32.1 C
Cegléd
2024. július 19. péntek
spot_img

Miért volt jó szónok (Cegléden is) Kossuth?

 

KLASSZIKUS

SZÓNOK. Nagy egyéniség legyen, akinek személyiségét jellemezze a három kiemelkedő erény.

Ethosz: erkölcsi tisztaság, méltóság, tisztesség – ezek teszik hitelessé.

Logosz: az értelem, a bölcsesség, a világismeret magas színvonala.

Pathosz: szenvedély, a meggyőződés heve, érzelmi gazdagság.

Legyen bátor, mondja ki azt, amit a nép hallani akar.

Legyen őszinte, ne hordjon és ne cserélgessen álarcot.

Legyen szerény megjelenésű és viselkedésű, ne helyezkedjék magamutatóan a hallgatóság fölé.

Legyen a hangja, előadásmódja szellem- és lélekmozdító.

TARTALOM. Jellemformálás, az erkölcsi elvek hirdetése állt a középpontban. A legfontosabb az igazság felfedése, megvédése. „Valahol az igazság nem virágzik, ott egyéb nem lehet gyűlölködésnél, viszálykodásnál.” (Pázmány Péter)

Mely szellemi és lelki értékeket kell átadni? Ezek: boldogság, jóság, kellemesség, jogosság, öröm, szelídség, barátság, szeretet, vágy, hasznosság, bátorság, remény, hála, nagylelkűség.                                                             Melyek ellen kell harcolni? Harag, ellenségeskedés, gyűlölet, félelem, szégyen, irigység, kapzsiság, bosszú, agresszió, gőgösség.

ELŐADÁS. Fontos az érzelmi hatás, hiszen másképpen ítélkezünk dús lelkiállapotban, mint racionális nyugalomban. Fokozott megnyilvánulása az indulat: indít a cselekvésre.

A meggyőzéshez, a mozgósításhoz az okos gondolat kevés, kell a hatásos előadás, az ékesszólás, a stílus. Szóképpel kifejezve: a gondolat kard a hüvelyben, a stílus a kivont fegyver. Erényei: a világosság, az illőség (a témához, a célhoz, a hallgatósághoz), a szépség, a szemléletesség.

A jó beszéd tudatosan felépített szerkezetű. Különösen fontos a „nyitány” és a „finálé”. A bevezetés funkciói: a jóindulat megnyerése, a figyelem felkeltése és a téma megjelölése. Legyen nyugodt és szerény, ne fontoskodó és magakellető. „Tegye a beszéd előcsarnokát széppé, a bejáratot ékessé.” (Cicero) Általában a befejezést „viszi magával” a hallgató, ezért legyen lendületes, sodró érzelmű, tettre indító.

Hogyan adja elő mondanivalóját a szónok? Mindmáig figyelmező az ókori Tacitus (Kr.u. 56-120) tanácsa: „Ha betanult beszédet mond…, olyan lesz, amilyen az előadásé. Ha sebtében támadt gondolatot hoz létre…, a rögtönző bátorság szépíti a sikert…, a legkiválóbb élvezet.” Papírról olvasni? Zsákban mutatni a menyasszonyt…

KOSSUTH

SZÓNOK. Adottságát Vajda János költő így fogalmazta meg (1849): „ő bírta mindazon tulajdonok összegét, melyek a nagy szónokokat alkotják, azokból benne semmi sem hiányzott, sőt mindegyik a maga legtökéletesebb minőségében találkozott össze benne.”

Nagy jellem, az ész és az érzelem, a tudás és a bölcsesség összhangzata szólt beszédeiből. Szerény férfiú, aki undorral viseltetik azzal szemben, akinek célja, „hogy másokat minél kisebbnek tüntessen fel, miszerint maga minél nagyobbnak látszassék”. (Magyar Újság, 1870. december 30.)

Izzó hazaszeretet jellemezte, népe iránti hűségét mindennél fontosabbnak tartotta. „Véghörgésünk, könyörgésünk ez legyen: Éljen a Hon!” (Sátoraljaújhely, pohárköszöntő, 1840. június 15.)

Hatásos volt már a megjelenése is: választékos öltözet, magas termet, szép arc, lángoló szem, finom gesztusok, zengő hang.

TARTALOM. Szellemiségében, céljaiban, eszközeiben a modern média előhírnökének tekinthető. Korának tömegkommunikációja a szónoklás és a sajtó volt. A politikai újságírás megteremtője. („szabad tért nyisson az észnek, értelemnek, jóakaratnak”. (Pesti Hírlap, 1841. január 2.)

