Az elmúlt évekhez képest csapadékosabb, de hektikus nyári időjárás a szőlő és gyümölcstermesztést is befolyásolja. Klément Györgyöt 30 hektár gyümölcsösön, 20 hektár szőlőn gazdálkodó mezőgazdászt, önkormányzati képviselőt kérdeztük az idei év tapasztalatairól.
– A csonthéjasok betakarításának közepén járunk, úgyhogy most már nem kellene a csapadék, mert ez a mennyiség már a termésminőség rovására megy. A gyümölcs felszívja a vizet, megreped, majd a repedt gyümölcsöt megtámadja a monilia. A szőlővel kapcsolatban annyit, hogy jelenleg országosan lisztharmat fertőzés tombol. Cegléd környékén ugyan nincs fertőzés, de ennek megelőzésére is kisebb az esélyünk az esőzéssel, mert a vizes növényt permetezni nem lehet. Egyszóval akár gyümölcsről, akár szőlőről van szó, most inkább pár hét csapadékmentes időjárást kérnénk, ha lehet.
– Az előző években hol 40 fokos hőséggel, aszállyal, hol jégesővel kellett küzdeni a termelőknek. Ez azért kedvezőbb időjárás a termés szempontjából, nem?
– Mindenképpen jobb mint az elmúlt 3-4 évben, amikor június-júliusban szinte egyáltalán nem volt csapadék. De azért lehetne jobb is, egy földműves sose lehet elégedett. Nem is az időjárás a legnagyobb gond idén, hanem a gyümölcs piaci elhelyezése. Olyan bőséges a kínálat, hogy a piac, az élelmiszeripar, a feldolgozóipar erre a mennyiségre nem volt felkészülve. Hiányoznak a “kiskosaras vevők” is a piacról, mert az idén a kiskertekben is roskadoztak a fák a gyümölcstől.
– Miért nem dolgozza fel a konzervipar és a pálinkafőzdék a többletet?
– Az egyik ok a kapacitáshiány. Egyszerűen nem tudnak feldolgozni ekkora mennyiséget, pedig lekvárban, befőttben, gyümölcslében, pálinkában eltárolható lenne a vitamindús, finom, magyar termés. Szerintem ott van a problémák gyökere, hogy nincs a magyar gyümölcsnek marketingje. Nem tudják a háziasszonyok, miért jobb a magyar meggy, barack, szilva, mint az ecuadori banán. Nem tudnak például a szilva egészségvédő, betegségmegelőző hatásairól, miközben dr. Surányi Dezső többször is megírta, hogy aki gyerekkorától rendszeresen szilvát eszik, – akár lekvár, nyers gyümölcs, vagy aszalvány formájában, – megelőzi a bélbetegségek kialakulását. De például a gyümölcslé esetében törvénykezési problémát is látok. Amíg 1 %-os “gyümölcstartalmú” leveket lehet látni az áruházak polcain, addig a fákról rohad le az érett gyümölcs, mert 50 forintot sem akarnak adni érte. Mindenképpen jó lenne olyan helyzetet teremteni, hogy termelőknek megérje megtermelni, a háziasszonyok pedig megvásárolják a minőségi magyar gyümölcsöt vagy abból készült terméket.
