Hübner Emil, az igazgató-tanító fia, 1879. április 24-én született Cegléden, akkori házszámozás szerint az I. ker. 391-ben. (A házat valahol a mai Táncsics iskola és az Árpád utca között kereshetnénk.) Édesanyja Nájer Jozefa, a keresztszülők: Daniss János és Eberling Mária. A bizonyára kedvező családi légkör jótékony hatással volt ambícióira: iskolái elvégzése után Budapesten 1904-ben jogi doktorrá avatták, 1907-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Névjegyét kezdő jurátusként letette: „fáradságos kutatások közt a ceglédi plébánia régi okmányai alapján megírta A Czeglédi Róm. Kath. Egyház rövid története c. munkáját, 1900-ban” (1931-es monográfia). Az ötödik fejezet iskolatörténetet tartalmaz. A régi épületben, a korábbi piac-tér végében álló nagy, téglalap alaprajzú iskolában tanult meg magyarul Toldy Ferenc. „Az új iskolaépület felavatása és egyszersmind a nemzeti iskola megnyitása nagy ünnepélyességgel 1778. június 9-én történt” – írja a kötetben. A Kossuth tér déli részének bővítése során lebontották. Egyháztörténeti alapkutatásai ma is nagy jelentőségűek. – Jogi doktorrá avatásának éve jelentős változást hozott életében. 1904-ben a „Czegléd” c. hetilapnál elhúzódó főszerkesztő-válság volt. Ő vállalta a felelős szerkesztői megbízást. December 4-i „beköszöntőjében”azt írta: „a lap programját örökségként átveszem, mert mindnyájunk célja, törekvése csak egy: szülővárosunk boldogulása lehet.” (Nemsokára 2500 példányban jelent meg az újság!) Kárpáti Aurél első versei ebben az évben jelentek meg a lapban. 1907-ben szaktanfolyamot végzett a Múzeumok és Könyvtárak országos Főfelügyelőségénél. Országos folyóiratokban is publikált, így az Archeológiai Értesítőben, a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlében, a Katolikus Szemlében. 1910-ben nagyszabású munka került nyomdába. A Magyarország vármegyéi és városai sorozatban, a Pest megyéről szóló kötetben a Cegléd c. fejezetet dr. Hübner Emil írta (30 éves volt).
Szerette ezt a várost: „Szabályos utcasorai, szép terei, a mindenütt szabályosan ültetett fák, tiszta és rendezetten épült házai kellemesen és barátságosan hatnak. – A házak előtt mintegy másfél öl távolságra fasorokkal vannak beültetve [az utcák]. Legtöbbnyire akác, szil, nyár, eper, platán, vadgesztenye és ecetfa.” 1) – Újságja, a „Czegléd” fénykorát élte, amikor kitört az első világháború. 1914. november 8-án rövid közlemény jelent meg a lapban: „Dr. Hübner Emil, lapunk felelős szerkesztője, a mozgósítás első napjaitól kezdve a déli harctéren küzd.” Távollétében, a neve alatt Túry Károly volt a felelős szerkesztő. Két év múlva sebesülten olasz fogságba esett. Hiába várták a lap 40 éves jubileumára (1918), a főhadnagy nem jöhetett, csak egy évvel később térhetett haza. Signum laudis (katonai érdemérem) kitüntetést kapott. A kor sajtótörténetének szakértője szerint: „dr. Hübner Emil főszerkesztői beosztása nagy nyeremény volt a lap számára.” 2) Nemsokára újult erővel dolgozott tovább. Újra nyitotta ügyvédi irodáját (a Pesti úton, a Szt. Imre herceg úti kereszteződés után), ügyésze lett a takarékpénztárnak, könyvtár szervezésére kapott megbízatást a közgyűléstől és 1921. elején ő lett a katolikus egyháztanács világi elnöke. Két éven át egy negyedévente megjelenő egyházi lapot szerkesztett, az egyházközség értesítőjét. Színes külső borítója volt! Könyvtárszervezési megbízásával a későbbi városi könyvtár alapjait teremtette meg. „A könyvtár megszervezését Hübner Emil ügyvéd vállalta, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Segítője Szalisznyó Lajos volt. A függetlenített könyvtáros nélküli munka csak nagyon lassan haladt. Végre a könyvtárt négyévi készülődés után, 1924. november 1-jén ünnepélyesen átadták a közönségnek. Az olvasókat kissé szűkös olvasóterem fogadta [a városházán], a könyvtáros ide hozta át a folyosó túlsó oldalán lévő raktárból a könyvet.” 3) Azért alapító volt. Könyvtáralapító. Ezt a munkáját a második világháború alatt hagyta abba, amikor feldúlták és megsemmisítették a gyűjtemény legértékesebb részét. – 1931-ben a Magyar Városok sorozatban megjelent Cegléd önálló monográfiája. A kötetben Szilágyi Imre plébánossal közösen írták meg a katolikus egyház és iskola történetét. 1936 májusában, az egyháztanács világi elnökeként J. Molnár Zsigmond plébánossal, nagy energiával szervezte meg a kétnapos „katolikus napot” Cegléden. Kiadványt is közreadott: Üzenet a híveknek címmel. Haláláig világi elnök maradt, s úgy dolgozott, ahogy dr. Ikvai Nándor írt róla az 1982-es monográfiában: a tudományosság igényével írt Hübner Emil. Életének utolsó szakasza kevésbé ismert 1956. március 3-án hunyt el a Mária utca 3-ban, szívkoszorúér-betegség miatt. Édesapja mellé temették, a Kálvária temetőbe. Felesége, Hunyadi Ilona már korábban meghalt. Róla és leánytestvéréről sem tudunk semmit, s arról sem, hogy ki, mikor, hol állítana emléket a katolikus egyház és a város tudós-(ügyvéd) történészének, a városi könyvtár alapítójának.
1) Borovszky Samu (szerk.) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye II. (é.n. 1910-ben zárt adatokkal.) Reprint kiadás Bp. 1990. DOVIN Kft.
2) Dr. Szomorú István: A ceglédi hírlapírás története I. 1878-1919. Cegléd, 1957.
3) Katsányi Sándor- Nagy Dezső A ceglédi könyvtárügy története. Magyar Könyvszemle 1960. 4. sz.
Fotók: Cegléd címere és a három templom a Borovszky kötetből (1910.) és a Mária u. 3.-ma.
