0.1 C
Cegléd
2025. február 8. szombat
spot_img

12 féle hangszeren játszott a jogász doktor

Cegléden született 1909. július 3-án, szülei Zsengellér József református földműves és Kiss Borbála. Az elemit a református iskolában kezdte, majd a gimnáziumban érettségizett (1928). Járt a kecskeméti jogakadémiára, aztán Szegeden, 1936 tavaszán jogi doktorátust szerzett. Érettségi után dr. Piros Gyulánál dolgozott gyakornokként 1935-ig. Ekkor 25 évre elkötelezte magát a református egyházközségnél: jegyző, majd tanácsnok lett 1960-ig. Romokból Istenháza címmel 106 oldalas könyvben megírta a ceglédi református templom pusztulását és újjáépítését, amely az 1936-os nagy kupolatűz következménye volt. 1949-ben ő „jegyzi” a Szabályrendeletet, mely a Ceglédi Református Egyházközség három egyházrészének anyaegyházakká szervezését rögzíti. Alapos jogi felkészültség, elhivatottság. Ötven éves korában megszűnt ez az állása, nemsokára a monori, majd a ceglédi művelődési házban találjuk, ahonnan már csak pár lépés volt a (régi) zeneiskola. Jogász a zeneiskolában? Igen, kiváló muzsikus volt! A gitár volt a legkedvesebb hangszere. Igazgatóhelyettes lett, onnan ment nyugdíjba. Önvallomásából* tudjuk, hogy kora ifjúságától kezdve vonzotta a zene. Előbb furulyázott, gombos harmonikán játszott, citerázott, cimbalmozott, majd hegedült, tanult mindenkitől, akitől lehetett. Autodidaktaként tanult partitúra olvasást-írást. Játszott brácsán, csellón, nagybőgőn, harmóniumon és orgonán. Darab Lajos betegsége alatt két évig Kardos Pál orgonált, aki 1945-ben, Nagykőrösön szerzett kántortanítói képesítést, őt Zsengellér Ferenc követte 8 éven át. A Múzeumbaráti Kör 1985-ös évkönyvében azt írja Kardos Pálról, hogy a vasárnap délutáni istentiszteletek elvégzésére is kapott engedélyt. Már úgy tudott orgonálni, hogy nyugodtan rá lehetett bízni. „Akkoriban foglalkoztam én zenekar vezetésével – írja -, s az én kedves Pál barátom a próbákat is végigülte. Tőle kaptam a legnagyobb elismerést, amikor főiskolai docens korában kijelentette, hogy a zenei pályára én indítottam el.” A Ceglédi Szalonzenekar sok sikert ért meg! Egyik fellépésük után azt írta a Ceglédi Hírlap (1942. június 27.): „A kellemes műsor másik fénypontja a dr. Zsengellér Ferenc-féle szalonzenekar hangversenye volt. Sok karmesterrel kellene jogi doktorátust letetetni, hogy olyan jól vezényeljen, mint a mi doktor juris Zsengellérünk. Alig pár hónapos a zenekar és máris egy-egy műsor művészi előkelőségét biztosítja szereplésével.” (Egyszer érdemes lenne a zenekari tagok névsorát is közreadni a mozdonyvezető fuvolistától a harsonás tanítón át az ütős banki tisztviselőig!) A Sztárai Vegyeskar történetében (Pintér Péterné Fésűs Judit, Cegléd, 2009.) olvashatunk arról, hogy Zsengellér Ferenc harmóniuma a háború alatt hogyan tűnt el a nagytemplomból. „Egyik alkalommal, ahogy gyülekeztek a kórustagok, orosz katonák jöttek. Szerették volna megnézni a templomot. Megszerezték az iskolaszolgától a kulcsot és hamarosan a harmóniummal együtt jöttek kifelé. Ígérték, hogy másnap visszahozzák. (Persze, azóta is hozzák.)”

A szalonzenekart a háború szétszórta, de Frici bácsi – így szólították a fiatalabbak – nem nyugodott meg zene nélkül. Vezette a Tűzoltóság zenekarát, a Földszöv zenekart, a honvédség egyik alakulatának énekkarát. 1951-től az állami zeneiskolában tanult összhangzattant, modulációt, hangszerismeretet, cselló szakon négy évfolyamot, fagotton kettőt. Így aztán amikor 1960-ban megszűnt az egyházi állása, Monoron tanította gitározni a fiatalokat. Közben előadó lett a művelődési házban, ahol a 600 éves rendezvények fő szervezője volt. 1965-ben végső elhatározásra jutott: szeretett volna főfoglalkozásban gitárt tanítani. Engedély kellett hozzá, akkoriban jogi diplomával kevés hangszeroktató volt a magyar zeneiskolákban… Megkapta a minisztériumi felmentést, taníthatott, Sipos Bálint művelődési ház igazgató elengedte. A zeneiskolából ment nyugdíjba 1974-ben, de 1992-ben járt le az utolsó munkaszerződése. Az igazgatóhelyettes-gitártanár nem került idegen helyre. Béres Károly igazgató már jól ismerte, alkalmanként tanított is a zeneoktatói munkaközösség tagjaként náluk. Úgy emlékszik rá vissza, mint aki nagy hasznára vált az iskolának. Szerette a tanári kar a derűs, életvidám embert. Felszabadult légkörben és igen eredményesen tanított. Fegyelmezett, igazságszerető, udvarias, figyelmes kolléga volt. Nagyfokú zenei műveltsége kedvezően hatott felnőttekre, gyerekekre egyaránt. Sok tanítványa szeretettel emlékezik rá, így Oláh Csaba a Gríz zenekar gitárosa, vagy Kárpáti Szabolcs, a Józsefvárosi Zeneiskola gitár tanára. 85 évesen hunyt el 1994. május 20-án. Egykori igazgatója emlékszik arra a feketerigóra, amelyik a sírbahelyezéskor megszólalt és percekig trillázott, hol élesebben, hol bársonyos fuvola hangon. Az ostorfa és a síremlék most is ott áll az Öregtemetőben. Rigók is szálldosnak arra…

A képen dr. Zsengellér Ferenc egy felvonuláson tanítványai közt (Fotó: www.OnlineFotóCegled.hu – idős Polyák György)


*Ezúton köszönöm id. Fésűs Ferenc volt alpolgármester úrnak, hogy Zsengellér Ferenc írásos hagyatékát megőrizte, és gondozásomra bízta.

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

DK jelölt

Újabb országgyűlési képviselőjelölt személyére derült fény az immár 14....

Édesanyját bántalmazta

A Nagykátai Járási Ügyészség vádat emelt egy férfi ellen,...

Szolnokra „igazoltak” a Lőrincz-fivérek

A magyar birkózósport legeredményesebb testvérpárja, Lőrincz Tamás és Lőrincz...

Főispán az alpolgármester választási ügyről

Az alpolgármester választás ügyében is nyilatkozott Dr. Tarnai Richárd...

Új igazgató az Örkényi úti iskolában

Új intézményvezető áll az Örkényi úti iskola élén: Rácz...