Reggel 7-re kellett bemennem, vérnyomásmérés, EKG és egyéb rutinvizsgálatok után betoltak a műtőbe, ahol már vártak rám Dr. Ottlecz István és Dr. Harkai Zsigmond főorvosok. Gyönyörű tisztaság fogadott, kedves emberek, és már nem is féltem, mert éreztem, hogy jól döntöttem, jó helyen vagyok. A műtét megtörtént, és mire magamhoz tértem tiszta ágyban voltam, egy tiszta szobában és folyamatosan jöttek az ápolók, kérdezték jól vagyok-e, fáj-e valamim, egyszóval figyeltek rám és a többi „bajtársamra” is, akik hasonló cipőben jártak. Más kórházakkal ellentétben a napi vizit, az itt napi több vizitet jelentett. Főorvos úr, amikor 4 órakor bejött vizitelni és megkérdezték tőle, hogy áttegyék-e a rá váró 3 epeműtétet holnapra, akkor azonnal rávágta készüljenek elő, megyek!
Azon gondolkodtam, hogy biztos lesz valami, amiben csalódok, mert az nem lehet, hogy a negatív kritikák, amiket hallottam a ceglédi kórházról alaptalanok legyenek, így még jobban odafigyeltem, de a „várt” csalódás elmaradt! Nemcsak, hogy nem csalódtam, de büszke voltam rá, hogy engem nem lehet holmi pletykákkal elküldeni ceglédiként egy budapesti kórházba. Szóval nálam a ceglédi kórház úgy tisztaságban, mint szakértelemben és odafigyelésben jelesre vizsgázott!
Ezúton szeretném megköszönni Dr. Ottlecz István főorvos úrnak és Dr. Harkai Zsigmond főorvos úrnak és az összes első emeleten dolgozó ápolónak, amit értem tettek. Fura helyzet ez, mégis azt kívánom, minél később lássam őket, de az biztos, ha újra orvoshoz kell mennem többé nem gondolkozom, bizalommal fordulok a ceglédi kórház orvosaihoz, ápolóihoz!
(PB – név és cím a szerkesztőségben)
