21.7 C
Cegléd
2024. május 22. szerda
spot_img

Bemutatjuk a város névadóját

Sajnos, eltűnőben van ez a vízi világ. Zöldhalom például a nevét onnan kapta, hogy a megfelelő vízutánpótlás révén, száraz időszakokban is üde növényzet és gyepszint teremtett jó legelőhelyet. Amíg a tőzeg kitermelése nem rablógazdálkodás módjára folyt, volt elég víz a tavak tárnáiban; mára a szél telefújta a medret homokkal – befejeztetve a természettel a kotúföld beledúrását a vízbe. 30 éve még füstölöghetett a botanikus, hogy miért gyűjtik olyan nagy mértékben hamvazószerda tájékán a kicsinyke fűzvesszőket. Még piacra is vitték, újabban a kinti kápolna hívei sem igazán tudnak gyűjteni belőle.

Eltűnnek a bokorfüzes foltok, egyes bokorfűz-fajok, mint a nőszőfüvek (Epipactis palustris, E. atrorubens és E. purpurata) vagy a tőzeg páfrány (Thelipteris palustris) – együtt a kornis tárniccsal (Gentiana pneumonanthe). Szomorú ezzel szembesülni, mikor a klímaváltozás, vagy éppen az urbanizációs és infrastrukturális hatások bizony átalakítják a környezetet. Hol van már a Csíkos-szél mellett a gyöngyvirágos tölgyes maradványa, amit mindig elcsukló hangon idézett fel néhai Nyujtó Ferenc, mikor a még akkor élő édesanyjával kimentek oda néhány szál gyöngyvirágot szedni…

Nem nosztalgiázás ez, hanem a történeti-ökológos hideg racionalitása és szakismerete alapján való krónika, amelyet közzé kell tenni, mert az utolsó szemtanúi, utolsó tudói is elfogyatkozva – valóban üres akadémiai vitákba süllyedhetnek majd utódaink, hogy miféle módon is szerezte nevét e város, melynek földrajzi fekvését is, házanépét is olyan szívmelengetően énekelte meg Kárpáti Aurél „A vándor visszanéz”-ben. Szeretném hinni, ha most ugyan ünnepelünk is, lesz olyan iskolarendszer, amikor mindenki számára tudásanyag és a tudás része lesz, hogy amíg Nagykőrösnek a magyar kőris, Monornak a mogyoróbokor, addig Ceglédnek a cigle, cegle fűz a névadója. A névszerzésben és névadásban nem rövidtávú érdekek érvényesültek a történelem folyamán, hanem a természet, a való világ jellegzetessé-gei írták az egykori térképek helyneveit. Ezért is maradhattak meg olyan sokáig, ami meg nagyon jó a történeti-ökológusoknak, segítik „a múlt arcát” rekonstruálni – de nem öncélúan, hanem az igazi szülőföld, s vele a 650 éves anyaföld szeretetére tanítva. 

ESDÉ

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img

Friss híreink

Milliókkal húzta le idős áldozatát

A Ceglédi Járási Ügyészség vádat emelt egy nővel szemben,...

2024 végre az ingatlanpiac éve lesz?

    A gazdasági válság hatásai még mindig erősen érezhetőek egyes...

Mit kell tudni a falusi CSOK-ról?

    A különböző állami támogatások, kedvezményes hitelek népszerűsége az elmúlt...

Két világbajnoki aranyérem

WBL-WKL Nyílt Amatőr K-1/Muay-Thai/K-1 Light/Freeboxing/MMA Világbajnokság! 14 ország, 65 egyesület,...

Magyar Péter Cegléden

Május 18-án a piac előtt a Kossuth térre várta...