A fényezése új és gyönyörű, külön lakkréteget kapott a hosszas és aprólékos átépítés után. Pedig annak idején ez is egyszerű használati tárgyként kezdte karrierjét, de mivel új gazdája imádja a keleti blokk autóit, motorjait, így egészen Nyíregyházáig utazott a Skodáért, amelyben mindössze 27 ezer kilométer volt. Végig nagyon lelkesen mesélt arról, hogy számára mit jelent az autó és miért szeret vele foglalkozni ilyen sokat, annak ellenére, hogy van elég dolga: fogorvosnak készül.
De térjünk vissza a főszereplőre, amelyet egy biciklizés során pillantottam meg, amikor a tavaszias napsütésben kislányommal tekertünk. Már a hangja nagyon megtetszett, de a gyorsulása főleg, amely nem egy átlagos 105-öst idézett. Lestoppoltam hát a feltűnően száguldozó járgányt, ami nem mindennapos a ceglédi utakon. Kicsit később, már egy esős és hűvösebb napon beszélgettünk egy garázs bejáratánál. Megtudtam, hogy motorját (ami 90 lóerő körül van), ikerkarburátor eteti, egyedileg készült szívócsonkon keresztül, majd az átdolgozott hengerfej után hengerenkénti leömlőn és sportkipufogón át távozik az elégett keverék. Az erőátvitelről 5 sebességes váltómű gondoskodik. Ehhez mérten kiválóan gyorsul, ami annak (is) köszönhető, hogy gyári magnézium könnyűfém felnikkel rendelkezik, súlya pedig mindössze 800 kilogramm.
Beülve igazi versenyautós hangulat uralkodik, sportkormánnyal, puritán váltókarral, kagylósított (kiváló oldaltartással rendelkező) sportülésekkel, versenyautós biztonsági övekkel. Hiányzik viszont a két hátsó ülés, de így sokkal dögösebb az utastér, én pedig nosztalgiával hangolódtam rá az ajtókattanásra, sőt az egyszerű ajtóbehúzó sem hiányzott, de itt most feltűnő sárga színben pompázott. Látszott a törődés és a gondoskodás, amit az autó kap, nemcsak a belső, de a motortér, sőt futóműve is új alkatrészekből állt össze, kemény lengéscsillapítókkal és erősebb fékekkel. Annak idején, de manapság is visszahallom a régi mondatokat, hogy kétféle embertípus van: az egyik, aki nagyon szereti a Skodákat, vagy a másik, aki nagyon utálja. Szerencsére Gergő az előbbi kategóriába tartozik, amiért különösen hálás vagyok neki, hiszen egyébként ezeket az autókat lassan elfelejtenénk. Kérek mindenkit, hogy így tekintsen majd a korallpiros farmotoros csehszlovák Skodára – akarom mondani Morzsára, ahogy gazdája hívja -, ha látja és hallja a ceglédi utcákon. (Köszönet Megyaszai Gergőnek, aki járművét bemutatta.) Több fotó a www.cegledipanorama.hu oldalon!
