1896. május elején a város zászlódíszbe öltözött és 10-én díszközgyűlésen emlékezett ezeréves fennállásunkra. A képviselők „Gubody Ferenc polgármester magasröptű beszédét nagy figyelemmel kísérték.” (CV május 17.) A millenáris bizottság javaslatára úgy döntöttek, hogy „az új piac-tér e napon Árpád tér nevet kap, s ősszel befásítandó.” Ösztöndíjat alapítottak a szegény sorsú, jeles tanulók segítésére. Ünnepélyek voltak az óvodákban, iskolákban, templomokban, a Kossuth téren, bál a népkörben és a Kámáni erdőben. Itt a gazdálkodó ifjúság mulatott. „Az erdő ózondús levegője kitűnő tánckedvet támasztott; a sarkantyúk pengése, Túri cigány felharsogó zenéje, s a tündöklő, egyszerű, ősmagyaros férfi és női viselet felidézte képzeletünkben azon napokat, midőn őseink a dicsőséggel megszerzett haza emlékét győzelmi ünnepéllyel megszentelték.” (CV júl.28.) – Új templomtorony emelkedett a piac (Árpád tér) keleti oldalán. Rónay János jóhírű bádogosmester készítette a fél méter átmérőjű csillagot, melyet feltettek az evangélikus templom tornyának csúcsára, 53 méter magasra, majd a második állásra lépve áldomást ittak. Éltették Sztehlo Ottó építészt, Tímár János építőt, Sági lakatost és Ország asztalost (CV május 31.) Nyáron Sopronból megérkezett a 17 és a 8 mázsás harang (CV aug. 16.) és ősszel, október 31-én felszentelték a templomot. – A református templom lapos ívű kupoláját, magasított tornyait Balázs Ernő tervei szerint Vaskovics Antal építette meg, felszentelése november 8-án történt. Nyáron már befejezte Vaskovics a Vigadó építését, azt augusztus 16-án megnyitották. Hajós Zsigmond vezetésével sikeresen mutatkozott be az újjászervezett városi dalárda. A tánchoz Farkas Sándor zenekara muzsikált. Nemsokára Makáry István 25 éves plébánosi jubileumát ünnepelték a Vigadóban (CV szept. 20.).
Ősztől készen állt az új katolikus iskola a leánytanulók fogadására. Az 1895-ben megvásárolt nagyvendéglő [korábban Vadember fogadó] egyes termeiben 1896 januárjától már helyet kaptak a fiúk, a lányok még a régi iskolában tanultak. Tímár János nyáron végezte a teljes átalakítást, s október 23-tól minden tanuló számára megnyílt az új iskola. – Ezeréves fennállásunk évében, március 28-án hunyt el Csutak Kálmán. A rabláncából készített gyűrűt vele együtt temették el a Kálvária temetőben. Az 1883-ban elhunyt ezredes, Földváry Károly közadakozásból készült fekete márvány síremlékét (Kohn Illés sírköves munkája) halottak napján szentelte föl Makáry István apát-plébános. – Nyitásra készen állt Persay Elek gyógyszertára a Kőrösi út sarkon, a Gombos házban. Vaskovics mester lázas munkával építette az „Öregtakarék” új székházát. Két artézi kút ontotta a vizet. Csak a pálinkafőzők voltak elégedetlenek Szabó Károly interpellált is: „Az 1888. évi XXIV. Tc. 5. §-ában meg van engedve, hogy minden gazda saját terményéből családja számára adómentesen főzzön pálinkát, Cegléden pedig ezt nem engedélyezik.” (CV május 31.) A polgármester megígérte, hogy utána néz…
– Hogyan ünnepeltünk napjainkban? – tesszük fel a kérdést egy nappal a város 650. születésnapja után. Paulai Szent Ferencről (1416-1507) mondják a franciák, hogy jobbra is, balra is igazságot osztott. Egyszer a királyi udvar egyik nagyon előkelő hölgye azt kérdezte tőle, hogy vajon bűn számba megy-e az arcfestés? A szentéletű öreg papot meghökkentette a világi kérdés: „Nehéz ügy, bajos ügy – mondogatta – sok egyházatya tiltja, de mások nincsenek ellene. Tudja, mit asszonyom? Kövesse az arany középutat: csak az egyik orcáját fösse ki.”
*Az átvett szövegrészek után CV jelzéssel a hónapot, napot jelöltük, 1896-ból
Kép: Horvay János Kossuth szobrának avatására 1902-ben (Fotó: www.OnlineFotóCegled.hu)
