Azonban a választási csalások kérdése egy más szintet képvisel. Itt most a törvényesség be nem tartásával és tartatásával a jogállamban elvárható általános jogbiztonság sérül. Az eljárás így nem halasztható a választások utáni időpontra. Mi az Élőláncnál először február 26-án értesültünk választási csalásról, mikor egyik jelöltünknek, Léhmann György siófoki ügyvédnek 70 ajánlóívét ellopták, ami aztán 4ív híján visszakerült. A gyűjtés lezajlása után március 4-én az Élőlánc sajtótájékoztatót tartott, ahol beszámoltunk erről és elmondtuk azt is, hogy két gyűjtő csoportunkat is telefonon megkeresték 100 adatot kértek és 400-at ajánlottak cserébe. A telefonszámok, ahonnan a hívást indították, megvannak.
Cegléden március 6-án volt a választási bizottsági ülés, ahol két párt feltűnő csalása kiderült. Nem lehet tudni, hogy a helyi bizottságnál levő ívek még mennyi egyben átadott, hamis aláírással ellátott adatbázist tartalmaznak. A !444! portál cikke március 7-én jelent meg. Arra hívja fel a figyelmet, hogy nagyon széles körben elterjedt jelenségről van szó, sok ilyen módon állított jelölt lehet. A cikk a kis pártokról írt, de adatot adhatott át nagyobb párt is vagy történhetett adatlopás a közigazgatásból is.
Egyedül a választási bizottságok, az adatkezelők tudnák kiszűrni a nagyobb azonos adattömböket, ahol lehetne vizsgálni az aláírások hitelességét egyszerű szemrevételezéssel. Csalás gyanújának felmerülése esetén pedig, feljelentés után jöhetne az írásszakértői vizsgálat.
Március 9-ig az NVB mintegy 300 fellebbezés ügyében hozott határozatot. Amelyikben formai hibát talált, azt mind elutasította. Érdemi vizsgálat nélkül elutasították azokat az ügyeket is, amelyekben a benyújtó az ajánlási rendszer kijátszhatóságára vonatkozóan kérte az aláírások tételes ellenőrzését. Az NVB álláspontja szerint ugyanis a választópolgár aláírása hitelességének ellenőrzése nem tartozik a választási iroda feladatkörébe, az nem lehetséges sem technikailag, sem jogilag. Akinek konkrét adatok vannak a birtokában, az nyomozóhatósághoz forduljon. Az ajánlóívek kései visszavitele miatt kiszabott bírságok kapcsán benyújtott minden keresetet elutasított a bizottság.
Az ügy jelenleg is folyamatban van. Mind a Kúriától, mind a Legfőbb Ügyészségtől csak egy hét után kaptam választ. A Kúria Elnöke szerint intézménye csak egyedi eseti bírósági ügyekben illetékes, az NVB fölött nem gyakorol felügyeletet, a legfőbb ügyészség a Pest Megyei Ügyészséghez adta át a beadványomat.
Tekintettel arra, hogy az április 24-i hírek szerint egy a gyűjtésben résztvett politológus hallgató a rendőrségnek bejelentett öt pártot, köztük 4 listaállítót érintő csalást ismételten beadványt küldök. Végül az a kérdésem van, hogy a magyarországi választások tisztaságáért ki az intézményi felelős? Ha az NVB működése nem ennek megfelelő, hova lehet fordulni? A Kúria? A Legfőbb Ügyészség? A Köztársasági Elnök? Ki felel az ország törvényes rendjéért az ilyen amorális megoldásokra lehetőséget adó választási törvény és a jelenlegi demoralizált társadalmi viszonyaink mellett?”
