– Nehéz volt a beilleszkedés?
– Persze, mindig nehéz a váltás. Egy megszokott környezetből kiszakadni és megismerni egy teljesen új várost, új játékosokat, új embereket. Megszokni nem egyszerű, de úgy gondolom, hogy az élsport erről is szól. A ceglédi játékosok nagy része az én korosztályom és rengeteg meccset játszottunk egymással, serdülő, ifjúsági, és más korosztályokban. Plusz nagyon pozitív volt a hozzáállás, amivel fogadtak itt a srácok, az edző, a vezetőség és a szurkolók is. Ez megkönnyítette a helyzetem.
– Túl vagyunk már több mérkőzésen. Hogy látod, mire lesz elég a bajnokság végén a csapat teljesítménye?
– Úgy gondolom, hogy még nem lehet felmérni a többi csapat erejét, mivel a felkészülési meccsek mindig mások, mint a bajnoki találkozók, ahol tét is van. Csak pár mérkőzés ment le a szezonból, ráadásul ebből az egyik ellenfél a Pick Szeged volt, ami egy másik szint. A mi társaságunk tele van jobbnál jobb játékosokkal és mindenki „akar” és hajt minden mérkőzésen. Bízom benne, hogy ez a szezon végén meg is mutatkozik és el tudjuk érni a 7. helyet, vagy ha lehet, akkor a felsőházba is fel tudunk jutni.
– A sajtótájékoztatón még a szezon elején említetted, hogy mikor vendégként jöttél játszani mindig csodáltad a közönséget. Hogy ízlik, hogy már érted is szurkolnak?
– Örülök neki, hogy végre a saját bőrömön tapasztalhatom, hogy a ceglédi klubnak milyen szuper közönsége és szurkolói vannak. Remélem, hogy meg is tudunk nekik felelni meccsről meccsre.
– Még fiatal vagy, feltételezem, vannak céljaid. Mit szeretnél a kézilabdában elérni?
– Jelen pillanatban elsődleges célom az, hogy Cegléden meghatározó és jó játékos legyek, a jövő majd hozza, mire lehetek még képes. Mindig küzdök, hiszen az életem a kézilabda, és vágyom arra, hogy minél magasabb szintű játékos legyek, és ha egy meccsre is, de felvehessem a magyar válogatott mezét…
