A 2013 áprilisában tett közzé felhívást Gyura Sándor a Kossuth Múzeum munkatársa, melyben a ceglédi kézműipar és kiskereskedelem emlékeinek gyűjtésére hívta fel a figyelmet. Azóta sok tárgyat és dokumentumot juttattak el a Kossuth Múzeumba, ezek közül a legértékesebb szerzemény – a történész-néprajzkutató szerint – nyugodtan lehetne a 2013-as év műtárgya.
– A ceglédi Polgári Szabó Czéh táblája, melyet Irházi Gyulától kaptunk, több szempontból is különleges. – számolt be Gyura Sándor a tárgyról. – Egyrészt mert a céhek korából való emlékek manapság ritkán kerülnek elő, másrészt mert ezen lapos, furnérozott, feliratos fadobozka nem volt üres. Két papírlapot rejtett; egyik „A Szabó Ipartársulat tagjainak a névsora a táblajárás végett”, másik egy meghívó a társulati tagoknak – ez idő szerint 26 szabómesternek – egy rendkívüli közgyűlésre 1901-ből. Miért érdekes ez? A 18. század első harmadától kezdve alakuló ceglédi céhek 1872-ben megszűntek, helyükbe az – ugyancsak szakmánkénti – ipartársulatok léptek. Azonban az egykoron virágzó céhes élet szokásai nem merültek azonnal feledésbe. Az iparosok sok helyen a céhek bizonyos jelképeit az ipartársulatok és az ipartestületek korában is használták az eredeti funkciójuknak megfelelően. Ilyen jelképnek számított a céhláda, a céhpecsét, a céhzászló, a céhkancsó és nem utolsó sorban a céhtábla. A céhtábla a körülhordozójának (általában a legifjabb mesternek) igazolásául szolgált, hogy valóban a céhnek, mint testületnek a nevében jár el. A Polgári Szabó Czéh táblája 1901-ben is mesterről mesterre „járt” a benne lévő névsorral és az éppen aktuális meghívóval hívta pl. gyűlésre őket valamelyik tagtársuk házához.
Bízom benne, hogy hasonló „mesélő” tárgyak, emlékek ezután is bekerülnek a Kossuth Múzeumba, hogy minél színesebben tudjuk majd bemutatni városunk kézműiparát és kiskereskedelmét. – tette hozzá a muzeológus.
Fotó: Kisfaludi István
