A ceglédi Kossuth Múzeum rég nem látott régészeti leletekből összeállított kiállítással tiszteleg a 650 éves város előtt. Cegléden a 20. század első éveiben végeztek először ásatásokat, de a tudomány csak az 1920-as esztendők óta tartja számon a ceglédi leleteket. A múzeum régi iratai gyakran tesznek említést az Öregszőlőben előkerült bronzkori és Árpád-kori tárgyakról. A korábbi ásatások adatait az 1980-as évektől kezdve Tari Edit pontosította és az ő kutatásai alapján rajzolódott ki a várostörténet meghatározó korszakának, az Árpád-kornak pontos képe. A kiállítás meghívóján látható szép, Árpád-kori kereszt az ő egyik ásatásán került elő; az Öregszőlőben korábban talált, ugyancsak e korból származó különlegese leletet pedig a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye őrizte meg. A kiállításban most mindkettőt megcsodálhatjuk.
Az őskortól a középkorig, a használati eszközöktől a temetkezési szokásokig követhető a kiállításban a ceglédi várostörténet sok fontos részlete. Látható lesz benne az 1364. május 8-án kiadott, a város lakói számára vámmentességet adományozó oklevél másolata is, melynek eredetijét a Magyar Nemzeti Levéltárban őrzik. A kiállítás május 7-én délután öt órakor nyílik és augusztus végéig tekinthető meg a Kossuth Múzeumban.