„A holokauszt a magyar nemzet történelmének része. Közel félmillió honfitársunk, a magyarországi zsidóság több, mint kétharmada halt meg a múlt ezen sötét időszakában. Férfiak, nők, gyerekek, idősek és fiatalok. Művészek, kereskedők, tudósok, gyári munkások, kutatók és sarki fűszeresek. Válogatás nélkül hurcolták el az embereket, örökké élő sebet okozva ezzel családoknak és az egész országnak, nemzetnek.” – fogalmazott a polgármester. Hozzátette: a legnagyobb hiba, amit elkövethetünk a történelemmel és önmagunkkal szemben az, ha felejtünk. „Nem engedhetjük meg, hogy feledésbe merüljön múltunknak ez a sötét szelete. Tudom, hogy Magyarország és az egész világ már van annyira felnőtt, hogy szembe merjen nézni történelmének még ily szörnyű napjaival is. Azonban óriási a felelősségünk is, mert a lehető legteljesebb igazság feltárására kell törekednünk. Hogy megértsük, hogyan és miért történhetett meg az, ami történt. Mert a mi felelősségünk az, hogy miközben emlékezünk a múltra, ápoljuk a jelent és vigyázunk a jövőre.” – hangzott el a megemlékezésen.
Záró gondolataiban Takáts László arról szólt, hogy bár a holokauszttal mély sebet kapott az ország és az egész világ, s annak sebe talán már behegedt, de a gyógyulási folyamat még korántsem ért véget, ezért még sokat kell tennünk: emlékezéssel, szembenézéssel, s kiállással az áldozatok emlékéért. A megemlékezésen a közgazdasági iskola diákjai Klein Irén és Steiner Andriska emlékét idézték fel „Ember az Appelplatzon” című összeállításukkal. Ezt követően „Itthon vagyok” címmel olyan összeállított vetítést nézhettek meg a jelen levő diákok, amely a ceglédieknek az üldöztetés előtti életéből mutatott be néhány képet, s mellyel a közel 600 ceglédi áldozatra emlékeztek.
(Fotó: Szokolai Attila)
