A kiállítást Vágó Sándor nyitotta meg. „A Cegléden immár harmadik éve, hagyományosan megrendezett jászolkészítő-pályázatra mindenki nagy örömére most is szép számmal érkeztek pályaművek. A jászolkészítők alkotás közben egészen biztosan találkoztak lélekben azzal a csodával, amely átélése már annyi ember életének adott értelmet. A modern világ sokszor tagadja a csodákat, ám Jézus példája a történelem során már oly sok emberi életet mentett meg a céltalanságtól és ürességtől, hogy az már maga a tagadhatatlan csoda.” – fogalmazott beszéde elején a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium tanára.
Történelmi visszatekintésében Vágó Sándor elmondta: a magyar néphagyományok közt igen elterjedt volt a betlehemezés szokása, amely a XVII. századból eredt, de a XIX-XX. században különösen népszerű volt, és minden településen elterjedt. A házról házra járó gyermekek verses és énekes előadással elevenítették fel Jézus születését, és magukkal vitték a betlehemet, amelynek szereplőit mindig kis, fából vagy papírból épített templomban helyezték el.
„Az itt kiállított jászlak visszacsempésznek valamit az életünkbe azokból az időkből, amikor ez a hagyomány még élő szokás volt. Arra az emberibb, nyugalmasabb korszakra emlékeztetnek, amikor még nem az időt mérő- és kommunikációs eszközök pittyegése, csörgése, zenélése szabályozta az emberek munkavégzését és osztotta be idejét, hanem a természetből eredő és Istennel összhangban lévő rend. Amikor a csillagok járása és állása, az újjászületés örök törvénye arra intett, hogy gondoljunk a Földre új korszakot hozó Megváltó születésére, akkor az emberek azt tették. Az egyházi rend a természet örök törvényét követve határozta meg saját időszakait, ezzel is megkönnyítve híveinek életét.” – mondta, majd hozzátette: köszönet illet minden alkotót, aki a kiállított művével egy olyan korszak üzenetét juttatta el a 21. századi Ceglédre, amelyben még tudták az emberek, hogy mikor minek van épp ideje.
„Köszönet illeti a ceglédi jászolkiállítás szervezőjét és támogatóit is, hiszen már a kiírás is hozzásegíti az alkotókat ahhoz, hogy közelebb kerüljenek alkotás közben az örök értékekhez a természet örök körforgásában született természetes anyagok használata által. A hagyományos technikák változatos használata figyelhető meg az itt kiállított jászlakon. Egészen biztos, hogy legalább olyan kreativitást követelt az alkotóktól ezek előállítása, mintha modernnek nevezett műalkotásokat hoztak volna létre. A régi idők jászlai is különfélék voltak, úgy mint az itt kiállítottak. A szándék, a funkció viszont ugyanaz. Ugyanolyan módon emlékeztettek minket a Megváltóra Magyarország minden részén; humort, jókedvet vittek a házakhoz a vidám betlehemezők. A betlehemezés vagy a betlehemállítás szokása sok országban, vidéken még ma is fontosabb szokás, mint a karácsonyfa feldíszítése. Jellemzően kis közösségeket kovácsolt össze még jobban e hagyomány folytatása. Így történt ez Cegléden is, ezt pedig mi sem példázza jobban, mint az, hogy e kiállításon is megcsodálhatunk alkotásokat, amelyeket csoportok (igazi baráti közösségek) adtak be.” – zárta gondolatait a szónok.
„Az én betlehemi jászolom” elnevezésű kiállítás december 21-ig látogatható a Városháza aulájában.
FOTÓK az eseményről Kisfaludi Istvántól itt…
