Édesapja – akit a katedrán, rajzokkal teli tábla előtt ülve, nagyméretű képen örökített meg -kezdetben szakmai szempontból irányította, majd felnőtt korában – mai szóval élve – menedzselte a művészt. Ennek is köszönhetjük, hogy Bakányi Gyula életműve országos viszonylatban is kiemelkedő mennyiségű alkotásból áll. Annak ellenére is, hogy nem voltak ritkák az ínséges időszakok, mikor festékre, vászonra is alig futotta. Édesanyja, majd néhány évvel ezelőtt apja halálakor alkotói válságba merült. A több ezer alkotás közül most közel hatvan, ceglédi gyűjtők birtokában lévő festményből, pasztellből, akvarellből láthat válogatást a közönség. Füle Győzőné a Kulturális, Oktatási és Népjóléti Bizottság elnöke köszöntötte, Tamasi Tamás újságíró a korai családi élményeket is felidézve mutatta be a festőművész életútját. A kiállított képek sorát korai önarcképe nyitja, majd a méterszer méteres barnás színvilágú földművesekkel, Jézus életével foglalkozó jelenetek sorjáznak expresszív erővel készült képeken. Ez az oldala viszonylag egységes a kiállításnak. A terem túlsó végében a fiatalkori remek kísérletek vezetnek át a kedvenc művészek modorában, esetenként továbbfejlesztésével készült munkáihoz. Helyenként már fokozhatatlan a színek izzása, mint a Tengerpart, vagy a Kalapos nő című képeken és a kifejező erő, a csillapíthatatlan vágy is tapintható az ideális társ, a női szépségeszmény megragadásában, olykor a végletekig és azon is túl lendül. Más művei pont ellenkezőleg: érzékeny harmóniákkal, a kompozíció és a kereső vonalak finom hálójával állítják meg a nézőt, vagy beletörődő drámaisággal és szépséggel, mint a Fekete Madonna. Ha valaki az egész életmű keresztmetszetéért látogatja meg a tárlatot, azt nem találhatja meg, de érzékelheti egy ízig-vérig művész ember hányódását a sors által rámért csapások közt és az időnként extrém vívódást önmagával. Egy-egy ilyen kiállítás kivételes alkalom számára, láthatóan sugárzik az arca a boldogságtól, szüksége van a bátorításra. Tehetsége, ha rövid pillanatokra is, de élményeket idéz fel, utolsó posztimpresszionistaként felkavarja gondolatainkat, festői bátorsága még mindig a határokat feszegeti egy modernséget nem könnyen befogadó közegben.
FOTÓK az évforduló alkalmából rendezett kiállítás megnyitójáról Kisfaludi Istvántól itt…