Elvei szilárdan épültek be írásaiba és beszédeibe. Így lett mozgósító erejű mestere a tollnak és a szónak.

Elkötelezett a demokrácia és a népképviselet mellett: „Mindent a népért és mindent a nép által. Semmit a népről a nép mellőzésével. Ez a demokrácia.” (Beszéd az amerikai Ohioban, 1852. február 6.)

Az igazság, a szólásszabadság harcos híve: „… megmondani azt, amit igaznak lenni vallunk, polgári legszentebb kötelesség”. (Felszólalás a Zemplén megyei közgyűlésen, 1830. augusztus 12.)

Két tulajdonságot tekintett nagy, emberi (és nagy emberi) értéknek, a tudást és a szeretetet: „Okosság és jóakarat … a két ikercsillag, mellyet embernek minden tényben követni kellene”. (Felelet, 1841. augusztus 15.)

ELŐADÁS. Szónoklataiba beleadta teljes lényét. Szenvedélyesen szólt, s mégis világosan, könnyen érthető tiszta magyarsággal. Nagy hatással volt az érzelmekre, „igyekezem … gondolataimat szívemen eresszem keresztül” – vallotta. Másutt: „Vannak érzelmek az ember keblében, melyeket szeraphok nyelve sem képes szavakba foglalni.” Neki sikerült…

Képszerűség eleveníti stílusát. „Még a nyomorult féreg sem tűri, hogy lábbal tapodják. A magyar nép nem leszen, nem lehet gyávább a féregnél.” Magyarország, „Az oroszlán csak aludt; a vész felébreszté” és készen áll „megvívni a poklokkal is, ha kell.” „tájkép, melyhez az emlékezet lelki szárnyain lebegek”, „a honszeretet édes lánca”.

A nyelvújítás eredményeit felhasználva megteremtette a politikai nyelvet. Sőt saját szavakat is alkotott: munkavihar, veszélyterhes, elvbarát, életalkony, véghörgés, gyávakórosan, betyárizmus, érzelem-hőség.

Beszédeinek szerkezete tudatos törekvésből született. A retorika szabályainak megfelelően tervezte és tanulta meg a bevezető és a befejező részt. (A hallgatóság és a téma „felizzítása”, illetve a cselekvésre lelkesítés céljából.)

Így kezdte ceglédi beszédét: „Eljöttem, hogy megkérdezzem a magyar nemzettől, hogy igaz e hát, hogy meg akar halni gyalázatosan, vagy élni akar dicsőségesen.”

Híres az a beszédzárás, amelyet a haderő megajánlása végett mondott (1848. július 11.): „én leborulok a nemzet nagysága előtt, s csak azt mondom, annyi energiát a kivitelben, mint amennyi hazafiságot tapasztaltam a megajánlásban, – s Magyarországot a poklok kapui sem döntik meg.”

Kossuth mesterien alkalmazott színészi eszközöket is. Például fáradtságra, betegségre hivatkozott. („Uraim! Engedelmet kérek, majd ha ki fogok fáradni.”) De a kezdeti gyengeség után egyre erőteljesebben beszélt. Szerepjátszás? Nem! Magával ragadó példája annak, hogy a hit és akarat erőssé teheti a gyengét is.

HATÁSA. A tanúk így értékelték: „Harsogó éljenek jelenték a közérzetet, elragadtatást és lelkesülést” (Vachott Sándorné) „Beszédeinek tüze az egész nemzetet lángra gyújtá.” (Horváth Mihály püspök) „a közönség mintegy fuldoklott a hatás alatt”. (Vajda János) S a ceglédi beszéd lélekrendítője: „A nép sírt, mint ahogy sírnak az oroszlánok”. (Jókai Mór) „E szózat keresztül hatott a népnek minden értelmi fokozatán és rétegén – hatott a csontokig és velőkig…” (Egressy Gábor)

Tehát! Ezért volt jó – klasszikus – szónok Kossuth.

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

„Lerúgták a biciklijéről a fogyatékos srácot”

Megtámadtak egy fogyatékos fiatalt Cegléden a Nagykőrösi úton –...

Másodrendű állampolgárok Cegléden

Miért vagyunk másodrendű állampolgárok Cegléden? Avagy csak a pénzünk...

Legjobb Otthon Ingatlaniroda

Új ingatlaniroda nyílik Cegléden a Kossuth Ferenc utca elején....

Páros portré a megbántottságról

A hetvenes években Cegléd főterén Bakányi Gyula festőművész gyakran...

55 éve zárta be kapuit a Vízjárási iskola

A szoljon.hu oldalon jelent meg írás a Törtel külterületén...