutott, de a koncertünk után ezt sem bánták. Ottlétünk alatt talán ezt a koncertet éltük át a legjobban, mert éreztük, hogy a közönség hasonlóan érez, mint mi. Ez a hatalmas tapsviharban is megnyilvánult.
Vasárnap hosszas búcsúzkodás után indultunk haza, de mint mindig most is megálltunk Korondon és Körösfőn. A hazaút többnyire csendesen telt, hiszen mindenki nagyon fáradt volt.
Rengeteg élménnyel gazdagodtunk, és büszkék vagyunk, hogy a kórus tagjaiként képviselhetjük hazánkat Székelyföldön minden évben.
